Magyar adóreformmal nyitná meg az EU-pénzeket

Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter ezen a héten olyan adócsomagot jelentett be, amely átalakítaná a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, és felülvizsgálná, hogyan fizetnek társasági adót a nagy multinacionális cégek (24.hu). Belföldön ezt igazságossági ügyként lehet eladni. A háttérben azonban nagyjából 10 milliárd EUR uniós helyreállítási forrás vár kifizetésre, olyan reformhatáridőkkel, amelyek 2026 augusztusának végén lejárnak (Council, European Express). Az adócsomag tétje ezért kevésbé maga az adópolitika, inkább az, hogy Budapest képes-e bizonyítani a változást.

A jóváhagyás még nem kifizetés

Július 10-én az EU Ecofin Tanácsa, vagyis a tagállamok pénzügyminisztereinek testülete jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási tervét az RRF keretében. Ez az EU járvány utáni helyreállítási alapja, amelyből csak akkor fizetnek, ha az országok teljesítik az előre rögzített reformlépcsőket. A jóváhagyás fontos, de nem pénz. A Tanács külön jelezte, hogy a kifizetések továbbra is „teljesítményalapúak”: Budapestnek mérföldkőről mérföldkőre kell igazolnia a teljesítést, nem politikai szándékot bemutatnia (Council).

A Brüsszel által ténylegesen rögzített feltételek a korrupcióellenes garanciákra, a közbeszerzések átláthatóságára, a bírói függetlenségre és az érintettek bevonására vonatkoznak (European Commission). A NAV reformja önálló feltételként nem szerepel a listán. Ha a hivatal vezetői posztjait nyilvános pályázaton nyitják meg, az segíthet azt mutatni, hogy az adóhatóság képes politikai célpontkijelölés nélkül fellépni a csalások ellen. De ez nem válthatja ki azokat a szabályokat, amelyeket Brüsszel ténylegesen számon tud kérni.

A késlekedés ára nagyon is konkrét. A Centre for European Reform számítása szerint 2025 elején körülbelül 19 milliárd EUR magyarországi uniós forrás maradt felfüggesztve különböző eszközökben, és 1 milliárd EUR már végleg elveszett (CER). Lengyelország megmutatta, mit oldhat fel egy hiteles politikai fordulat: a Tusk-kormány 2023 végi hivatalba lépése után Varsó hónapokon belül ismét hozzáfért a helyreállítási pénzekhez. A lengyelek még így is versenyt futnak az idővel, mert több technikai mutatót még a saját visszatérítési határidőik előtt kell módosítaniuk (CER). A politikai újrakezdés kinyitja az ajtót. A pénzhez vezető út azonban továbbra is adminisztratív teljesítésen és időn múlik.

Mit jelenthet a multinacionális cégek vizsgálata a német gyáraknak

Magyar csomagjának határon túl is érzékeny része a társaságiadó-felülvizsgálat. A társasági adó, vagyis a vállalatok nyeresége után fizetett adó politikai súlyát nem elsősorban a magyar kulcs adja, amely alacsony, hanem az effektív adóteher: az, hogy a cégek a kedvezmények, támogatások és transzferárazási megoldások után ténylegesen mennyit fizetnek. Magyarország befektetési ajánlata sokáig az olcsóbb munkaerőre és a kedvező adófeltételekre épült, a német autógyártók pedig éltek ezzel. A Mercedes a kecskeméti üzemét a vállalat legnagyobb európai gyártóhelyévé bővítette. A BMW nagyjából 2 milliárd EUR-t fektetett be új debreceni elektromosautó-gyárába (Handelsblatt, Tagesschau).

Ha Magyarország szigorítja az adóérvényesítést, a hatásmechanizmus viszonylag egyszerű: a magasabb tényleges adóteher csökkenti azoknak a gyáraknak az adózás utáni hozamát, amelyek még a korábbi feltételek mellett épültek. A cégek halaszthatják a tervezett bővítéseket, vagy új beruházási garanciákat kérhetnek. Arra nincs bizonyíték, hogy bármely konkrét vállalat kevesebb adót fizetett volna a kelleténél, és a kutatás nem talált vállalati szintű adóellenőrzési adatokat. A magyarországi termelési jelenlét azonban akkora, hogy már mérsékelt végrehajtási változás is átírhatja a számítást. Ha pedig a felülvizsgálat szelektívnek vagy politikailag irányítottnak látszik, az Európai Bizottság nem reformként, hanem kormányzási problémaként kezelheti, ami éppen azt a hitelességet gyengítené, amelyre Magyarnak az uniós pénzekhez szüksége van (European Commission).

Három közönség, egy határidő

Magyar csomagja egyszerre legalább három közönségnek szól. A magyar választók azt hallják, hogy a nagy külföldi cégek is kiveszik a részüket a közteherviselésből, miközben öt kisebb hazai adónem eltűnik. A nettó befizető tagállamok, például Hollandia és Ausztria számára ez hitelességi teszt: Budapest ellenőrizhető intézményeket épít, vagy bevételi intézkedéseket csomagol reformként? Az Európai Bizottság közben egy nagyobb ügyirat egyik elemét látja, amelyben ott van a magyar állami fejlesztési bank, az MFB 2 milliárd EUR-s tőkejuttatása is. Ezt olyan szabályok mellett hagyták jóvá, amelyeknek meg kell akadályozniuk, hogy az állami támogatás tisztességtelenül egyetlen hitelezőt vagy ágazatot hozzon helyzetbe (European Commission, Brussels Times).

A legtöbbet azok a magyar állampolgárok veszíthetik, akiknek a helyreállítási tervből finanszírozott infrastruktúrára, lakhatási programokra és kisvállalkozási forrásokra lenne szükségük. Nem ők tervezték a feltételességi rendszert, és nem ők okozták azokat a kormányzási hibákat sem, amelyek miatt a pénzek elakadtak. A késlekedés költségét mégis ők viselik.

Magyar egy adóbejelentéssel megnyerheti a politikai vitát. A pénzt csak akkor kapja meg, ha a Bizottság ellenőrizni tudja a reformot. Hat hét kevés idő arra, hogy az egyikből a másik legyen.