Jogi vita fenyegeti Románia NATO-légifolyosóit

Papírmunkának indult: bíróságon támadták meg a ROMATSA, Románia egyetlen engedélyezett polgári légiforgalmi szolgáltatójának működési engedélyét. Az ügy azonban gyorsan a CSAT, a román legfelsőbb nemzetbiztonsági testület elé került, mégpedig egy kemény figyelmeztetéssel: az engedély esetleges felfüggesztése megzavarhatná a NATO keleti szárnyán zajló műveleteket, és európai légifolyosók átterelését kényszeríthetné ki (HotNews, Adevărul).

Románia légtere nem zárt be. A bukaresti ítélőtábla döntése nem volt jogerős, és nem is lehetett azonnal végrehajtani (Digi24). Az viszont, hogy egy bírósági ügy napok alatt nemzetbiztonsági szintre jutott, Románián túlmutató gyengeséget mutatott meg. A NATO keleti szárnyának működése olyan polgári infrastruktúrán nyugszik, amelyet a szövetség katonai parancsnoksága jogilag nem irányíthat.

Ki irányítja a légteret, és ki nem teheti meg?

Az EU egységes európai égboltról szóló szabályai szerint minden tagállam maga engedélyezi és felügyeli azokat a szolgáltatókat, amelyek a légterében a légiforgalmat irányítják (550/2004/EK rendelet). Romániában ezt az engedélyt egyedül a ROMATSA birtokolja. Engedélyezett polgári alternatíva nincs, bár a román hatóságok tárgyaltak egy tartalék tervről, amelyben a hadsereg venné át a polgári légiforgalom irányítását (Știrile ProTV). Azt azonban még nem tesztelték, hogy Romániának megvan-e ehhez a jogi felhatalmazása és a kellő számú kiképzett irányítója.

A szűk keresztmetszet maga a monopólium. Ugyanazon a nemzeti irányítású légtéren haladnak át a katonai gépek, a szövetséges logisztikai járatok, a polgári utasszállítók és a tranzitfolyosók. Az Eurocontrol, a kontinens légiforgalmi áramlásait összehangoló páneurópai szervezet át tudja terelni a gépeket egy problémás térség körül, de nem tudja átvenni egy ország légiforgalmi hatóságának szerepét (Eurocontrol). A NATO légierő-parancsnoksága irányíthat katonai műveleteket, de nem működtethet polgári légiforgalmi szolgáltatást egy tagállam területén (NATO Air Command). Ha a polgári szolgáltató kiesik, Románia azt a rendszert veszíti el, amely biztonságosan elválasztja egymástól a katonai és a civil repüléseket. Ezt jogszerűen senki más nem veheti át automatikusan.

Ugyanez a gyengeség húzódik végig a keleti szárnyon

A román ügy most a legélesebb példa, de a függés a NATO keleti vonalán végig jelen van. Minden ottani szövetséges ország polgári rendszerekre támaszkodik a katonai mozgásoknál, csak a sérülékeny pontok különböznek.

A német Operationsplan Deutschland nyíltan kimondja: a NATO kelet felé tartó megerősítése polgári kikötőktől, hidaktól, vasutaktól, utaktól és repülőterektől függ (BMVg). A Focus szerint egy katonai szerelvény jelenleg 45 nap alatt jut el Franciaországból Lengyelországba; az európai tervezők ezt három napra csökkentenék (Focus, Democrata). Lengyelország ezért sürgeti a „katonai Schengent”: azt az elképzelést, hogy válsághelyzetben a katonák és a haditechnika olyan gyorsan haladhassanak át a határokon, mint az áruk, és a repülőterek, vasúti terminálok katonai célra is rendelkezésre álljanak.

A minta világos. A NATO elrettentése légiforgalmi irányítókon, vasúti terminálokon és polgári repülőtereken fut, miközben ezeket nemzeti szabályok irányítják, és mindegyiknek lehet saját gyenge pontja.

Mi maradt megoldatlanul?

A CSAT figyelmeztetése két dolgot szolgált egyszerre. Valós sérülékenységre mutatott rá: a HotNews Eurocontrol-modellezésre hivatkozva azt írta, hogy Románia légtere naponta csaknem 2 000 átrepülést kezel, Moldova légi összeköttetése pedig szintén ettől függ (HotNews). Közben politikai nyomást is gyakorolt az igazságszolgáltatásra és a kormányra, hogy még a következmények megjelenése előtt rendezzék az ügyet.

A mélyebb kérdés túléli ezt a konkrét vitát. Ha egy polgári léginavigációs szolgáltató jogi, pénzügyi vagy műszaki okból kiesik, van-e bármelyik keleti szárnyon lévő NATO-tagállamnak kipróbált helyettesítő rendszere? Románia rendkívüli egyeztetéseket ajánlott. A német Operationsplan elismeri a polgári infrastruktúrától való függést, de a légtérre vonatkozó részleteket minősített adatként kezeli. Egyetlen kormány sem mutatott be tesztelt tartalékmegoldást. A NATO keleti szárnya arra az előfeltevésre épült, hogy a polgári rendszerek működni fognak. Egy román bírósági vita most próbára tette ezt az előfeltevést, és nem látszott kész válasz.