Olaszország kamatterhe 30 milliárd euróval nő

Olaszország 2029-ben várhatóan 117,2 milliárd EUR kamatot fizet államadóssága után, szemben a 2025-ös 87,2 milliárd EUR-val. A 30 milliárd EUR-os emelkedésről az Il Fatto Quotidiano számolt be a kormány által október 2-án a parlament elé terjesztett költségvetési terv alapján (Il Fatto Quotidiano). Ezek sajtóban közölt előrejelzések; a hivatalos táblázattal nem vetettük össze őket, így a tizedesek még változhatnak. A folyamat iránya szabja meg a mozgásteret a 2027-es költségvetéshez, amelyet most Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszternek kell kidolgoznia.

A terv keretet ad: több évre előre megbecsüli a bevételeket, a kiadásokat és a kamatokat. A tényleges kiadásokról a később elfogadott költségvetési törvény dönt (AGI). A kormány jóváhagyásakor Giorgetti az óvatos tervezést a nehezebbé vált gazdasági környezettel indokolta (To Brief).

Miért emeli fokozatosan a kamatterhet a régi adósság?

Egy ország kamatkiadásait inkább az adósság korábbi alakulása határozza meg, mint a piaci kamatok mai szintje. Ha a befektetők magasabb hozamot várnak el az új kötvényekért, a már kibocsátott, fix kamatozású kötvények után Olaszország továbbra is a kibocsátáskor rögzített kamatot fizeti.

A magasabb költség akkor jelentkezik, amikor a kincstár a lejáró kötvényeket újakkal váltja ki, vagy az új hiány fedezésére vesz fel hitelt. Ezt nevezik adósságmegújításnak. Az olasz parlament független költségvetési felügyelete, az UPB szerint az olasz államadósság hátralévő átlagos futamideje 2025 végén 7,9 év volt (UPB). Így évről évre a korábban olcsón felvett adósság egy részét az adott évi kamatok mellett kibocsátott új kötvények váltják fel.

Az új kötvények kamatát az euróövezet egészében emelkedő hozamok hajtják, nem elsősorban az Olaszországgal kapcsolatos aggodalmak. Egy bázispont a százalékpont századrésze. Az EKB 2026-os hatodik gazdasági jelentése szerint az euróövezeti tízéves kötvényhozamok mintegy 45 bázispontos emelkedéséből körülbelül 37 bázispontot az EKB jövőbeli kamatpályára vonatkozó várakozások változása magyarázott, miközben az országok hitelfelárai nagyjából stabilak maradtak (EKB). Olaszország tehát azért fizet többet, mert mindenki számára drágább lett a hitelfelvétel, nem azért, mert a befektetők külön Olaszországot vették célba.

Csökken az adósságráta, nő a kamatszámla

Az olasz államadósság a GDP, vagyis az egy év alatt megtermelt javak és szolgáltatások összértékének 138,5 százaléka közelében tetőzhet 2027-ben, majd 2029-re 136,6 százalék körülire csökkenhet (Agenparl, Il Mattino). Az arány azért mérséklődik, mert a folyó áron mért GDP gyorsabban nő, mint az adósság.

Az alacsonyabb adósságráta önmagában nem csökkenti azt az összeget, amellyel Olaszország a kötvénytulajdonosoknak tartozik. A kamatkiadás az előrejelzés szerint ugyanebben az időszakban a GDP 3,8 százalékáról 4,6 százalékára nő (Il Fatto Quotidiano). A nemzeti jövedelem egyre nagyobb része jut a hitelezőknek, és így kevesebb marad nyugdíjakra, kórházakra vagy iskolákra.

Mennyivel növelné a számlát a további hitelfelvétel?

A többéves tervtől külön a kormány azt kérte a parlamenttől, hogy engedélyezze az uniós költségvetési szabályok alapján vállalt kiadási plafon túllépését. Az így nyíló mozgásteret 2027-ben és 2028-ban energiaügyi és védelmi kiadásokra fordítanák; a két évre szóló összeg mintegy 29 milliárd EUR (AGI, Agenparl).

A nyilvánosságra hozott beszámoló nem tér ki arra, hogy a kamatokra vonatkozó előrejelzés már számol-e ezzel a hitelfelvétellel. Az új kötvények után az eladásukkor érvényes kamatot kell majd fizetni, méghozzá a kötvények teljes futamideje alatt.

Egyelőre nem dőlt el, kik járnának jól a többletforrással. Az Európai Bizottság útmutatása szerint az energiaügyi kivételt inkább épületfelújításra és energiahatékonyságra kellene fordítani, nem a rezsitámogatásra vagy az üzemanyagadó csökkentésére (Európai Bizottság). Ha Róma ezt követi, főként azok a lakástulajdonosok és kivitelező cégek juthatnak pénzhez, amelyek képesek finanszírozni a felújításokat; a bérlők kevésbé részesülhetnek belőle. Ez az útmutatásból levont következtetés, nem eldöntött pénzelosztás.

Az engedélyhez magas parlamenti küszöböt kell megugrani. Az olasz alkotmány 81. cikke rendkívüli körülmények között, a terven felüli hitelfelvételhez mindkét parlamenti ház abszolút többségének támogatását írja elő (Olasz Szenátus). A parlament várhatóan október 13-án szavaz (Corriere della Sera).

A közzétett előrejelzés szerint Olaszország kamatterhe 2029-ig évről évre nő, miközben az adósság GDP-hez viszonyított aránya csökken. Mindkét folyamatot a régóta rögzített adósságlejáratok és az euróövezetben kialakuló kamatszintek alakítják, ezekre Rómának nincs érdemi befolyása. A számokat még össze kell vetni a hivatalos táblázattal, a parlamenti szavazás előtt pedig a pénzügyminisztériumnak világosan meg kell mondania: az előrejelzés már tartalmazza-e a most engedélyeztetni kívánt hitelfelvétel kamatát?