Találat érte Kyiv hőerőművét, elmaradt a riasztás

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz ballisztikus rakéta csapódott a kijevi Darnytsia 4-es számú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőműbe október 13-án, 22:40 körül. Azt mondta, a szövetségesek ezúttal sem figyelmeztették Ukrajnát az indításra (Ukrainska Pravda, Radio Svoboda). Más lapok is átvették az elnök beszámolóját, de a rakéta által okozott károkról még nem közöltek adatokat. A télre készülő város lakói egyelőre nem tudják, mennyivel csökkenhet a távfűtés kapacitása.

A támadás egy kilencemeletes lakóházat is eltalált. Vitalij Klicsko polgármesterre hivatkozva a BBC egy halottról és 13 sérültről számolt be; közülük négyen súlyosan megsérültek (BBC). Ebben az adatban nincs benne egy külön, reggeli incidens: egy elfogott célpont roncsai megrongáltak egy családi házat, és megsebesítettek egy nőt (TSN).

Miért fontos ez az erőmű?

A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőmű egyszerre termel áramot és azt a meleg vizet, amely a városrészek radiátoraiba jut. Ez az üzem a Dniprovskyi kerületet és a Darnytskyi egy részét látja el. Amikor 2026 februárjában találat érte, több mint 1 000 épületben szűnt meg a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás, köztük iskolákban és egészségügyi intézményekben (BBC).

Egyelőre nem tudni, hogy a mostani csapás nagyobb vagy kisebb károkat okozott-e. Sem az üzemeltető, sem a város nem közölt adatot a kieső termelésről, az újonnan fűtés nélkül maradt otthonokról vagy a javítás várható idejéről (Radio Svoboda). Kijevben aznap előre beütemezett áramszünetek is voltak, de az Ukrenergo hálózatüzemeltető és a DTEK szolgáltató még a rakétatalálat előtt határozott róluk, ezért ezekből nem lehet következtetni a mostani károkra (Suspilne).

Tűzszünet, amelyet senki sem írt alá

A csapás egy tűzszünetről szóló vita közepén érte az erőművet. Donald Trump október 11-én energetikai tűzszünetet jelentett be. Amikor arról kérdezték, miért nem erősítette meg sem Kijev, sem Moszkva a megállapodást, azt válaszolta: „Azért egyeztek bele, mert én azt mondtam, hogy beleegyeztek” (Kyiv Independent).

Zelenszkij felajánlotta, hogy Ukrajna leállítja az orosz finomítók elleni támadásokat, ha Oroszország megkíméli az ukrán villamosenergia-hálózatot. A Kreml csak arról beszélt, hogy folytatják a kapcsolatfelvételt. Zelenszkij szerint Ukrajna két napig nem támadott orosz energetikai létesítményeket (AP).

Nyilvános dokumentum nem rögzíti, mikor kezdődne a tűzszünet, mely létesítményekre és fegyverekre vonatkozna, illetve ki ellenőrizné a betartását. Kijev szerint Oroszország megszegte a tűzszünetet, ehhez azonban előbb tisztázni kellene a feltételeket. Zelenszkij beszámolója alapján Oroszország akkor támadta meg a hőerőművet, amikor szüneteltetni kellett volna a támadásokat, Moszkva azonban nyilvánosan sosem fogadta el ezt a megállapodást.

A figyelmeztetések, amelyek nem érkeztek meg

Zelenszkij másik panasza magukra a rakétákra vonatkozik. Az első, október 12-i csapás után Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt mondta, hogy a partnerektől nem érkeztek adatok az indításról, az ukrán radarok pedig csak a támadás közben észlelték a rakétákat (Ukrainska Pravda). A ballisztikus rakéta percek alatt eléri Kijevet, ezért Ukrajna a szövetségesek, elsősorban az Egyesült Államok műholdjainak jelzéseire támaszkodik. A Reutersnek nyilatkozó norvég szakértő szerint Európa jóval kisebb kapacitással tud ilyen, műholdas figyelmeztetést adni, mint az Egyesült Államok (Reuters via TimesLIVE).

Az érintettek magyarázatai eltérnek. A Politico szerint amerikai tisztviselők a rossz időjárással magyarázták az első esetet; Kijev kételkedett ebben (Politico). Andrij Szibiha külügyminiszter tagadta, hogy általánosan leállították volna a hírszerzési információk megosztását, Trump pedig azt mondta: „Segítünk nekik, és megosztjuk velük a hírszerzési információkat” (AP). Nyilvános bizonyíték nincs arra, hogy bárki szándékosan tartott volna vissza figyelmeztetést. Arra sem adott magyarázatot senki, miért maradt el a jelzés két egymást követő éjszaka.

Az európai kormányok pénzzel segítik a rakéták által megrongált infrastruktúra helyreállítását. Friedrich Merz német kancellár október 4-én mintegy 350 millió EUR-t ajánlott fel az ukrán energetikai infrastruktúrára; az összegből generátorokat, alállomásokat és javításokat finanszíroznak (German government). Ez a pénz hozzájárulhat egy megrongált erőmű újjáépítéséhez, de nem pótolja az elmaradt rakétaindítási figyelmeztetést. Európának nincs olyan saját műholdas hálózata, amely készen állna ennek a feladatnak az átvételére.

Két válasz mutatná meg a kijevieknek, mire számíthatnak. Az erőmű üzemeltetőjének közölnie kellene, mennyi fűtési kapacitás esett ki, és meddig tarthat a kiesés. Washingtonnak pedig el kellene mondania Kijevnek, mit észleltek az amerikai műholdak azon a két éjszakán, és milyen információkat adtak tovább.