Magyar Pétert is kihallgathatják az ügyészek

Az Országgyűlés szeptember 28-án mindhárom esetben 139–0 arányban szavazta meg Magyar Péter miniszterelnök és két, korábban Orbán Viktor kormányában szolgáló miniszter mentelmi jogának felfüggesztését (24.hu, Infostart). Orbán Fidesze és kisebbik koalíciós partnere, a KDNP távol maradt, így mindhárom ügyben a kormányoldal szavazatai döntöttek (DW). Magyar többsége ezzel a saját miniszterelnöke ellen is lehetővé tette az eljárást. A szavazásból azonban nem derül ki, hogy az ügyészek azonos mércét alkalmaznak-e Magyar és a volt miniszterek ügyében.

A képviselői mentelmi jog miatt az ügyészség csak a parlament hozzájárulásával hallgathat ki gyanúsítottként egy hivatalban lévő képviselőt. Felfüggesztése lehetővé teszi, hogy a nyomozók mindhármukat gyanúsítottként hallgassák ki. Vádemeléssel nem jár, és a bűnösségről sem dönt.

Egy telefon a Dunában

Magyar ügye szól a legkisebb összegről, politikai súlya mégis ennek a legnagyobb. Az ügyészség szerint 2024 júniusában egy budapesti éjszakai szórakozóhelyen összetűzésbe került egy férfival, aki videózta őt (Politico). Azt állítják, Magyar elvette a férfi telefonját, majd a Dunába dobta; lopás gyanújával nyomoznak.

Magyar akkor az Európai Parlament képviselője volt, az EP pedig nem járult hozzá mentelmi jogának felfüggesztéséhez. Amikor 2026 májusában lejárt az európai parlamenti mandátuma, az új országgyűlési mandátumával ismét mentelmi jog illette meg (444).

Ezúttal maga kérte az Országgyűléstől mentelmi joga felfüggesztését. A jog előtti egyenlőségre hivatkozott, az ügyet pedig a lejáratására tett kísérletnek nevezte.

Két Orbán-kori ügy

Hankó Balázs, Orbán korábbi kulturális és innovációs minisztere sokkal nagyobb összegű ügyben érintett. Az ügyészség a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak bűncselekménygyanús kezelését vizsgálja; állítása szerint ez 17,3 milliárd forint kárt okozott (Euronews Hungary). Hankó tagadja, hogy törvénysértést követett volna el. A Fidesz politikai megtorlásnak nevezi az ügyet.

A KDNP-s Seszták Miklóst, Orbán korábbi nemzeti fejlesztési miniszterét azzal gyanúsítják, hogy 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzt fogadott el (Euronews Hungary, AP). Az ügyészség szerint a pénzek olyan cégektől származtak, amelyek a Volánbusszal, az állami busztársasággal és más állami szervekkel kötöttek szerződéseket. Seszták tagadja a gyanút.

A szavazás után Seszták önként bement az ügyészségre, ahol rövid időre őrizetbe vették – mondta ügyvédje a Portfolio-nak.

Ki dönt a folytatásról

Mindhárom mentelmi jog felfüggesztését Lajtár István legfőbb ügyészhelyettes kezdeményezte, aki jelenleg a legfőbb ügyész jogköreit gyakorolja (Telex). Magyarországon a köztársasági elnök jelöli a legfőbb ügyészt, az Országgyűlésnek pedig jóvá kell hagynia a jelölést. Ugyanezen az ülésen a képviselők elutasították Baka András köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt: senki sem szavazott mellette, 138-an ellene voksoltak (Infostart).

Az elutasítás miatt egyelőre Lajtár dönthet arról, hogy kezdeményeznek-e vádemelést. Baka azt mondta, új jelöltet keres; akit az Országgyűlés megerősít, mindhárom ügyet átveszi.

Az ügyészség szerint szakmai szempontok vezették a kérelmek benyújtásakor. A Fidesz legalább az egyik ügyet politikai indíttatásúnak tartja. Bíróság eddig egyik álláspontot sem vizsgálta, a nyilvánosságban pedig egyelőre állítások és tagadások jelentek meg.

A szavazásról lengyel, német és szlovák sajtó is beszámolt; a Rzeczpospolita a miniszterelnök mentelmi jogának elvesztését emelte ki. A szavazás egy érzékeny héten történt: szeptember 23-án az Európai Bizottság azt javasolta az uniós kormányoknak, hogy oldjanak fel mintegy 4,2 milliárd EUR-t a magyar kohéziós forrásokból – az EU szegényebb régióknak szánt pénzéből –, a korrupcióellenes reformokra hivatkozva (Európai Bizottság). Eddig semmi sem bizonyította, hogy a három ügy bármelyike összefügg ezekkel a forrásokkal, és a tagállami kormányoknak még jóvá kell hagyniuk a feloldást (To Brief).

Az AP beszámolójának megjelenésekor még egyikük ellen sem emeltek vádat (AP). A 139–0 arányú szavazás (24.hu) azt mutatja, hogy Magyar többsége mindhárom nyomozás folytatását engedélyezte, a saját vezetője ellenit is. A szavazás nem bizonyítja, hogy az ügyészek mindhárom érintettel szemben azonos mércét alkalmaznak majd. A válasz most Lajtár hivatalán és azon múlik, kit jelöl legközelebb Baka. Bíróság elé csak akkor kerülhetnek az ügyek, ha vádat emelnek.