Magyar jelképes alkut köt €10.4bn ügyében

Magyar Péter május 29-én Brüsszelben találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, hogy „politikai megállapodást” írjon alá Magyarország EU-s forrásainak felszabadításáról. A dokumentumnak nincs jogi ereje, és önmagában egyetlen eurót sem szabadít fel. Magyar közben már most elutasít több alapvető brüsszeli feltételt, miközben közeleg az augusztus 31-i határidő, amelyen a Bizottság szerint nem lehet változtatni.

A ceremónia és a teljesítés közötti rés

A bizottsági tisztviselők a megállapodást „elsősorban szimbolikus lépésként” írják le. A valódi tét 10,4 milliárd EUR a járvány utáni uniós helyreállítási programból. Ehhez Magyarországnak 27 „szupermérföldkövet” kell teljesítenie: ezek az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupcióellenes garanciákra és a közbeszerzésekre vonatkoznak. A feltételeket 2022-ben szabták meg. Orbán Viktor kormánya ezeket nem teljesítette.

A 27 mérföldkőn túl több mint 368 külön reformcél is szerepel a listán (Reuters). Budapest eddig mindössze 919,6 millió EUR előleget kapott meg.

Magyar világossá tette, hol húzza meg a határokat. Egy május 13-i levelében azt írta, kormánya „biztosan nem tudja vállalni” a külföldi bankokat és energiacégeket terhelő extraprofitadók kivezetését. Ezek az adók különösen az osztrák cégeket érintik érzékenyen: a Spar szupermarketlánc évente nagyjából 75 millió EUR-t fizet. Magyar a nyugdíjreformot is fékezi, arra hivatkozva, hogy a magyar költségvetési hiány a GDP 6,8 százaléka, ezért szerkezeti átalakításra nincs mozgástér a határidő előtt.

A Bizottság erre a mérce lejjebb engedésével reagál. A tisztviselők azt javasolták Budapestnek, hogy a 6,5 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatásra koncentráljon, és engedje el a 3,9 milliárd EUR-os hitelrészt. Augusztus 31. után a le nem kötött összegek végleg elvesznek; ez a határidő a Bizottság saját lezárási útmutatója szerint „kőbe van vésve”.

Folyamatban lévő per és csendes kiskapu

Az Európai Parlament pert indított a Bizottság ellen a C-225/24. számú ügyben, amiért az 2023 decemberében 10,2 milliárd EUR-t felszabadított Magyarországnak. A Parlament szerint az ezt megalapozó igazságügyi reformok nem voltak elegendők (Verfassungsblog). Tamara Ćapeta főtanácsnok, aki az ítélet előtt jogi véleménnyel segíti az uniós bírákat, februárban a Parlament álláspontját támogatta. Azt javasolta, hogy az EU legfelsőbb bírósága semmisítse meg a Bizottság döntését (European Papers). Az ítélet akár augusztus előtt megszülethet, és szűkítheti a mozgásteret, ha a források felszabadítását ellenőrzött reformok helyett politikai jóindulatra alapoznák.

Az Európai Parlament költségvetési bizottságai eddig nem szólaltak meg a most aláírandó megállapodásról. Ugyanaz az intézmény, amely a legutóbbi pénzfelszabadítás miatt perel, a következő ügyében hallgat.

Külön szál, hogy a Bizottság vizsgálja: a helyreállítási pénzeket Magyarország állami tulajdonú Exim Bankján keresztül lehetne-e továbbítani. A tisztviselők elismerik, hogy ez a csatorna „jelentősen csökkentené” a Bizottság saját ellenőrzését a pénzek felhasználása felett. Vagyis az a testület mérlegel lazább ellenőrzési mechanizmust, amelynek éppen az uniós pénzek szabályos elköltését kellene garantálnia. Az augusztusi határidő előtti pénzmozgatási kényszer felülírja azt az intézményi logikát, amely miatt a forrásokat eredetileg befagyasztották.

NATO: barátságosabb hang, vékonyabb vállalások

Magyar ugyanazon az úton Mark Rutte NATO-főtitkárral is találkozik. Az Orbán-korszak blokkoló politikájához képest a hangnemváltás valós: Orbán Anita külügyminiszter ígéretet tett arra, hogy Magyarország felhagy a vétó politikai fegyverként való használatával.

A gyakorlati kép kevésbé egyértelmű. Magyarország védelmi kiadásai 2024 és 2025 között a GDP 2,21 százalékáról 2,07 százalékára estek, miközben a szövetségben az ellenkező irány a jellemző. A B9-csúcson, vagyis a NATO keleti szárnyának május 13-i találkozóján Magyarország nem volt hajlandó aláírni azt a nyilatkozatot, amely Oroszországot nevezi meg elsődleges hosszú távú fenyegetésként. „Konstruktív tartózkodást” választott: nem blokkolta a szöveget, de Magyarország nevét nem adta hozzá (B9 Joint Statement). Budapest továbbra is azt mondja, hogy nem küld fegyvereket Ukrajnának, és nem csatlakozik az EU 90 milliárd EUR-os közös védelmi hiteléhez.

Rutte júliusi, ankarai NATO-csúcsra készített napirendje arra épül, hogy a politikai vállalásokból tényleges katonai képességek legyenek. Egy barátságosabban beszélő, de csökkenő védelmi kiadásokat felmutató Magyarország azt teszteli, hogy a szövetség hozzájárulásként kezeli-e a hangnemváltást.

Mit dönt el valójában augusztus 31.?

Magyar a vártnál gyorsabban mozdította el Magyarország diplomáciai pozícióját. A feltételek teljesítése és a pénzek elköltésének előkészítése nem követte ugyanezt a tempót. Az augusztusi határidő azt mutatja majd meg, hogy az EU feltételrendszere különbséget tud-e tenni vezetőváltás és politikaváltás között.