Magyar véget vetett a 10 éves Ukrajna-blokádnak

Három hét kellett ahhoz, hogy Magyar Péter, Magyarország új miniszterelnöke lebontsa azt a blokádot, amelyet elődje, Orbán Viktor egy évtizeden át fenntartott. Magyar június 3-án átfogó megállapodást jelentett be Kijevvel a kárpátaljai magyar kisebbség új jogi garanciáiról. Néhány órával később az uniós tagállamok nagykövetei megnyitották az utat Ukrajna első formális csatlakozási tárgyalásai előtt, amelyeket előzetesen június 15-re, Luxembourgba tűztek ki. Egy olyan vita oldódott fel egyik napról a másikra, amely az EU és Ukrajna kapcsolatának egyik szűk keresztmetszetét bénította.

Brüsszelben nem a fordulat ténye, hanem a tempó okozott meglepetést. Magyar május közepén lépett hivatalba, miután Orbán Fidesze az áprilisi választáson összeomlott. Az új kormányfő az első hónapjában alakította át Magyarország álláspontját az EU legérzékenyebb bővítési ügyében.

A megállapodás nagyjából 100 000 kárpátaljai magyarra vonatkozik: helyreállítja a kisebbségi nyelvű oktatást, engedélyezi a magyar nyelvű egyetemi vizsgákat, és kétnyelvű szavazólapokat vezet be a helyhatósági választásokon (Telex, Euronews). Ukrajna vállalta, hogy ezeket a garanciákat beépíti az uniós csatlakozási cselekvési tervébe, vagyis Brüsszelnek ellenőrzési szerepe lesz a végrehajtásban. Budapest ugyanazon a napon felszabadított 6,6 milliárd EUR-nyi befagyasztott uniós fegyver-visszatérítést, amelyet Orbán 2024 óta vétózott; ebből a keretből az Ukrajnának fegyvert küldő tagállamokat kompenzálják.

Megnyílik az 1. klaszter. Montenegró tudja, ez mit jelent

A nagykövetek az 1. klaszter, az úgynevezett „Alapok” csomag megnyitását hagyták jóvá. Ez a jogállamiságot, a korrupcióellenes intézkedéseket és a demokratikus intézményrendszert fedi le. Minden uniós tagjelöltnek ezzel kell kezdenie, és ezt zárja le utoljára. Montenegró 2012-ben nyitotta meg ugyanezt a klasztert, és tizennégy évvel később sem zárta le. A csatlakozási folyamatok jellemzően ebben a szakaszban lassulnak évekre.

Marta Kos bővítési biztos azt szeretné, ha júliusig mind a hat klasztert megnyitnák (Euronews). A menetrend azonban elrejti az eljárás lényegét: egy klaszter megnyitása tárgyalási keretet ad, a lezárásához viszont Ukrajnának minden feltételt teljesítenie kell, és ehhez minden uniós kormány egyhangú jóváhagyása szükséges (Brussels Signal). Magyar ezt nyíltan kimondta: ha Ukrajna „10 vagy 15 éven belül” lezárja mind a 33 tárgyalási fejezetet, Magyarország kötelező erejű népszavazást tart a végleges tagságról. A következő szakaszt tehát elengedte, de a végső döntésnél fenntartotta a blokkolás lehetőségét.

Agrárpénzek és a sorrend politikája

Nyíltan egyetlen főváros sem ellenzi a tárgyalások elindítását, a nagyobb tagállamok mégis már most fékeket építenek a folyamatba. Az ellenállás két pont körül sűrűsödik.

Az első az agrárpénzek ügye. Ukrajna 41 millió hektárnyi termőföldje a jelenlegi KAP-szabályok mellett az EU éves agrárköltségvetésének több mint 20 százalékát vinné el. A KAP, vagyis a közös agrárpolitika az EU fő rendszere a gazdák támogatására. Francia számítások szerint Ukrajna teljes jogú csatlakozása 18 százalékkal csökkentené Franciaország saját keretét. Franciaország, az unió legnagyobb agrártámogatási kedvezményezettje, feltűnően hallgatott az áttörésről. Az olasz védelmi establishment azonnali mezőgazdasági válságra figyelmeztetett. Görögország közölte, hogy a következő költségvetési ciklusban nem fogad el KAP-forráscsökkentést, és hét tagállamot próbál maga mellé állítani a jelenlegi kiadási szint védelmére.

A második vitapont a sorrend. Lengyelország elvben támogatja Ukrajna tagjelöltségét, de szigorú eljárási ütemezést követel, és ellenzi a balti javaslatot, amely egyszerre gyorsítaná fel az összes klasztert. Görögország külön is azon dolgozik, hogy a nyugat-balkáni tagjelöltek ne szoruljanak Ukrajna mögé. Még Szlovákia, Magyarország korábbi blokkoló partnere sem vétózott, de célzottan rákérdezett, miért szigorúbbak a feltételek Szerbiával szemben, mint Ukrajnával szemben.

Az ajánlat, amelyre senki nem válaszolt

A diplomáciai koreográfia alatt egy megválaszolatlan költségvetési kérdés húzódik. Kijev miniszterelnök-helyettese felajánlotta, hogy Ukrajna a csatlakozás után több évig elhalasztaná az agrártámogatások felvételét. Ez közvetlen kísérlet arra, hogy még a vita kirobbanása előtt enyhítsék a költségvetési ellenállást. Hivatalosan egyetlen uniós kormány sem válaszolt rá.

Magyar három hét alatt oldott fel egy politikai patthelyzetet. Az általa megnyitott intézményi és költségvetési tárgyalások évekig, valószínűleg több mint egy évtizedig tartanak majd. A csatlakozási óra elindult, de a legnehezebb döntésekhez még nem nyúltak hozzá: hogyan osszák újra a költségvetést, át kell-e szabni az agrártámogatásokat, és mikor kerüljön sor a végső, egyhangúságot igénylő szavazásra. Ukrajna konkrét engedményt tett az asztalra. A huszonhét főváros egyelőre nem mondta meg, mit kezd vele.