Olaszország nyugdíj- és kamatterhei 21,54 milliárd euróval nőnek

Jövőre összesen 21,54 milliárd EUR-ral emelkedhet az olasz nyugdíj- és adósságkamat-kiadás, még azelőtt, hogy a kormány egyetlen új költségvetési intézkedésről döntene (Repubblica, Il Fatto Quotidiano). Mindkét tétel növekedését az árak és a korábbi hitelfelvételek alakítják. A 2027-es költségvetés többi részét, az adócsökkentésektől a családtámogatásokig, már ezek köré kell tervezni.

Két tétel, amely magától nő

A számok a kabinet október 2-án elfogadott többéves költségvetési tervéből származnak. A terv kijelöli a következő költségvetési törvény kereteit, de önmagában még nem engedélyez kiadásokat (ANSA). Az egyelőre ismert adatokat egybehangzó sajtóbeszámolók közölték, nem egy tételesen ellenőrzött minisztériumi táblázatból ismerjük. Korábban arról írtunk, hogy a terv szerint a kamatkiadások még évekig emelkednek (To Brief).

Az államadósság kamataira fordított kiadás a mostani 96,9 milliárd EUR-ról 103,7 milliárd EUR-ra nőhet (Il Fatto Quotidiano). Ez a teher lassan változik: a már kibocsátott, fix kamatozású kötvények után továbbra is a kibocsátáskor rögzített kamatot fizeti az állam. Az új kamatszint csak akkor jelenik meg a kiadásokban, amikor az állam új adósságot vesz fel, vagy lejáró kötvényt újít meg.

A Parlamenti Költségvetési Hivatal szerint 2025 végén átlagosan 7,9 év volt hátra az olasz államadósság lejáratáig (UPB). A terv a jövő évi kamatkiadások növekedésének egy részét az inflációnak, a későbbi évek emelkedését pedig a magasabb kötvényhozamoknak tulajdonítja. A hozam azt mutatja meg, mekkora megtérülést várnak a befektetők az államnak nyújtott hitelért (AGI).

A kötvényhozamokat részben az euróövezet egészében alakuló várakozások határozzák meg. Az EKB idén közzétett elemzése szerint az euróövezeti tízéves hozamok emelkedésének nagy részét az okozta, hogy a piacok átárazták a jövőbeli EKB-kamatokra vonatkozó várakozásaikat (ECB). Ez az eredmény az euróövezetre, nem csak Olaszországra vonatkozik. Arra viszont rámutat, hogy ha minden országban változnak a kamatvárakozások, a több adósságot megújító kormánynak euróban mérve többet kell fizetnie.

A nyugdíjak más szabály szerint emelkednek: az árakhoz igazítják őket, az emelés pedig beépül az alapösszegbe, így a későbbi folyósításokra is kihat. A minimálnyugdíj négyszereséig a teljes összegre jár az inflációkövető emelés, az e fölötti részekre kisebb mértékű (Il Messaggero). Az alacsonyabb nyugdíjaknál a költségvetés viseli az infláció teljes költségét; a magasabb nyugdíjúak ennek egy részét maguk nyelik le, mert a pénzük kevesebbet ér.

Az állami főszámvevőség a sajtóértesülések szerint 10 milliárd EUR fölé teszi a jövő évi nyugdíjemelés költségét, 2,9 százalékos előzetes inflációs feltételezéssel (Il Messaggero). A teljes nyugdíjkiadás a jelenlegi 351,8 milliárd EUR-ról 366,54 milliárd EUR-ra emelkedhet (Repubblica). A két adat más kérdésre válaszol: az első azt mutatja, mennyibe kerül a már folyósított nyugdíjak inflációkövető emelése, a második pedig a nyugdíjasok számának, az új nyugdíjaknak és a nyugdíjba vonulási szokásoknak a változását is tükrözi. Nincs nyilvános adat arról, hogy ez utóbbi növekedésből mennyi írható az infláció és mennyi a többi tényező számlájára.

Többlethitel, feltételekkel

A kabinet 2027-re és 2028-ra évente mintegy 14 milliárd EUR többlethitelt is kért azon felül, amit az EU-val egyeztetett kiadási pálya megenged (Teleborsa, Primapagina News). Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter nehéz körülmények között is óvatosnak nevezte a tervet (AGI). A többlet mozgásteret fele-fele arányban osztanák fel: a GDP, vagyis az éves gazdasági teljesítmény 0,3 százaléka jutna energiára, ugyanennyi pedig védelemre (Teleborsa).

A kérelem elfogadásához a parlament mindkét házában abszolút többségre van szükség (Senate). A szavazásra várhatóan október 13-án kerül sor, a költségvetési törvényjavaslatot pedig október 20-a körül nyújtják be (Corriere).

Az energiára jutó rész felhasználását feltételekhez kötik. Az Európai Bizottság iránymutatása szerint az épületfelújításhoz és az energiahatékonyság javításához kapcsolódó beruházások számítanak bele, a háztartások energiaszámláihoz adott kedvezmények nem (European Commission). Bármit engedjenek is el az uniós szabályok a kiadási korlát alól, a többlethitel és az utána fizetendő kamat továbbra is megjelenik az olasz költségvetésben.

A hitelfelvétel a feltételeknek megfelelő energia- és védelmi kiadásokhoz kötődik, így nyugdíjakra vagy kamatokra nem fordítható. Ettől még a költségvetés többi része nincs előre eldöntve: a kormány máshol csökkentheti a kiadásokat, növelheti a bevételeket vagy átcsoportosíthat pénzt. A két növekvő tétel önmagában nem jelzi előre a hiányt, hanem azt mutatja meg, milyen költségekkel kell számolni még a politikai döntések előtt. A költségvetési törvény október 20-a körüli benyújtásakor Giorgettinek arról is tájékoztatnia kell a parlamentet, mennyi mozgástér marad az adócsökkentésekre és a családtámogatásokra (Corriere).