Lipcsei DNS-nyom csomagbombákhoz vezet

Egy sajtóértesülések szerint egyező DNS-minta a lipcsei repülőtéri dróntámadást egy korábbi csomagbombás nyomozáshoz kötheti. Ez azért fontos, mert két év különbséggel két eltérő támadási módszer jelenhet meg ugyanazon európai logisztikai útvonalak körül. A német ügyészség egyelőre nem erősítette meg az összefüggést (t-online, Euronews).

Augusztus 4-én robbanószerrel felszerelt drón csapódott egy Antonov teherszállító repülőgép szárnyának a Leipzig/Halle repülőtéren. A szerkezet lepattant, és nem robbant fel. A levált töltetet később a közelben találta meg a repülőtér egyik dolgozója (Tagesspiegel). Az ügyet a német szövetségi főügyészség vette át, vagyis az a hivatal, amely terrorizmussal és állambiztonsággal kapcsolatos ügyekben jár el. A gyanú: robbantás kísérlete és a légi közlekedés veszélyeztetése (Presseportal/GBA).

A drónról származó kriminalisztikai anyag most sajtóértesülések szerint egyezik azzal a DNS-nyommal, amely Európa eddigi legkézzelfoghatóbb hibrid szabotázsügyének aktájában szerepel.

A csomagküldeményes ügy, amely felé a DNS mutat

2024 júliusában négy, gyújtószerkezettel ellátott csomagot adtak fel Litvániából az Egyesült Királyság és Lengyelország felé, DHL- és DPD-teheráruvonalakon. Az egyik küldemény a lipcsei repülőtéren gyulladt ki. Egy másik egy brit raktárban kapott lángra. A DHL egyik biztonsági vezetője Vilniusban azt vallotta: a lipcsei csomag csak azért a földön robbant, mert a járat késett. A gépnek 05:30-kor kellett volna felszállnia, a szerkezet 05:43-kor lépett működésbe (LRT, Yahoo/BNS).

Az Eurojust, vagyis az uniós ügynökség, amely a határokon átnyúló büntetőügyekben segíti a nemzeti ügyészségek együttműködését, közös nyomozócsoportot hozott létre. Ez a csoport 22 gyanúsítottat azonosított, és további szerkezeteket talált Lettországban és Észtországban (Eurojust). A BBC ügyiratokra épülő beszámolója szerint a gyanúsítottak pénzt kaphattak RDX robbanóanyag és bombahordozásra alkalmas drónalkatrészek mozgatásáért (BBC).

Az elkövetői háttér megnevezésében eddig a litván ügyészek mentek a legtovább: szerintük a csomagküldeményes támadásokat az orosz katonai hírszerzéshez köthető orosz állampolgárok szervezték. Vilniusban öt vádlott ellen folyik terrorizmus miatti eljárás. Ez a minősítés a 2024-es csomagbombás ügyre vonatkozik, és nem terjed ki automatikusan a 2026-os drónra (LRT).

Mire elég egy DNS-nyom, és mire nem

Litván és német médiumok szerint a DNS-t korábban Litvániában már nyilvántartásba vették, és az egyezik a lipcsei csomagküldeményes ügy irataiban szereplő mintával (15min, MDR). Több beszámoló ugyanakkor hangsúlyozza: konkrét személyt nem azonosítottak (Tag24, Liga). Az egyező DNS két bizonyítási anyagot összeköthet. Önmagában még nem bizonyítja, hogy ugyanaz a sejt dolgozott, ugyanaz volt az irányító, vagy hogy a drónos akciót orosz állami megbízásra hajtották végre.

Ha az ügyészek a drónügyet is bevonnák a már működő közös nyomozócsoportba, az országok közötti bizonyítékmegosztás gyorsabbá válna, és nehezebb lenne feltartóztatni. Hogy ezt meglépik-e, egyelőre nyitott kérdés, de gyakorlati következményei lennének (Eurojust JITs).

A kormányok nem várhatnak az ügyészekre

A keleti útvonalakon fekvő országok Lipcsét figyelmeztetésként olvassák saját repülőtereik és teheráru-központjaik szempontjából. A lengyel Rzeczpospolita Aleksander Olech szakértőt idézte, aki szerint a Rzeszów-Jasionka repülőtérnek erősebb drónvédelmet kellene kapnia. Ez az a polgári repülőtér, amely az Ukrajnának nyújtott támogatás egyik kulcsfontosságú csomópontjává vált (Rzeczpospolita). Csehország olyan szabályok felé mozdul, amelyek meghatározott területeken lehetővé tennék, hogy a kritikus infrastruktúra képzett munkatársai fellépjenek drónok ellen. A tervezet már minisztériumközi egyeztetésen van, a hatálybalépést 2027 júliusától tervezik (CT24, Ekonomický deník).

Németország erősíti a rendőrség drónelhárítási kapacitását (RTBF), az EASA, az EU repülésbiztonsági ügynöksége pedig útmutatót adott ki a repülőtéri drónesemények kezelésére (EASA). Európában ugyanakkor nincs olyan egységes hatóság, amely elrendelhetné egy drón lelövését egy polgári teherrepülőtér felett. A döntés továbbra is attól függ, melyik országban történik az eset, melyik szerv észleli először a drónt, és létezik-e előzetes felhatalmazás a beavatkozásra.

A kormányoknak előbb kell megerősíteniük a célpontokat, mint ahogy az ügyészek bizonyítani tudnák, ki adott parancsot a támadásra. Amíg a német ügyészség nem erősíti meg a DNS-kapcsolatot, az ügy nem bizonyítja, hogy a csomagbombáktól a felfegyverzett drónokig jutott volna az eszkaláció. Azt viszont megmutatja, milyen mélyebb európai problémáról van szó: a biztonsági szerveknek gyorsabban kell reagálniuk, mint ahogy a bíróságok el tudnak jutni a felelősség megállapításáig. A következő választ a német ügyészségnek kell megadnia.