Írország 141 milliárddal csökkentené az EU-keretet

Írország azt javasolja, hogy az EU 2028 és 2034 között legfeljebb 1,622 billió EUR-t költsön, 2025-ös árakon. Ez mintegy 141 milliárd EUR-val, vagyis 8 százalékkal kevesebb az Európai Bizottság által kért összegnél (a Tanács tárgyalási kerete, CAP Reform). A tervezet megóvná a mezőgazdasági és regionális támogatásokat, miközben nagyobb vágást javasol a kutatás, a biztonság és az EU-n kívüli kiadások terén. A vezetők a ma kezdődő, október 15–16-i csúcstalálkozón tárgyalnak róla (az ír elnökség közleménye).

Írország azért állította össze a tervezetet, mert jelenleg az EU Tanácsának soros elnöke, ahol a tagállami kormányok tárgyalnak. Az elnökség javasolhat számokat, de a döntést a kormányok hozzák meg. A sajtóban azért szerepelnek eltérő végösszegek, mert egyes számítások a várható inflációt is figyelembe veszik. Ezzel együtt az ír javaslat felső határa mintegy 1,826 billió EUR (Brussels Signal).

A mezőgazdaság nyer, a biztonság és a kutatás veszít

A Bizottság tervéhez képest minden nagyobb kiadási terület kerete csökken, de nem azonos mértékben. A mezőgazdaságra és a szegényebb régiókra szánt összeg 3,4 százalékkal, a versenyképességi és biztonsági kiadásoké 12,8 százalékkal zsugorodik; az EU-n kívüli kiadásoké csökken a legnagyobb mértékben (Euronews). Az egyes programoknál a mezőgazdasági jövedelemtámogatás nagyjából 261 milliárd EUR marad, miközben az EU kutatási alapja, a Horizon Europe kerete 154,882 milliárd EUR-ról 140 milliárdra csökken (a Tanács táblázata).

Ez megfelel annak, amit 17 vezető kért október 2-i levelében: őrizzék meg a mezőgazdasági támogatásokat és a kohéziós forrásokat, vagyis a szegényebb régióknak juttatott pénzeket. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Nicușor Dan román elnök állt az összefogás élére (Politico). A megszorításokkal szembeni ellenállás azóta tovább erősödött, ahogy arról a héten már írtunk (To Brief).

Németország két követelése ütközik

Németország kisebb teljes keretet akar. Friedrich Merz kancellár október 10-én azt mondta, hogy a javasolt összeg alapján nem lehet megállapodni; Németország és öt másik kormány több százmilliárd eurós csökkentést sürget (a német kormány közleménye, a hat kormány nyilatkozata).

Merz emellett azt akarja, hogy a biztonság és a versenyképesség élvezzen elsőbbséget. Írország éppen ezeken a területeken vágott a legnagyobbat, hogy megóvja a mezőgazdasági támogatásokat. Ha a teljes keret tovább csökken, miközben a biztonságra többet szánnak, újra kell tárgyalni azokat a mezőgazdasági és regionális támogatásokat is, amelyeket 17 kormány közösen próbál megvédeni.

Finnország álláspontján ugyanez a feszültség látszik. Petteri Orpo miniszterelnök kisebb költségvetést akar, de ellenzi a védelmi és kutatási kiadások csökkentését (a finn kormány közleménye).

Az Európai Parlament más irányba húz, és a hozzájárulása nélkül nincs költségvetés. A javasolt felső határ már 149,296 milliárd EUR-t tartalmaz az EU járvány utáni helyreállítási hitelének visszafizetésére; ez az összeg nem finanszíroz új projekteket (a Tanács tárgyalási kerete). Az Európai Parlament vezető tárgyalói szerint a visszafizetéssel és az inflációval számolva a tervből kevesebbre futja, mint a jelenlegi költségvetésből (Európai Parlament).

Minden főváros vétózhat

Mind a 27 kormánynak jóvá kell hagynia a költségvetést; az európai parlamenti képviselők elutasíthatják, de módosítani nem tudják. Az új uniós bevételi forrásokhoz egyhangú döntés és minden tagállam ratifikációja szükséges (az EUMSZ 312. cikke, az EUMSZ 311. cikke).

A bevételi források azt is meghatározzák, hogy végül ki fizet. Az ír tervezetben mind az öt javasolt uniós illeték megmaradt; ezek közé tartozik a dohányra és a nagy szén-dioxid-kibocsátású importtermékekre kivetett teher is. Együttesen évente mintegy 55 milliárd EUR-t hozhatnak (az ír elnökség közleménye). Benjamin Haddad francia Európa-ügyi miniszter szerint Párizs nem támogat olyan költségvetést, amelyhez nem társul jelentős új bevételi csomag (BFMTV). A berlini kormányszóvivő augusztusban azt mondta, hogy a bevételek alakulásától függetlenül csökkenteni kell a kiadásokat (a német kormány tájékoztatója).

A tervezet ezenfelül legfeljebb 88,869 milliárd EUR-t tart fenn Ukrajna csatlakozására és újjáépítésére, a szokásos költségvetési kereteken kívül; az összeg sorsát még nem döntötték el (a Tanács tárgyalási kerete). Egy külön ügyben látszik, hogyan érvényesülnek a vétók. Robert Fico szlovák miniszterelnök október 14-én közölte, hogy Szlovákia ki akar maradni minden további, Kijevnek nyújtott uniós hitelből; azt is kifogásolta, hogy a részvételt Szlovákia költségvetési követeléseinek támogatásához kössék (TASR). A hitel összegéről és jogi formájáról még nincs döntés, ezért hivatalosan semmi sem kapcsolja a költségvetéshez. Fico mégis alkuerőként használja az ügyet.

Írország és António Costa, az Európai Tanács elnöke, aki a vezetők csúcstalálkozóit vezeti, 2026 végéig politikai megállapodást akar (az ír elnökség közleménye). Az ír tervezet megmutatja, hogy a mezőgazdaság és a régiók megóvása mellett a kutatás és a biztonság viseli a szűkebb költségvetés terhét. Németország még kisebb költségvetést akar, és a biztonsági kiadásokat is megóvná, de nyilvánosan nem mondta meg, mely területeken vágná le az ehhez szükséges további összeget. Az ír számok alapján ez a két követelés csak akkor teljesülhet egyszerre, ha Berlin a mezőgazdasági és regionális támogatásoktól is hajlandó elvenni.