Lecornu költségvetéséhez szocialista tartózkodás kell

Sébastien Lecornu miniszterelnök mögött nincs többség a Nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában. Jövő évi költségvetése ezért csak akkor maradhat talpon, ha elegen tartózkodnak a kormány megbuktatására irányuló indítványról szóló szavazáson. A Szocialista Párt megnevezte, mit kér cserébe: a költségvetés nagyobb terhet rójon a tehetősebb adófizetőkre. A munkaadók az ellenkezőjét sürgetik, a parlamenti vita pedig október 13-án kezdődik (AEF).

Mit kér a kormány

A kormány az idei, előrejelzés szerinti GDP-arányos 5,4 százalékról 2027-re 5,0 százalékra csökkentené a hiányt (francia kormány). Franciaország hiánya ezzel is jóval az EU 3 százalékos plafonja fölött maradna (EUR-Lex).

A miniszterek október 1-jén 43 milliárd EUR értékű új megtakarítást és adóintézkedést mutattak be. A kormány 54 milliárd EUR-s költségvetési erőfeszítésről beszél, mert 11 milliárd EUR-t hozzászámít a korábbi, most hatályba lépő intézkedésekből (francia kormány, To Brief).

A kormány az összegeket ahhoz méri, mennyibe kerülne a következő év, ha semmin sem változtatnának. A tényleges kiadás nem csökken ehhez mérhető összeggel: a számok azt mutatják, mennyivel költenek kevesebbet a változatlan szabályok mellett vártnál.

Támadások két oldalról

Patrick Martin, a Medef munkaadói szövetség elnöke csaknem 20 milliárd EUR-ra teszi a vállalatokra jutó költséget, és azt mondja, a költségvetés tovább gyengíti Franciaország gazdaságát (Franceinfo). A Medef nem tette közzé, hogyan jutott erre az összegre, így ez a munkaadók becslése, nem a törvényjavaslat egyik tétele.

A becslés egyes elemei ellenőrizhetők. A cégek kedvezményt kapnak a bérük után fizetendő járulékokból. Ha a kedvezmény kiszámításakor a nyereségrészesedési kifizetéseket is figyelembe veszik, az a vállalatoknak mintegy 3,7 milliárd EUR-ba kerülne a BFMTV szerint.

A szocialisták szerint éppen az a gond, hogy csökken a nagyvállalatok terhe. A nagyvállalati nyereségre kivetett pótlólagos adó megmaradna, és 2027-ben mintegy 5 milliárd EUR-t hozna, de a kormány szerint ez nagyjából harmadával kevesebb a korábbi években beszedett összegnél (költségvetési tárca). Egy adó így is hozhat milliárdokat, hogy közben a korábbinál kevesebb bevételt termel. A Medef számításai nélkül azt sem lehet megmondani, hogy a közel 20 milliárd EUR-s becslésében miként vették figyelembe ezt a csökkentést.

Október 2-án a parlament két házának szocialista vezetői és Johanna Rolland pártelnök levélben szólították fel Lecornut, hogy „késlekedés nélkül” módosítsa a tervezetet (Le Monde). A levél szerint a nyugdíjasok hamarabb viselik a terheket, mint a magas jövedelműek; befagyasztják a szegényeknek járó támogatásokat, miközben enyhítik az örökölt vagyon adóterheit; a megtakarítások zöme pedig a közepes és alacsony jövedelműeket sújtja (Libération).

A szocialisták még a vita kezdete előtt kérik a lettre rectificative benyújtását: ez a kormány hivatalos eszköze arra, hogy módosítsa saját törvényjavaslatát. Azt is állítják, hogy a 2026-os költségvetés elfogadását is ők tették lehetővé. Változtatás nélkül szerintük Lecornu csak a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés legalább hallgatólagos támogatásával fogadtathatná el az idei tervezetet; ezt az elnökválasztás előtt politikai és erkölcsi hibának nevezik (Libération).

Miért a tartózkodás a szocialisták eszköze

A szocialisták a bizalmatlansági indítvány megszavazásával hozzájárulhatnak a kormány bukásához, tartózkodással viszont életben hagyhatják. Az indítvány csak akkor megy át, ha 289 képviselő támogatja: ez az 577 fős Nemzetgyűlés abszolút többsége, a tartózkodásokat pedig nem számítják bele (francia alkotmány). A szocialistáknak magát a költségvetést nem kell megszavazniuk. Elég, ha nem csatlakoznak a Nemzeti Tömörülés és a többi baloldali párt igen szavazataihoz; a végeredmény így is a többi képviselőcsoport álláspontján múlik.

Lecornu megígérte, hogy nem él az alkotmány 49.3-as cikkével, amely parlamenti szavazás nélkül tesz elfogadottá egy törvényjavaslatot, hacsak nem megy át egy bizalmatlansági indítvány. A bemutatás előtt azonban a Le Figaro arról számolt be, hogy ez továbbra is tartalékmegoldás maradt.

Brüsszel nem döntheti el ezt a vitát. Franciaország 2024. július 26. óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll; ezzel az EU a túl magas hiányú kormányokat szorítja rá a kiigazításra, amelynek határidejét 2029-re tűzték ki (az EU Tanácsa). Az Európai Bizottság a teljes kiadási pályát értékeli, azt nem, hogy a terheket a nyugdíjasok vagy a vállalatok viselik-e. Erről Párizs dönt.

A befektetők is figyelik a fejleményeket. A francia és a német tízéves államkötvények hozamkülönbsége október 2-án mintegy 1,5 százalékpontra nőtt (Agefi). Ugyanazon a héten az Egyesült Államoktól Európáig jelentős eladások zajlottak az állampapírpiacokon (Corriere della Sera), ezért a költségvetés önálló hatását nem lehet elkülöníteni.

A szocialisták a terhek elosztását tették meg a bizalmatlansági indítványtól való távolmaradásuk feltételéül. Lecornu úgy is átrendezheti a terheket, hogy megtartja az 5,0 százalékos hiánycélt (francia kormány), de minden engedményt máshol megtakarítással vagy adóbevétellel kell ellensúlyoznia, különben magasabb lesz a hiány. A vita kezdete előtt választ kell adnia a szocialistáknak arra, hajlandó-e átírni a tervezetet. Hogy ez hivatalában tartja-e, azon a képviselőkön is múlik, akiket egyelőre még nem kellett maga mellé állítania.