Lufthansa 10%-os bírságot kockáztat

Portugália a TAP Air Portugal 44,9 százalékát adná el egy nagy légitársasági csoportnak. A Lufthansa vezérigazgatója, Carsten Spohr azt mondta, akár „ma” át tudná venni az irányítást. Versenyjogászok szerint éppen ez a sietség jelent kockázatot: ha a vevő még az Európai Bizottság jóváhagyása előtt ténylegesen beleszólna a TAP működésébe, az gun-jumpingnak minősülhet, vagyis a fúzió jogi lezárása előtti irányításgyakorlásnak. Az uniós összefonódási rendelet 14. cikke alapján ezért mindkét fél az éves árbevételének akár 10 százalékáig terjedő bírságot kaphat (EU Merger Regulation, Art. 14).

Mit jelent valójában a „meghatározó befolyás”?

Attól, hogy a portugál állam papíron megtartaná a többségi tulajdont, az ügy még nem kerül ki automatikusan Brüsszel látóköréből. Az uniós versenyjog nem pusztán a részvényarányt nézi. Egy vevő vétójogokon keresztül is irányíthat egy légitársaságot: például a stratégiáról, az útvonalhálózatról, a flottáról vagy a felső vezetői kinevezésekről szóló döntésekben. Ha ilyen jogai vannak, a Bizottság teljes irányításszerzésként kezelheti az ügyletet, akkor is, ha a többség formálisan másnál marad (Commission Jurisdictional Notice, RTE/Reuters).

A Lusa által idézett portugál jogászok pontosan ezt a veszélyt jelölték meg: ha egy ajánlattevő még a Bizottság döntése előtt hozzáfér az útvonalak gazdasági adataihoz, az árképzéshez, a flottatervekhez vagy a jegyár- és ülőhely-nyilvántartó rendszerekhez, az már torzíthatja a versenyt (ECO/Lusa). A vesztes ajánlattevő szempontjából ezt utólag nehéz helyrehozni. Aki belülről már alakította a hálózati döntéseket, olyan előnyhöz jut, amelyet egy későbbi korrekció sem feltétlenül tud semlegesíteni.

Lufthansa kontra Air France-KLM: mit ér Lisszabon?

Spohr a Lufthansa érdeklődését „nagyon erősnek” nevezte, és az ügyletet nyílt versenyként írta le az Air France-KLM-mel szemben (Reuters/MarketScreener). A tét Lisszabon szerepe: a TAP hálózata kaput jelent Brazília, a portugál nyelvű afrikai országok és a Dél-Atlanti térség felé. Amelyik európai csoport ellenőrzést szerez a TAP útvonalai felett, erős pozíciót kap ezeken a piacokon (RTE/Reuters).

A portugál kormány mindkét csoporttól kötelező érvényű ajánlatot kért, miután az első javaslatokat nagyjából egyenértékűnek ítélte (Zonebourse).

Spanyolország számára a mellékhatás kézzelfogható. Az Iberia Madridból bővíti latin-amerikai kapacitásait, miközben a TAP lisszaboni központja ugyanazért a dél-atlanti forgalomért versenyez (Cinco Días). Az útvonalak, a menetrendek és az árak döntik el, hogy a többlet hosszú távú kereslet Madridban vagy Lisszabonban csapódik le. Ha egy vevő már a jóváhagyás előtt befolyásolja ezeket a döntéseket, a piaci helyzet még azelőtt megváltozik, hogy Brüsszel érdemben megvizsgálta volna az ügyletet.

A mentőpénz ügye lezárult, az irányítás kérdése nem

Az Európai Bizottság június 30-án megerősítette, hogy a TAP teljesítette szerkezetátalakítási kötelezettségeit, köztük az eszközértékesítéseket és a portugál állam felé előírt visszafizetést (Observador). Ezzel lezárult a TAP korábbi állami mentőcsomagjának uniós vizsgálata. Ez azonban nem dönti el, ki és milyen feltételekkel irányíthatja a légitársaságot a következő szakaszban.

A döntő elem továbbra is a nyilvánosságra nem hozott vállalatirányítási csomag: az igazgatósági helyek, a vétójogok, az információhoz való hozzáférés és az átmeneti irányítási jogosítványok rendszere. Nem a portugál államnál maradó 55,1 százalékos többség, hanem ez a csomag mutatja majd meg, hogy az eladás óvatos átmeneti tervezésnek vagy idő előtti irányításátadásnak számít-e.