A Kh-101 feltárta Lengyelország tűzparancs-rését

Július 30-án 03:40-kor a lengyel radarosok azonosítatlan objektumot észleltek, amely nyugat felé haladt az ország légterében. Felszállt egy F-16-os. 03:46-ra az objektum eltűnt a képernyőkről (TVN24, RMF24). Addigra már becsapódott a lublini régióban, Tarnawa-Kolonia közelében. Az ügyészség később orosz gyártmányú Kh-101-es robotrepülőgépként azonosította a roncsokat (Rzeczpospolita).

Senki sem sérült meg. A hat perc mégis pontosan megmutatta a NATO keleti szárnyának egyik legnehezebb problémáját: a szövetséges rendszerek képesek észlelni a beérkező fenyegetést, de az észlelésből jogilag vállalható és katonailag biztonságos tűzparancsot hozni elég gyorsan továbbra is megoldatlan feladat.

A tűzparancs azon múlt, merre tartott a rakéta

Lengyelország már eleve magas készültségben volt. Az orosz hadsereg éjszakai ukrajnai támadássorozata alatt a lengyel műveleti parancsnokság vadászgépeket, földi légvédelmi eszközöket, radarokat és korai előrejelző repülőgépeket aktivált (MON). Korábban, nagyjából 03:29 körül egy másik objektum öt kilométerre közelítette meg a határt, majd kelet felé fordult (Radio PiK). A rendszer tehát figyelt. A légtérsértés mégis megtörtént.

Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter a parlamentben azt mondta, hogy a lengyel katonai műveleteket irányító tábornok, Ireneusz Nowak jogosult lett volna elrendelni a lelövést, ha a röppálya lakott területeket veszélyeztet (MON). Donald Tusk miniszterelnök ugyanezt mondta: a rakétát megsemmisítették volna, ha városok felé repül tovább (France 24). Nyílt terepen csapódott be, ezért nem lőttek.

A tényleges döntési idő még a hat percnél is rövidebb lehetett. Cezary Tomczyk védelmiminiszter-helyettesre hivatkozó lengyel sajtóbeszámolók szerint egy ukrán pilóta üldözte a rakétát, de körülbelül 20 másodperccel a lengyel határ előtt visszafordult. Azért szakította meg a manővert, mert fegyverzettel belépni a NATO légterébe lengyel légvédelmi reakciót válthatott volna ki (Interia). Ezt az értesülést Varsó, a NATO vagy Kijev külön nem erősítette meg. Ha pontos, akkor a rakéta határ előtti megsemmisítésének utolsó esélye másodpercekkel a lengyel légtér előtt zárult be.

Románia törvényt módosított. Pilótái azóta lőnek a betolakodókra.

A probléma nem lengyel sajátosság. Románia hónapokon át gyűjtötte az orosz drónok darabjait a határ menti földeken, mielőtt hadereje tüzet nyitott volna a légtérbe belépő eszközökre. A fordulatot egy 2025. februári törvény hozta, amely kifejezetten felhatalmazta a fegyveres erőket a román légtérbe jogellenesen behatoló drónok megsemmisítésére (Adevărul). Azóta román F-16-osok fogtak el célpontokat a Fekete-tenger partvidéke közelében és az ország belseje felé is (AP, Ziarul Financiar). Még így is volt olyan eset, amikor a román vezérkari főnök szerint a pilóták vizuálisan azonosítottak egy Sahíd drónt, de nem támadhatták meg. A hadsereg nem közölte, mely feltételek hiányoztak (Bursa).

A balti államok ugyanerre jutnak. A NATO balti légtérrendészeti misszióját, amelyben váltásban érkező szövetséges gépek szállnak fel az Észtország, Lettország és Litvánia feletti ismeretlen repülőeszközök azonosítására, teljes légvédelmi misszióvá alakítják, szélesebb tűzmegnyitási szabályokkal. Ezek az állandó utasítások mondják meg a pilótáknak, mikor lőhetnek (ERR, LRT). Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint az előzetes felhatalmazások csökkentenék annak szükségességét, hogy a pilótáknak a döntés előtt fővárosokat kelljen hívniuk (ERR).

Nico Lange német elemző a ZDFheutének azt mondta, hogy a nagyjából 95 kilométeres elfogás nélküli lengyelországi repülés megmutatta a keleti szárny légvédelmének korlátait (ZDFheute). Mark Rutte NATO-főtitkár a légtérsértést Oroszország háborújának felelőtlen következményeként írta le, a szövetség pedig Varsóval egyeztetve légi és földi légvédelmi eszközöket aktivált (Al Jazeera, Deutschlandfunk). Ez az összehangolás azonban már a becsapódás után történt.

A lengyel belső vizsgálatnak arra kell választ adnia, hogy a tűzmegnyitási szabály, vagyis az, hogy csak lakott területet fenyegető röppálya esetén lőnek, valóban a civileket védte-e, vagy kiszolgáltatta Lengyelországot annak, hol ér földet a rakéta. Románia a drónok esetében törvénymódosítással válaszolt erre a dilemmára. A balti államok most írják át a saját szabályaikat. Lengyelországnak ugyanilyen világosan kell megmondania szövetségeseinek, mi történik a következő hat percben.