Írország €141bn-os javaslata a biztonsági keretet szűkítené

Az ír elnökség javaslata 141,045 milliárd EUR-val, mintegy 8 százalékkal csökkentené az Európai Bizottság 2028–2034-es költségvetési tervét (a Tanács tárgyalási dokumentuma). A tagállami vezetők október 15-én tárgyaltak róla először, de megállapodás nélkül zárták a csúcstalálkozót (Euronews). A javaslat két igény ütközését mutatta meg: a kisebb költségvetést sürgető kormányok több pénzt szánnának a biztonságra, miközben más tagállamok széles köre védi azokat a kiadásokat, amelyekből ezt finanszírozni kellene.

Írország tölti be a Tanács soros elnökségét: félévente más tagállam vezeti a nemzeti miniszterek üléseit. Az ír elnökség október 10-én tette közzé a „tárgyalási keretnek” nevezett dokumentumot. Ez az összegekről és a források felosztásáról szóló alkualap, önmagában nem jelent költségvetési döntést. A javaslat hét évre, 2025-ös árakon 1 622,011 milliárd EUR kötelezettségvállalással számol, szemben a Bizottság 1 763,056 milliárd EUR-os tervével (a Tanács tárgyalási dokumentuma).

A vezetők nem utasították el szavazással a dokumentumot. Úgy ítélték meg, hogy az nem közelíti az álláspontokat, ezért felkérték António Costát, az Európai Tanács elnökét, hogy segítsen „időben megállapodásra” jutni (Euronews).

A befizetők kisebb költségvetést akarnak, de a biztonságra többet költenének

Az uniós költségvetés hat legnagyobb befizetője, köztük Németország, Hollandia és Svédország, szeptember 28-án több százmilliárd eurós csökkentést sürgetett Írországnál (RTÉ). A csúcson Friedrich Merz német kancellár jó irányba tett lépésnek nevezte az ír javaslatot, de hozzátette, hogy az messze elmarad a német igényektől (német kormány). Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson azt mondta, országa azért utasítaná el a tervet, mert a költségvetés szerinte így is túl nagy (Reuters).

Ugyanez a csoport viszont több uniós intézkedést vár a biztonság terén. Rob Jetten holland miniszterelnök a parlamentnek azt mondta: az ír javaslat a versenyképesség, az innováció és a védelem forrásait csökkentené, miközben éppen ezeket szeretné erősíteni az EU-ban (Tweede Kamer).

Jetten pontosan írja le a javaslat hatását. Írország kevésbé vágna bele a gazdákat és a szegényebb régiókat támogató keretbe, viszont nagyobb csökkentést javasolna az ipar, a védelem és a külpolitika uniós finanszírozásában. A mezőgazdasági és regionális támogatásokat összefogó fejezet 3,4 százalékkal csökkenne, míg a versenyképességre és biztonságra szánt keret 12,8, a külső fellépésre fordított összeg pedig 17,4 százalékkal (a Tanács tárgyalási dokumentuma).

Az Európai Parlament, amelynek jóvá kell hagynia a végleges költségvetést, a másik oldalról bírálja a javaslatot. Négy vezető tárgyalója szerint a 8 százalékos csökkentés miatt az EU kevesebbet tudna fordítani a védelemre és a külföldi partnerek támogatására (Európai Parlament). A keleti határ menti országok számára a vágás közvetlenül is érezhető. Gitanas Nausėda litván elnök ellenezte a katonai mobilitásra szánt összeg csökkentését: ebből olyan közutakat és vasutakat fejlesztenek, amelyek a csapatok mozgását segítik (15min).

A mezőgazdasági és regionális támogatások védelmezői

Olaszország és Románia 17 kormányt fogott össze a „Kohézió Barátai” csoportban. A név az EU szegényebb régiókat támogató politikájára utal (olasz kormány). A csoport megőrizné e támogatások nagyságát és a felhasználásukra vonatkozó szabályokat. Azt is szeretné, hogy szűnjenek meg azok a visszatérítések, amelyek csökkentik néhány gazdagabb ország befizetését. Ez közvetlenül szembeállítja őket több nagy befizetővel.

Írország meghagyná az országonkénti keretösszegeket, de tagállamonként egyetlen nemzeti tervbe vonná össze a forrásokat (a Tanács tárgyalási dokumentuma). Ezzel a döntés nagyobb része a nemzeti kormányokhoz kerülne. Azok a régiók, amelyek eddig közvetlenül tárgyaltak Brüsszellel, attól tartanak, hogy elveszítenék a beleszólásukat; ezért a kohéziós csoport az összegek mellett a felhasználási szabályokat is megőrizné (olasz kormány).

Minden főváros vétózhat, de nincs költségvetési szakadék

A hétéves keretről a tagállami kormányoknak egyhangúlag kell dönteniük, vagyis bármelyikük megakadályozhatja az elfogadását. Az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges (EUR-Lex). Így mindkét tábor késleltetheti a megállapodást. A határidő önmagában kevés nyomást teremt: ha 2028. január 1-jéig nem fogadják el az új keretet, a szerződés szerint a jelenlegi költségvetés utolsó évének kiadási plafonjai maradnak érvényben (EUR-Lex).

A számokból egy világos következtetés adódik: jelenlegi formájában az ír tervezet nem egyezteti össze a kisebb összköltségvetést a nagyobb biztonsági kiadásokkal, mert a megtakarítást hozó vágások éppen a biztonságot érintik a legsúlyosabban. A megállapodáshoz ezért valamelyik félnek engednie kell: a befizetők elfogadhatnak nagyobb teljes keretet, a kohéziós csoport pedig mélyebb vágásokat a mezőgazdasági és regionális támogatásokban, vagy mindkét oldal mozdulhat valamennyit. Costa kidolgozhatja a kompromisszumot, de nem kényszerítheti rá az egyenként vétójoggal rendelkező kormányokra. Merznek, Jettennek és Kristerssonnak meg kell mondania, mekkora költségvetést fogadnának el az általuk igényelt biztonsági források mellett. A Kohézió Barátainak pedig arra kell választ adniuk, átcsoportosítható-e a támogatásaik bármely része.