Kövesi Görögország ellen lép €2.6 billion miatt

Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség vezetője május 22-én hivatalosan jelezte az Európai Bizottságnak, hogy álláspontja szerint Görögország akadályozza a hivatal munkáját. Kövesi először hivatkozott a költségvetési feltételességi rendeletre olyan kormánnyal szemben, amely Ursula von der Leyen bizottsági elnök politikai szövetségesének számít. Ez az uniós eszköz lehetővé teszi források felfüggesztését, ha jogállamisági problémák veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit (EPPO, Adevărul).

A mechanizmust korábban olyan kormányokkal szemben vetették be, amelyek politikailag szemben álltak az uniós intézményekben meghatározó jobbközép Európai Néppárttal. Görögország kormányzó pártja, az Új Demokrácia viszont éppen az EPP tagja.

Két lépés, egy célpont

Kövesi levele két görög döntést nevez meg, amelyek szerinte sértik az EU-szerződésben rögzített „lojális együttműködés” kötelezettségét (Digi24).

Az első döntés törvényhozási. Georgios Floridis igazságügyi miniszter május 19-én olyan módosítást vitt át a parlamenten, amely kizárólag hivatalban lévő képviselők számára gyorsított büntetőeljárást vezet be. A nyomozási határidők a felükre csökkennek, a tárgyalásnak pedig három hónapon belül meg kell kezdődnie (Epiloges). A szabályt egy öröklési jogi törvényjavaslatba illesztették be, az Európai Ügyészséggel való egyeztetés nélkül. Az EPPO az az uniós szerv, amely az EU költségvetését érintő bűncselekményeket vizsgálja. Floridis szerint a módosítás egy 2014 és 2019 között már létező szabályt állít vissza, és nem érinti az EPPO hatásköreit.

A második döntés igazságszolgáltatási. A görög Legfelsőbb Bírói Tanács három görög EPPO-ügyész mandátumát csak két évre újította meg, felülírva azt az ötéves időtartamot, amelyet az Európai Ügyészség saját kollégiuma 2025 novemberében határozott meg (Protothema).

A kormány mindkét lépést rutinszerű belső eljárásként kezeli. Kövesi ezzel szemben összehangolt akadályozást lát bennük.

Miért a 2,68 milliárd EUR magyarázza a konfliktust

A vita közvetlenül kapcsolódik a folyamatban lévő vizsgálatokhoz. Az EPPO-nak 175 aktív ügye van Görögországban, ezekben összesen becslések szerint 2,68 milliárd EUR kár érhette az EU költségvetését (EPPO).

A legnagyobb ügycsoport az OPEKEPE-t, a görög mezőgazdasági kifizető ügynökséget érinti. Az Európai Ügyészség azt kérte a parlamenttől, hogy függessze fel olyan kormánypárti képviselők mentelmi jogát, akiket fiktív földterületekre és felfújt termelési adatokra épülő támogatási csalásokkal hoznak összefüggésbe.

Ettől külön ügyben az EPPO két migránstábor, Malakasa és Sintiki szerződéseit is vizsgálja. A táborokra 2020-ban közbeszerzés nélkül kötöttek szerződést, jóval magasabb költségen, mint hasonló, EU-forrásból finanszírozott létesítmények esetében (Le Monde).

Nem Görögország az egyetlen tagállam, amely ellenállt az EPPO-nak. Bulgária felfüggesztett egy ügyészt, Szlovénia késleltette a jelöléseket, Romániában politikai beavatkozás merült fel. Görögország az első ország, ahol a konfliktus hivatalos feltételességi jelzésig jutott.

A szelektív jogérvényesítés próbája

A költségvetési feltételességi rendeletet korábban egyszer aktiválták: Magyarországgal szemben, ahol az EU milliárdokat fagyasztott be a kohéziós forrásokból (CER). Magyarország nyíltan konfliktusban állt Brüsszellel. Görögország más helyzetben van: a Bizottságot irányító politikai szövetségi rendszer belső tagja.

Ez a mintázat az Európai Parlamentben is látszott. Amikor a képviselők 2026 februárjában elfogadták az első, Görögországról szóló jogállamisági állásfoglalást, az EPP nem volt hajlandó sem tárgyalni róla, sem megszavazni. A szociáldemokraták szerint az EPP csak „nem EPP-kormányzású országok” esetében csatlakozik ilyen állásfoglalásokhoz (S&D Group).

A Bizottság most hivatalos eljárást indíthat, választhat egy enyhébb kötelezettségszegési eljárást, vagy megpróbálhatja csendes diplomáciával rendezni az ügyet. Politikai szövetségessel szemben az intézményi ösztön inkább az utóbbi felé húz.

Ezt a mozgásteret szűkítheti az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő C-225/24-es ügy. Ha a Bíróság kimondja, hogy a feltételességi döntések teljes bírói felülvizsgálat alá tartoznak, akkor Luxemburgban akár azt is meg lehet támadni, ha a Bizottság Görögország esetében félrenéz (Verfassungsblog).

Az EU ezt az eszközt ellenfelekkel szemben építette fel. Kövesi most egy szövetségesre irányította.