Litvánia magasabb védelmi plafont kér

Litvánia nagyobb védelmi mozgásteret kér, miközben nő a hiány

Litvánia több időt és nagyobb mozgásteret kér az uniós szabályban biztosított, védelmi kiadásokra vonatkozó könnyítéshez. Taurimas Valys pénzügyminiszter szerint arra kérte az Európai Bizottság biztosait, hogy 2028 utánra is hosszabbítsák meg a mentességet, és emeljék fel a GDP 1,5 százalékában meghúzott felső határt. Új összeget vagy végdátumot azonban nem nevezett meg (BNS via TV3). A saját költségvetési tervezete megmutatja, miért kéri ezt: a GDP, vagyis az egy év alatt előállított termékek és szolgáltatások összértékének 3,8 százalékára becsüli a hiányt 2027-ben, 2028-ban pedig 4,6 százalékra. A hiány az állam bevételei és kiadásai közötti, hitelfelvétellel fedezett különbség (Pénzügyminisztérium).

A 3 százalékos küszöb átlépése azért számít, mert Brüsszel hivatalos túlzottdeficit-eljárást indíthat, és nyomást gyakorolhat a kormányra, hogy fogja vissza a hitelfelvételt.

Két irányba húz a költségvetés

A kormány október 16-án fogadta el a tervezetet, amely 2027-ben 4,8 milliárd EUR-t, a várható GDP 5 százalékát szánja védelemre. Ez euróban valamivel több az ideinél, a gazdaság egészéhez mérve viszont kevesebb, mint a 2026-os 5,38 százalék (LRT, Pénzügyminisztérium). A védelmi kiadások aránya tehát csökken, a hiány mégis nő.

A védelem mellett más kiadásokra is jut pénz. A tervezet emeli a közszféra béreit, a nyugdíjakat és a családi ellátásokat; a társadalombiztosításra mintegy 1,8 milliárd EUR-val több jutna (Pénzügyminisztérium). Litvánia független költségvetési tanácsa október 6-án arra figyelmeztetett, hogy a védelmi kiadásokhoz már megadott uniós mozgástér lényegében elfogyott (Lrytas).

Mit változtat meg az uniós szabály, és mit nem?

Az EU-ban minden kormányra közösen elfogadott szabály vonatkozik, amely korlátozza, milyen gyorsan nőhetnek a kiadásai évről évre. A „nemzeti mentesítő záradék” lehetővé teszi, hogy egy ország túllépje ezt a korlátot, de csak a többlet-védelmi kiadásokkal (tanácsi ajánlás). Ez költési engedély, nem uniós pénz.

A Tanács 2025. július 8-án hagyta jóvá Litvánia mentességét. Az ország 2028-ig legfeljebb a két érték közül az alacsonyabbal lépheti túl a kiadási korlátot: a védelmi kiadások 2021 óta mért növekedésével vagy a GDP 1,5 százalékával (tanácsi ajánlás). Eddig 18 ország aktiválta a záradékot, de egyik sem kapott magasabb felső határt (Tanács).

A záradék csak azt változtatja meg, hogyan értékeli Brüsszel a litván kiadások növekedését; a költségvetési hiányt nem csökkenti. A harckocsik és laktanyák kiadása ugyanúgy növeli a hiányt, az ezekre felvett hitel pedig az államadósságot, ezért a hiány a mentesség felső határának kihasználásával is a küszöb fölött marad.

Az Európai Bizottság megbecsülte, mekkora hatása lenne a már megadott könnyítés teljes kihasználásának. A záradék nélküli tervhez képest 2028-ban a GDP-arányos hiány 1,3 százalékponttal, az államadósság pedig 2,7 százalékponttal lenne magasabb (Bizottság). Ez a becslés a Litvánia számára már érvényes felső határra vonatkozik, nem arra a magasabbra, amelyet Valys kér.

Ki fizeti meg végül?

A jövő évi védelmi kiadások egy része azt szolgálja, hogy Litvánia német dandárt fogadhasson, miközben saját hadosztályát is felépíti (LRT). Vilnius érvelhet azzal, hogy a litván területen állomásozó külföldi katonák a szövetségesek biztonságát is szolgálják. A mentesség azonban nem osztja meg a számlát: nagyobb mozgásteret ad, de a hitel továbbra is Litvániát terheli.

Az IMF szerint a védelmi kiadások és az idősödő népességhez kapcsolódó költségek, köztük a nyugdíjak és az egészségügyi ellátás, 2028 után is fennmaradnak; ezekhez több bevételre vagy máshol kiadáscsökkentésre lesz szükség (IMF).

Egyelőre nincs olyan dokumentum, amely szerint más kormányok támogatnák a felső határ emelését, és az Európai Bizottság sem tett erre javaslatot. A Bizottság novemberben adja ki hivatalos véleményét a költségvetési tervezetről (Bizottság).

A költségvetés egyelőre tervezet, Valys pedig nem mondta meg, mekkora felső határt kérne, és meddig hosszabbítaná meg a mentességet. A Bizottság számai alapján a következtetés világos: a magasabb vagy hosszabb ideig érvényes könnyítés átmenetileg lazítaná az uniós kiadási korlátot, de nem teremtene fedezetet egy tartósan nagyobb hadseregre. Ennek költségét a litvánok viselik: most hitelfelvétellel, a következő költségvetésekben pedig az adókról és kiadásokról hozott döntésekkel.