Eltűnt két lett határkamera, nőnek az átlépési kísérletek

A lett hadsereg közlése szerint október 5-én fegyveres, maszkos kísérők fenyegették a katonáit a Belarusz felőli határnál, miközben migránsokat próbáltak Lettország felé terelni (TVNET). Később az éjszaka folyamán maszkos behatolók léptek lett területre, és elvittek megfigyelőkamerákat. A hatóságok fokozódó határnyomásról beszélnek, de nem mutattak be bizonyítékot arra, hogy ki irányította a kísérőket, vagy hogy ugyanazok az emberek vitték-e el a kamerákat.

Mi történt a határon

A lett Nemzeti Fegyveres Erők közlése szerint három maszkos, fegyveres ember legalább 20 migránst terelt a határ felé, miközben fenyegette az ott szolgáló katonákat (TVNET, LSM). Mindkét beszámoló a hadsereg saját közlését idézi. A kísérők Belarusz területén maradtak.

A lett katonák megakadályozták az átkelést. A hadsereg nem közölte, milyen fegyvereket vittek magukkal a kísérők, pontosan mivel fenyegetőztek, és hová kerültek ezután a migránsok.

Az utóbbi hiány jogi szempontból is fontos. A Litvánia rendkívüli határintézkedéseiről szóló ügyben az Európai Unió Bírósága kimondta: önmagában a szabálytalan belépés nem foszthat meg senkit attól, hogy tényleges lehetőséget kapjon menedékjog kérelmezésére (Európai Unió Bírósága). A nyilvános beszámolók nem térnek ki arra, hogy a csoportból kért-e bárki menedéket.

A második incidens néhány órával később történt. Jānis Dombrava belügyminiszter szerint maszkos emberek léptek lett területre, megrongáltak egy elektromos szekrényt, elvittek kamerákat, majd még a járőr kiérkezése előtt visszatértek Belaruszba. Guntis Pujāts határőrségparancsnok megerősítette, hogy két kamerát vittek el (Suspilne).

A hatóságok nem hoztak nyilvánosságra gyanúsítottat, felvételt vagy helyszíni szakértői vizsgálatot. Egyetlen tisztviselő sem kapcsolta össze nyilvánosan a behatolókat a fegyveres kísérőkkel.

A tisztviselők eltérően ítélik meg, kik voltak a kísérők

A hadsereg az incidenst az EU és a NATO határa elleni hibrid nyomásgyakorlásnak nevezte. A kifejezés arra utal, amikor egy állam nyílt erő alkalmazása helyett migránsokkal és zaklatással próbálja nyomás alá helyezni a szomszédját. Az EU vezetői 2021 októberében Belaruszra is ezt a kifejezést használták, amikor Minszk migrációs nyomásgyakorlását hibrid támadásnak nevezték (Európai Tanács).

Pujāts árnyaltabban írta le az esetet. Szerinte a maszkos férfiak lehettek szervezett bűnözői csoport tagjai, akik a belarusz szolgálatok elnézésével vagy segítségével dolgoztak, és nem maguk is belarusz tisztviselők voltak. Minszk szerepe a szemet hunyástól az aktív támogatásig terjedhet; a nyilvánosságra hozott információk alapján egyelőre nem derül ki, melyikről van szó.

Folyamatosan tűnnek el a kamerák

Pujāts szerint gyakoribbá vált a kamerák és más határtechnikai eszközök szabotálása, miközben csökkent a kerítésrongálások száma. A nyilvános beszámolók nem közölnek adatokat e változás mértékéről.

Artūrs Zīle határőrségi tisztviselő konkrét példákat is említett. Azt mondta, az utóbbi időben ismét leszereltek vagy elloptak kamerákat, az elmúlt két hétben fokozódott a nyomás, négy hét alatt pedig négy feltételezett szervezőt vettek őrizetbe (Apollo).

Az átkelési adatok mutatják a nyomás mértékét. A határőrök január óta 11 925 átkelési kísérletet akadályoztak meg, ami megközelíti a tavaly egész évben regisztrált 12 046-ot. Október 6-án a kormány december 31-ig meghosszabbította a Vilkatis nevű, illegális határátlépések elleni különleges műveletet (LSM). A beszámolókból nem derül ki, hogy a hosszabbítás ad-e új jogköröket a határőröknek.

A Belarusz felőli uniós határ terhelése egyenlőtlenül oszlik meg. Szeptember közepéig Lettország 10 807, Belaruszból érkező átlépési kísérletet tartott nyilván, Litvánia pedig 1 477-et. Litvánia július óta 67 saját tisztjét, köztük kutyavezetőket, tartja a Lettország déli részén fekvő, Daugavpils közelében húzódó Silene-szakaszon, hogy segítsenek annak őrzésében (VSAT).

Ez az ügy legvilágosabb határokon átnyúló eleme: egy uniós tagállam járőri kapacitással segít egy másikat a közös külső határon. A litván erősítés növeli a lett oldalon szolgálók számát, de nem ad választ arra, ki szervezi a migránsok Belarusz felőli határhoz terelését.

A nyilvánosságra hozott információkból szűkebb következtetés vonható le, mint amit a hadsereg megfogalmazása sugall. A lett tisztviselők ismétlődő károkozásról számoltak be a határ megfigyelőrendszerében, miközben újra nőtt az átkelési nyomás. Nyilvános közléseik egyelőre nem azonosították, ki irányította a fegyveres kísérőket, és azt sem igazolták, hogy közük volt a kamerák ellopásához. Dombrava minisztériumának és a lett biztonsági szolgálatoknak kell választ adniuk arra is, mi történt azokkal, akiket a katonák visszafordítottak.