Legális cégek fedik az EU-bűnhálózatok 85%-át

Az Europol legfrissebb fenyegetésértékelése szerint az EU legveszélyesebb bűnhálózatainak 85 százaléka legális vállalkozási struktúrákat működtet (Europol, European Sting). Ezek nem offshore joghatóságokban elrejtett fedőcégek, hanem bejegyzett vállalkozások: valódi kikötőkön visznek át árut, valódi számlákat állítanak ki, és az egységes piacon belül mozognak.

Az ügynökség 731 nagy kockázatú hálózatot azonosított, több mint 400 000 taggal, 118 állampolgárságból (Europol, Euronews). Ez kevesebb, mint a 2024-es értékelésben szereplő 821 hálózat, de a csökkenés félrevezető: célzott műveletekkel a korábbi hálózatok 76 százalékát felszámolták, miközben 533 új lépett a helyükbe (Europol, La Razón). Az európai szervezett bűnözés nem zsugorodik, hanem újratermeli magát.

Legális csatornák, bűnözői rakomány

A példák az egész kontinensen ugyanarra a mintára mutatnak. Antwerpenben a vámhatóság több tonna hasist foglalt le egy konténerben, amelyet kalcium-szulfátként jelentettek be (Transport Online). Hollandiában egy legális átrakóterminál vezetői kerültek bíróság elé, mert a vád szerint kikötői infrastruktúrájukat kábítószer-csempészethez tették elérhetővé (NPO Radio 1). Szlovákiában az ügyészség tíz céget vádolt meg olyan ügyben, amelyben a hatóságok szerint strómanokon keresztül bejegyzett vállalkozások csaknem 20 millió eurót mozgattak meg (Denník N).

A logika mindenütt ugyanaz. A bűnhálózatok nem párhuzamos infrastruktúrát építenek, hanem a legális rendszert használják. Az olasz pénzügyi hírszerző egység 2025-ben mintegy 162 000 gyanús tranzakciós bejelentést rögzített, és ezek a jelentések az olasz maffiaellenes igazgatóság által javasolt vagyonlefoglalások több mint feléhez szolgáltattak alapot (Banca d'Italia). A bűnözői infrastruktúra éppen a legális pénzcsatornákban válik láthatóvá. A német pénzügyminisztérium a maffiahálózatok „éltető erejének” nevezte a bűnözői vagyont és az üzleti struktúrákat (BMF).

Brüsszel koordinálhat, de nem tartóztathat le

Az Európai Bizottság június 24-én reformcsomagot javasolt az Europol, vagyis az EU rendészeti együttműködést támogató ügynöksége, valamint az Eurojust, az igazságügyi együttműködés uniós szerve megerősítésére. A csomag közös rendőrségi adatteret, tagállami Europol-irodákat és a 2028–2034-es időszakra 3 milliárd euróra emelt, vagyis nagyjából megduplázott költségvetést irányoz elő (DG HOME, ECO).

A javaslatot azonban alapvető jogi korlát szűkíti. Az uniós szerződések alapján az Europol támogatja a nemzeti rendőrségeket, de önállóan nem tartóztathat le senkit, és nem indíthat büntetőeljárást (EUMSZ 88. cikk). Az új, frankfurti székhelyű Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) csak 2028-ban kezdi meg a közvetlen felügyeletet, és eleinte csak a nagy kockázatú, határokon átnyúló pénzügyi szereplők szűk körét ellenőrzi majd (AMLA). A cégnyilvántartások, kikötői hatóságok, helyi ügyészségek és vámhivatalok továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak.

Egyetlen bűnhálózat használhat ciprusi fedőcéget, belga kikötőt, szlovák bankszámlát és olasz számlázási láncot. Egy ilyen ügy feltárásához négy joghatóság együttműködése kell, külön ügyészségekkel, külön adathozzáférési szabályokkal és külön tempóval. Brüsszel javíthatja az adatmegosztást és növelheti a költségvetést, de a nemzeti végrehajtást nem válthatja ki. A tényleges hatalom a tagállami rendőrségeknél, ügyészségeknél és vámhatóságoknál van, amelyeknek a határokon átnyúló fellépéshez továbbra is egymás engedélyére van szükségük.

Az Europol adatkezelési jogköreinek bővítése kockázatot is hordoz. A Bizottság javaslata hat éven belül már a harmadik átfogó módosítás lenne az Europol mandátumában, és szélesítené az ügynökség adatgyűjtési lehetőségeit. A Protect Not Surveil kampánycsoport szerint ez gyengítené az Európai Adatvédelmi Biztos felügyeleti szerepét (Protect Not Surveil). A gyorsabb rendőrségi adatmegosztás és az érdemi garanciák könnyen szembekerülnek egymással, ha a jogi keret ilyen tempóban tágul.

A lényeges rés

A Bizottság csomagja egyelőre jogalkotási javaslat, nem hatályos jog. A szövegről még tárgyalnia kell az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának, ahol a tagállami kormányok ülnek; ez a folyamat általában évekig tart. A 85 százalékos adat megmutatja a beszivárgás nagyságrendjét, de nyilvános bontás egyelőre nincs arról, mely ágazatokat, országokat vagy jogi formákat használják ki leginkább.

Európa egységes piacát akadálymentes kereskedelemre, egyszerű cégalapításra és határokon átnyúló pénzügyi mozgásokra építették. A bűnhálózatok ezt a nyitottságot működési infrastruktúraként használják. Az áruk, a pénz és az adatok szabadon mozognak. A rendőrök, ügyészek és bírók hatásköre viszont a nemzeti határoknál megáll. A hálózatok már megtanultak vállalkozásként, határokon át működni. Az őket üldöző hatóságok még mindig 27 külön ország rendszerében dolgoznak.