Magyar bontaná Orbán jogi zárjait

Magyar Péter azt az alkotmányos rendszert bontaná le, amelyet Orbán Viktor tizenhárom év alatt épített fel. A parlamenti többsége megvan hozzá. A nehezebb kérdés az, hogy egy új kétharmad képes-e felszámolni Orbán biztosítékait anélkül, hogy maga is politikai zsákmányként kezelné az alkotmányt.

A magyar miniszterelnök ezen a héten alkotmánymódosító csomagot nyújtott be, amely három olyan mechanizmust céloz, amelyet Orbán úgy alakított ki, hogy egy választási vereség után is tovább éljenek (24.hu, Euronews). Mivel a Tisza 199 parlamenti helyből 141-et birtokol, a csomag nem politikai szándéknyilatkozat. El lehet fogadni.

Három zár

A legfontosabb célpont a sarkalatos törvények rendszere. Ezek azok a területek, amelyeket csak kétharmados parlamenti többséggel lehet módosítani. Orbán szokatlanul széles körben zárt be hétköznapi kormányzati ügyeket ebbe a kétharmados keretbe: a nyugdíjszabályoktól a jegybanki felügyeleten át a parlamenti bizottságok szerkezetéig (24.hu). A Velencei Bizottság, vagyis az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete már 2011-ben arra figyelmeztetett, hogy ez a kör túl széles, mert egy kormány rutinszerű szakpolitikai ügyekben is megkötheti utódai kezét (Venice Commission). Magyar javaslata azzal, hogy szűkítené a sarkalatos törvények körét, nagyobb súlyt adna a következő választásoknak: több döntést vinne vissza a normál parlamenti többség hatáskörébe.

A második célpont a Költségvetési Tanács, amelynek jóváhagyása nélkül a parlament nem fogadhatja el az éves költségvetést. Ha a tanács nemet mond, és március 31-ig nincs költségvetés, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést (Fundamental Law). Mivel a testületben Orbán-korszakból áthozott kinevezettek ülnek, a tanács lényegében választói felhatalmazás nélküli patthelyzetkapcsolóként működik. Vétójogának megszüntetése egy újabb, az előző rendszerből hátrahagyott aknát hatástalanítana.

A harmadik elem elvi alapon sokkal nehezebben védhető. Magyar 17. alkotmánymódosítási tervezete Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a hatálybalépés másnapján megszüntetné, évekkel a 2029-es mandátumlejárat előtt (de.Euronews). A Magyar Helsinki Bizottság kifogása pontos: egy hivatalban lévő elnök idő előtti eltávolítása bizonyos esetekben igazolható lehet, de csak akkor, ha a kormány objektív jogállamisági feltételekhez köti, nem pedig átláthatatlan politikai döntésként hajtja végre (Hungarian Helsinki Committee).

Itt válik kézzelfoghatóvá a helyreállítás és a bosszú közötti különbség. A sarkalatos törvények szűkítése visszaadja a hatalmat a mindenkori parlamenti többségnek. A Költségvetési Tanács vétójának eltörlése egy antidemokratikus csapdát szüntet meg. Egy konkrét köztársasági elnök név szerinti eltávolítása, formális eljárás nélkül, inkább úgy néz ki, mint amikor alkotmányos erővel rendeznek politikai számlát.

Lengyelország megmutatja, miért számít a módszer

Lengyelország Donald Tusk koalíciójának 2023-as hatalomra kerülése után hasonló dilemmával szembesült. A Rzeczpospolita Orbán modelljét alkotmányos mérnökösködésre, foglyul ejtett médiára és klientúraépítő korrupcióra épülő rendszerként írta le (Rzeczpospolita). A jobboldali osztrák sajtó ugyanebből azt olvassa ki, hogy a liberális erők a jogállamiság nyelvét használják tisztogatások igazolására, Tuskot pedig mintaként állítják Magyar elé (Kurier).

A lengyel példa a módszer problémáját teszi láthatóvá. Egy foglyul ejtett rendszer lebontásához aktív beavatkozás kellhet. Ha viszont az új többség visszamenőleges szabályokra és személyre szabott eltávolításokra támaszkodik, ellenfelei hihetően mondhatják, hogy ugyanazt a mindent vivő logikát ismétli meg, amelyet elvileg felszámolna.

Mit lép most a Bizottság?

A Velencei Bizottság szakértőket küldött Budapestre, de a Sulyok-klauzuláról még nem adott ki hivatalos véleményt (Telex). Amíg ez nem történik meg, korai azt állítani, hogy az alkotmányjogi testület akár jóváhagyta, akár elítélte volna a módosítást.

Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, külön és kézzelfoghatóbb eszközzel rendelkezik: a jogállamisági mérföldkövekhez kötött, befagyasztott magyar uniós források milliárdjaival (iConnectBlog). A kísértés az lesz, hogy Magyar politikai irányultságát önmagában reformbizonyítékként kezeljék. A szlovák sajtó egy része már úgy keretezi a csomagot, mint Magyarország „visszatérését Európába” (ta3). A német beszámolók óvatosabbak: külön kezelik a költségvetési újrakezdést és az alkotmányos módszert (taz).

A Bizottság próbája az lesz, hogy képes-e a módszert attól függetlenül megítélni, tetszik-e neki az azt alkalmazó kormány. Magyar sarkalatostörvény-reformja és a Költségvetési Tanács vétójának eltörlése demokratikus helyreállításnak tűnik. Sulyok eltávolítása más természetű lépés. Magyarország most azt teszteli, helyre lehet-e hozni egy foglyul ejtett alkotmányos rendet anélkül, hogy a következő kétharmad is azt tanulná meg: az alkotmány csak eszköz a mai ellenfelek eltávolítására. A Bizottság saját feltételességi rendszere erre nem ad tiszta választ.