Magyar €16.4 billionért enged Ukrajnának

Magyar Péter június 2-án olyan eszközzel érkezett Berlinbe, amellyel jelenleg egyetlen más európai vezető sem rendelkezik: Magyarország vétójával Ukrajna uniós csatlakozásáról. Ezt a vétót még Orbán Viktor hagyta rá, Magyar pedig most diplomáciai tőkévé alakítja. Friedrich Merz német kancellár katonai tiszteletadással fogadta az új magyar miniszterelnököt, akit „korunk nagy reménységének” nevezett (ZDF). A belépőt Brüsszel fizeti.

Az alku, amelyet nem neveznek alkunak

Magyar szerint nem született háttérmegállapodás. „Semmilyen összefüggés nem volt a források felszabadítása és Ukrajna csatlakozási tárgyalásai első fejezetének megnyitása között” – mondta május 29-én az Euronewsnak. Az események sorrendje mást mutat. Május 18-án a magyar külügyminiszter szakértői tárgyalásokat jelentett be Kijevvel a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól (444.hu). Május 29-én az Európai Bizottság felszabadított 16,4 milliárd EUR olyan magyar uniós forrást, amelyet még Orbán alatt, jogállamisági problémák miatt tartottak vissza. Június 2-ára diplomáciai források már azt erősítették meg, hogy Magyarország nem akadályozza Ukrajna első csatlakozási tárgyalási klaszterének megnyitását, vagyis azt a lépést, amelyet Orbán több mint két éven át blokkolt (Eurointegration).

Az ügylet Magyar számára pénzt, Kijevnek előrelépést, Brüsszelnek pedig bizonyítékot ad arra, hogy a bővítés nem akadt el végleg. Magyar feltétele, a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás jogilag kötelező garanciája, belpolitikai védelmet is jelent neki a Fidesz vádjaival szemben, amelyek szerint titokban engedett a migráció és a korrupcióellenes reformok ügyében. Egy ECFR-felmérés szerint a magyarok 73 százaléka azt várja tőle, hogy hazahozza a befagyasztott uniós pénzeket (Népszava). Először ennek az elvárásnak tesz eleget.

Fico társ nélkül maradt

Magyar fordulata leginkább Pozsonyban fáj. Robert Fico szlovák miniszterelnök és Orbán az EU-ban hosszú ideig blokkoló párosként működött: összehangolták vétófenyegetéseiket az Ukrajna elleni szankciók, az energiapolitika és a csatlakozási tárgyalások ügyében. Ez a partnerség Orbán áprilisi választási vereségével megszűnt. Szlovák elemzők szerint Fico kormánya „téves feltételezések” alapján működik, amikor brüsszeli összeesküvést lát maga ellen, miközben a valódi gond az önként vállalt elszigetelődés (Aktuality.sk).

Ficónak továbbra is van vétója. Az uniós csatlakozáshoz minden formális szakaszban egyhangúság, vagyis mind a 27 tagállam beleegyezése kell. Egyedül használni ezt az eszközt azonban már más költségekkel jár, mint Orbán mellett. A szlovák külügyminiszter maga is elismerte, hogy a csatlakozási tárgyalások tényleges blokkolója Budapest volt, nem Pozsony (STVR). Fico egyelőre nem fenyegetett hivatalosan önálló vétóval, bár az Ukrajnával való szélesebb együttműködést ahhoz köti, hogy újrainduljon az orosz olajszállítás a Barátság vezetéken.

Magyar közben Fico körül is átrajzolná a regionális térképet. Romániát, Horvátországot, Szlovéniát és Ausztriát is meghívta egy kibővített visegrádi formátumba, vagyis abba a közép-európai együttműködésbe, amely hagyományosan Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát fogja össze. A csúcstalálkozót június 23-ra tűzték ki (Digi24). Ha ez létrejön, Fico olyan regionális klubbal szembesülhet, amely nem vele, hanem köré szerveződik.

A júniusi próba

Magyar pozícióját a június 15–16-i luxembourgi kormányközi konferencia teszteli. Előbb az uniós nagyköveteknek kell közös álláspontot kialakítaniuk a COREPER-ben, vagyis abban a bizottságban, ahol a tagállamok a miniszteri döntések előtt egyeztetnek, majd az Általános Ügyek Tanácsa fogadhatja el hivatalosan a döntést (Carnegie Endowment). A cél az 1. klaszter megnyitása Ukrajna és Moldova számára; ez a jogállamiságot, az igazságügyi reformot és az alapvető jogokat foglalja magában.

Június 2-án Budapest álláspontja formálisan még nyitott volt. Magyar újságíróknak azt mondta, „nagyon optimista”, hogy a kisebbségi jogokról szóló tárgyalásokat „ezen a héten” le lehet zárni, és jelezte, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkijjel (n-tv, Euronews). Ugyanez az ECFR-felmérés azonban azt is kimutatta, hogy a magyarok 54 százaléka továbbra is ellenzi Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megnyitását. Magyar az uniós akadályt már elmozdíthatta, de a saját választói még nem mozdultak vele együtt.