Kulbergs listája 35.6%-kal vezet, kérdéses a koalíció

Andris Kulbergs miniszterelnök Egyesült Listája a szombati választás után, a szavazóhelyiségekből kilépő választókat kérdező közös felmérés szerint 35,6 százalékot szerzett, több mint 24 százalékponttal megelőzve a legközelebbi riválisát (Apollo/LETA, BNN). Ekkora előnnyel Kulbergs a legesélyesebb arra, hogy megalakítsa Lettország következő kormányát. A felmérésből azonban nem derül ki, kiket vonhat be: az urnazárás után órákkal sem volt hivatalos mandátumelosztás.

Egy kis párt is átrendezheti az erőviszonyokat

Az Egyesült Lista mögött öt párt torlódott össze: a Lettország az Első 11,3 százalékától az Új Egység 6,7 százalékáig. Mindegyikük átlépte az országos szavazatok 5 százalékát, vagyis azt a küszöböt, amelyet egy listának el kell érnie ahhoz, hogy mandátumot szerezzen a parlament 100 helyének valamelyikére (Delfi/LETA). A Zöldek és Gazdák Szövetsége 3,7%-kal a küszöb alatt maradt (Rzeczpospolita).

A 3,7 százalékos adatnál több múlhat azon, mint elsőre látszik. A kérdezőbiztosok több mint 6500 választót kerestek meg, de mintegy 30 százalékuk nem árulta el, hogyan szavazott (Apollo/LETA). Zemgaléban, ahol a Zöldek és Gazdák hagyományosan erősek, még többen tagadták meg a választ.

Ha a válaszmegtagadók a régió megszokott politikai mintája szerint szavaztak, a párt tényleges támogatottsága közelebb lehet a küszöbhöz, mint amit a felmérés mutat. Az adatokból nem állapítható meg, mennyivel. Az exit poll azok véleményét sem mérte fel, akik szombat előtt adták le a voksukat: több mint 169 600 emberét (LSM). Szavazataik beleszámítanak a végeredménybe, noha a felmérés nem érte el őket.

A számlálás is késve kezdődött. Egyesek az előzetes szavazás után a választás napján is voksoltak, és csak az utolsó szavazatuk számít, ezért a hatóságoknak előbb ellenőrizniük kellett az elektronikus választói névjegyzéket, hogy kiszűrjék a kettős szavazásokat. A TVNET szerint országszerte csak többórás késéssel indult meg a számlálás (TVNET). A beszámolók lassú kezdésről szólnak, nem a szavazatok körüli vitáról. Azt nem igazolják, hogy a számlálás eredményét már ellenőrizték és megerősítették.

A koalíciós partnerek fontosabbak a százalékoknál

Lettország 100 fős parlamentjében, a Saeimában a többséghez 51 mandátum kell. A küszöb alatt maradó listák kiesése után öt választókerület eredményei alapján osztják ki a helyeket, ezért a felmérés százalékait nem lehet egyszerűen mandátumokra váltani (BNN).

A felmérés alapján azért kirajzolódik néhány lehetséges partner. Lengyel lapok olyan koalíciókat vázoltak fel, amelyekben az Egyesült Lista és a nacionalista Nemzeti Szövetség mellé vagy a jobbközép Új Egység, vagy a liberális Progreszívek csatlakozna (Rzeczpospolita). Mindkét változat kihagyná a Szuverén Hatalom/Fiatal Lettország pártot. Az Euronews Polska szerint ez a párt bírálja az Ukrajnának nyújtott támogatást és a védelmi kiadások növelését (Euronews Polska).

Ezek a koalíciós utak abból indulnak ki, hogy a Zöldek és Gazdák a küszöb alatt maradnak. Ha a végleges számlálásban mégis bejutnak, más pártok mandátumainak rovására jutnak helyekhez, és újra kell számolni minden lehetséges koalíciót. Egy ma este fölöslegesnek tűnő párt végül nélkülözhetetlenné válhat, de ennek az ellenkezője is megtörténhet.

Kulbergs a választás éjszakájáig nem beszélt a lehetséges partnerekről – írta a német Deutschlandfunk (Deutschlandfunk). A hallgatása érthető: a partnerek kiválasztása az egyelőre ismeretlen mandátumszámoktól függ.

Tallinntól Vilniusig figyelték az eredményt

Lettország szomszédai is szorosan követték a választás éjszakáját. Az észt közmédia, az ERR részben a keleti és nyugati orientációjú nézetek versenyeként mutatta be a választást (ERR). A litván LRT már előre nehéz koalíciós tárgyalásokkal számolt (LRT). A lengyel és német sajtó órákon belül ismertette a felmérés eredményét.

A figyelem azt mutatja, hogy a térség országai számára sem mindegy, merre fordul Lettország következő kormánya. Egyelőre sem koalíciós megállapodás, sem kormányprogram nem ad választ erre. Az Ukrajnának nyújtott segítséget leginkább bíráló pártnak nincs elfogadott útja a kormányba, és a felmérésben lehetséges partnerként megjelenő pártok egyike sem jelezte, hogy irányt váltana.

A végeredmény hitelesítése dönti el, mekkora mozgástere lesz Kulbergsnek. Ha a Zöldek és Gazdák a küszöb alatt maradnak, nyitva maradnak a felmérés alapján már felvázolható koalíciós utak, ő pedig olyan pártok közül választhat, amelyek nagyjából hasonló irányt képviselnek. Ha bejutnak, több szereplővel kell egyezkednie, és minden szükséges mandátumért nehezebben alkudozhat. A Központi Választási Bizottság végleges eredménytáblájából derül ki, milyen kormány alakulhat Lettországban.