Olaszország a SAFE-fel alkudna energiamentességet

A G7 pénzügyminiszterei múlt hétvégén Párizsban találkoztak, Olaszország gazdasági minisztere, Giancarlo Giorgetti pedig érdemi engedmény nélkül távozott. A közös közlemény „költségvetési fegyelmet” sürgetett, nem rugalmasságot, miközben az iráni háború 2022 óta nem látott szintre emeli az európai energiaköltségeket. Róma azt kérte, hogy az energiakiadásokat ugyanúgy kezeljék, ahogy Európa már kezeli a katonai kiadásokat: rendkívüli helyzetként, amely miatt a költségvetési szabályokon is lehet lazítani. Egyetlen G7-ország sem állt mellé.

A visszautasítás megmutatja, hogyan működnek a gyakorlatban az európai fiskális szabályok. Tizenhét uniós ország aktiválta a nemzeti mentesítési záradékot, vagyis a Stabilitási és Növekedési Paktum azon elemét, amely lehetővé teszi, hogy a kormányok a védelmi kiadások miatt akár a GDP 1,5 százalékával túllépjék a hiánycéljukat anélkül, hogy szankciót kockáztatnának. Olaszország ugyanezt kéri a Hormuzi-szoros blokádja miatt megugró energiaköltségekre. Brüsszel egyelőre nemet mond.

Ki használhatja a menekülőutat

A záradék alaplogikája egyszerű volt: Oroszország ukrajnai háborúja biztonsági fenyegetést teremtett, ezért a kormányoknak mozgástér kell az újrafegyverkezéshez. A Bizottság 2025 júliusában 15 tagállam esetében aktiválta a szabályt. Németország 2025 októberében, Ausztria 2026 februárjában csatlakozott.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök május 17-én levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, és azzal érvelt, hogy egy fegyveres konfliktus idején, amikor egy kulcsfontosságú olajszállítási útvonal lezárult, az energiabiztonság éppúgy stratégiai kérdés, mint a katonai készenlét. Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök azt mondta, a kérést „vizsgálják”, ami brüsszeli nyelven gyakran a félretolás udvarias formája. Ha a záradékot az energiára is kiterjesztenék, minden magas adósságú tagállam ugyanazon az ajtón léphetne be. A Reuters becslése szerint ez uniós szinten több mint 30 milliárd EUR költséget jelentene.

Az adósság választóvonala

Friedrich Merz német kancellár május 19-én élesebben fogalmazta meg az északi álláspontot: a túlzott eladósodás „a szuverenitást veszélyezteti”, és vannak országok, amelyek „többet költenek kamatokra, mint védelemre”. Olaszországot nem nevezte meg, de a célpont egyértelmű volt.

Németország közben maga is bőven használja a mentesítési záradékot. A szövetségi számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy Berlin a „védelem” alá sorol kiberbiztonsági, polgári védelmi és hírszerzési kiadásokat is, amelyeket normál időszakban belügyi igazgatásként könyvelnének el. Emellett Németország nagyjából 15 milliárd EUR energiatámogatást vezet át a rendes költségvetésen és a klímaalapon. Berlin ezt azért teheti meg, mert az államadóssága a GDP körülbelül 65 százaléka. Olaszországé 137 százalék. Hollandia 44 százalékos adósságrátával és kiemelkedő hitelminősítéssel, vagyis nagyon alacsony finanszírozási költségekkel úgy tudja elnyelni az energiaár-sokkot, hogy közben nem feszíti szét a költségvetését.

A szabályok azoknak kedveznek, akiknek eleve van fiskális mozgásterük. Ezt Franciaország példája mutatja a legélesebben. Párizs 2024 júliusa óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, vagyis az EU büntetőpályáján van a túl magas hiány miatt. Emiatt nem aktiválhatja a mentesítési záradékot, miközben 17 másik ország igen.

A francia szenátus jelentése szerint Franciaország kamatkiadásai 2026-ban becslések szerint elérték a 74 milliárd EUR-t, így már meghaladják a nagyjából 57 milliárd EUR-s védelmi költségvetést. A kormány erre 6 milliárd EUR-s kiadásbefagyasztással reagált: minden új energiakiadást más minisztériumoktól elvont eurókkal fedez. Európa egyik fő biztonsági partnere ma többet fizet régi adósságai után, mint amennyit a haderejére költ.

Róma legerősebb lapja

Giorgetti újságíróknak azt mondta, „sok út” vezethet ugyanahhoz az eredményhez: át lehet irányítani el nem költött helyreállítási forrásokat, egyszeri tételként lehet elszámolni az energiakiadásokat, vagy meg lehet adóztatni az energiavállalatok kiugró nyereségét. Olaszország eddig nem emelte a rendkívüli profitadót, pedig a belföldi kitermelési energiaüzletágak profitját mintegy 9 milliárd EUR-ra becsülik.

Róma valódi alkualapja mégis a SAFE, az EU új, 150 milliárd EUR-s közös védelmi hitelprogramja. Olaszország 14,9 milliárd EUR-t kért belőle. Meloni jelezte: energiaügyi rugalmasság nélkül „nagyon nehéz” lenne elmagyarázni az olasz közvéleménynek a SAFE támogatását. Az aktiválási határidő május vége. Ez politikai alku.

Ha Olaszország késlekedik vagy visszalép, az EU újrafegyverkezési programja elveszíti a harmadik legnagyobb tagállamát. A Bizottság ezt tudja. Most az számít, Brüsszel mennyit enged az energiaszabályokban azért, hogy megvédje a védelmi terveit.