Olaszország 29 milliárd eurónyi többlethitelt kér

Az olasz kormány mintegy 29 milliárd euróval lépné túl a 2027-re és 2028-ra elfogadott költségvetési pályát: az összegből védelmi és energetikai projekteket finanszírozna (Teleborsa, ANSA). Ebből egyelőre semmit sem költöttek el. A tervhez az olasz parlament és az uniós pénzügyminiszterek jóváhagyása is kell; ha megkapja, Rómának minden eurót hitelből kell előteremtenie, és a kamatot is ki kell fizetnie.

A kabinet október 2-án mindkét évre a GDP 0,3 százalékának megfelelő hitelfelvételi mozgásteret kért az energetikára, és ugyanennyit a védelemre. A GDP az egy év alatt megtermelt javak és szolgáltatások összértéke; a két keret együtt évente mintegy 14 milliárd eurót jelentene (AGI). Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter eredetileg mintegy 36 milliárd eurós kerettel számolt (Teleborsa).

A visszavágás teljes egészében a védelmi keretet érinti. Giorgetti 2028-ra a GDP 0,6 százalékának megfelelő védelmi célú hitelfelvételi mozgástérrel számolt, a mostani kérelem azonban ezt megfelezi, ami mintegy 7 milliárd euróval kevesebbet jelent (Primapagina News). A miniszter a tervet a bonyolult gazdasági és nemzetközi helyzetre adott óvatos válasznak nevezte (AGI). Nem jelent meg olyan dokumentum, amelyből kiderülne, hogy a koalíciós politika, a hitelfelvétel költsége vagy a brüsszeli szempontok indokolták-e a döntést. A lépés illeszkedik ahhoz, hogy Róma augusztusban az uniós védelmi hitelekből a teljes neki jutó keretnél kevesebbet kért (To Brief).

Mit jelent a többlethitel az államadósságra nézve?

Olaszország államadósságát a GDP folyó áron számolt értékéhez viszonyítják. Az arány ezért attól is függ, milyen gyorsan nő a gazdaság pénzben kifejezett teljesítménye, az inflációt is beleszámítva; emellett a kamatköltségek és az éves költségvetési hiány, vagyis a bevételek és kiadások különbsége is számít. A kormány előrejelzése szerint az infláció kiszűrése utáni, reálértéken mért növekedés alacsony marad: 2026-ban 1, 2027-ben 0,8 százalék lehet (La Repubblica, ANSA).

Ilyen lassú növekedés mellett nehéz úgy bővíteni az adósságot, hogy közben a gazdaság gyorsabban nőjön nála. A sajtóbeszámolók kissé eltérnek abban, mikor és mekkora szinten tetőzik az adósság; a hivatalos táblázatok még nem jelentek meg, de az egyik beszámoló 2027-re a GDP 138,4 százalékára teszi a csúcsot (Sky TG24).

Kinek kell jóváhagynia?

Az olasz alkotmány szerint kivételes körülmények között mindkét parlamenti kamarának abszolút többséggel kell támogatnia, hogy a kormány a rendes célokon felül vegyen fel hitelt (Senato). Brüsszelben külön döntés születik. Az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy egy ország átmenetileg túllépje az elfogadott kiadási pályát, de ehhez az uniós pénzügyminisztereknek jóvá kell hagyniuk az Európai Bizottság ajánlását (EUR-Lex).

A jóváhagyás azt is befolyásolja, hogyan értékelik Olaszországot az uniós szabályok szerint. Az ország továbbra is a túlzottdeficit-eljárásban van, amely a GDP 3 százalékát meghaladó hiányú kormányokra vonatkozik; Olaszország hiánya 2025-ben 3,1 százalék volt (Pagella Politica). Giorgetti saját bemutatójában 2027-re 3,5 százalékos hiánnyal számolt (Adnkronos).

Giorgetti szerint, ha Brüsszel kiveszi a számításból a védelemre és az energetikára engedélyezett, összesen 0,6 százalékpontnyi kiadást, az uniós szabályok szerint számított hiány 3 százalék alá kerül (La Repubblica). Ez Olaszország uniós megítélésén változtatna, a tényleges költségvetésen nem: a nyilvántartott hiány ugyanannyi marad, a hitel és a kamata pedig továbbra is az államkincstárt terheli.

Épületek korszerűsítése, nem az idei téli számlák csökkentése

Az energetikára szánt keret felhasználását szigorú korlátok szabják meg. Az Európai Bizottság útmutatója szerint az összeg az energiaellátás ellenállóbbá tételét és az átállást szolgáló kiadásokra fordítható, például épületfelújításra és energiahatékonysági beruházásokra. Az útmutató kizárja az üzemanyagadó csökkentését, az energiaárak rögzítését és a számlák közvetlen kompenzálását (Build Up).

A kabinet még nem közölte, ki kapja a pénzt. Az útmutató alapján kezdetben azok járhatnak jól, akik el tudják végezni a korszerűsítést: az ingatlantulajdonosok, az általuk megbízott kivitelezők, valamint a berendezésekbe beruházni képes cégek. A bérlőknek és az idei téli számlákkal küszködő háztartásoknak külön támogatásra lenne szükségük, amelyet a rendes költségvetési szabályok szerint kellene finanszírozni.

A tényleges adókat és kiadásokat rögzítő költségvetési törvényjavaslat október 20-a körül várható (Corriere della Sera). Ebből derül majd ki, hogyan osztja fel Róma az energetikai keretet a lakóingatlanok, a vállalkozások és a középületek között.

Ha Brüsszel jóváhagyja a tervet, Olaszország költési felhatalmazást kap, nem pénzt. A szigetelést és az új berendezéseket hitelből finanszíroznák, a kamatot az olasz adófizetők állnák, az energetikai keret pedig nem csökkentheti a háztartások idei téli számláit.