Magyar 141 mandátummal bontja Orbán rendszerét

Magyar Péter ugyanazzal az eszközzel került kormányra, amelyet Orbán Viktor 16 év alatt épített ki magának: a parlamenti kétharmaddal. A Tisza a 199 mandátumból 141-et szerzett meg 53 százalékos szavazataránnyal, abban a választási rendszerben, amelyet Orbán a Fidesz bebetonozására szabott át (Verfassungsblog). A zár most a készítője ellen fordult.

Ez a kétharmad alkotmányozó hatalmat ad Magyarnak: átírhatja az alaptörvényt, visszafordíthatja a bírósági kinevezések egy részét, és lebontathatja azokat a struktúrákat, amelyeken keresztül közvagyon áramlott Orbán szövetségeseihez. A papíron meglévő alkotmányos erő azonban keveset ér, ha a bizonyítékok időközben eltűnnek, az uniós pénz pedig elfogy, mire a reformok ténylegesen teljesülnek.

Iratdarálók, pendrive-ok és ügyvédek a minisztériumokban

Magyar stábja 15-20 zsáknyi ledarált iratot talált a volt Építési Minisztérium pincéjében, Fidesz-kampányanyagok mellett, egy kormányzati épületben (Spiegel). Magyar feljelentést tett, és névtelen bejelentőfelületet indított. Több minisztériumból is jelentkeztek köztisztviselők a Tiszánál, akik pendrive-okon ajánlottak fel iratokat, sajtóértesülések szerint részben az állásuk megtartásáért cserébe (Forbes Hungary).

Magyar sajtóbeszámolók szerint kulcsminisztériumok élére jogászokat nevezett ki, konkrét határidőkkel: át kell világítaniuk és fel kell mondaniuk az Orbán-korszak szerződéseit, köztük azokat, amelyek állami vagyont tereltek politikailag bekötött alapítványokhoz.

Magyarország azt is bejelentette, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez, vagyis ahhoz az uniós szervhez, amely az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalásokat vizsgálja. Orbán ezt korábban elutasította. Andrés Ritter, az érkező európai főügyész gyorsaságot sürgetett: „Amit nem biztosítanak gyorsan, legyen szó bizonyítékról vagy bűncselekményből származó vagyonról, azt később aligha szerzik meg” (Sonntagsblatt). Ha Magyarország az Európai Ügyészség hatáskörét visszamenőleg, a 2021-es indulásig kiterjeszti, az Orbán-korszak támogatási csalásai európai szinten is büntetőeljárás tárgyai lehetnek.

Három hónap 10,4 milliárd EUR felszabadítására

Az Európai Bizottság Orbán alatt nagyjából 19 milliárd EUR magyar uniós forrást fagyasztott be jogállamisági problémák miatt. Ebből 10,4 milliárd EUR a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz, vagyis az EU járvány utáni beruházási alapjához tartozik, és szigorú határidőhöz kötött: minden reformmérföldkövet 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell (XpatLoop). Magyarnak három hónapja van arra, hogy teljesítse a bírói függetlenségről, a korrupcióellenes fellépésről és a közbeszerzések átláthatóságáról szóló 27 „szupermérföldkövet”. Május végéig politikai megállapodást akar kötni Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel (Euronews).

Brüsszelben nincs egyetértés a tempóról. Hat tagállam, Svédország, Ausztria, Németország, Finnország, Hollandia és Észtország csak szigorú bizonyítékok alapján engedné a pénzek kifizetését. Az óvatosságnak van előzménye: amikor Donald Tusk 2023-ban átvette a hatalmat Lengyelországban, a Bizottság még azelőtt szabadított fel pénzeket, hogy a bírósági reformokat ténylegesen végigvitték volna (Do Rzeczy).

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője már Magyar választási győzelme alapján az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás megszüntetését sürgette, még a reformok teljesítése előtt (European Conservative). A 7. cikk az EU legerősebb politikai szankciós eszköze demokratikus visszacsúszás esetén. Ha a Bizottság a választási eredményre, nem pedig igazolt reformokra engedi el a forrásokat, saját mozgásterét szűkíti a későbbi jogállamisági vitákban.

Ellenállás a rendszeren belül

Nem minden magyar intézmény fogadja el automatikusan az új politikai rendet. Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán kinevezettje, akinek mandátuma 2029-ig tart, elutasította Magyar május 31-i lemondási ultimátumát, arra hivatkozva, hogy nincs alkotmányos alap az eltávolítására. A szerepe nagyrészt protokolláris, de törvényeket küldhet az Alkotmánybíróság elé, ahol továbbra is Fidesz által kinevezett bírák vannak többségben (ICONnect). Leváltásához kell a Magyar által birtokolt kétharmad, majd ugyanennek a bíróságnak a döntése. Ez késleltetni tudja a folyamatot, végleg megállítani aligha.

Magyar első külföldi útjai Varsóba és Bécsbe vezettek, jelezve, hogy az Orbán-féle, Kreml-barát elszigetelődés után újra akarja építeni az európai kapcsolatokat. Lengyelországban Donald Tuskkal az LNG-hozzáférésről és a vezeték-összeköttetésekről tárgyaltak, vagyis arról, hogyan lehetne csökkenteni az orosz gáztól való függést (Rzeczpospolita).

A Tisza ugyanakkor ugyanarra a vezérközpontú logikára épül, amely a Fideszt is működtette. Magyar kormánya megtartja Orbán álláspontját az Ukrajnának szánt fegyverszállításokról és a közös uniós hitelfelvételről. Lengyel elemzők „magyar Tusknak” nevezik, de ez a párhuzam kétélű: Tuskot Lengyelországban azért is bírálták, mert saját felhatalmazását szelektíven használta. Magyar egy személye köré épített párttal kormányoz, olyan alkotmánnyal, amelyet tetszése szerint átírhat, és ugyanazzal a kétharmaddal, amely Orbánt 16 évig érinthetetlenné tette. Az intézményi helyreállítás és az intézményi megszállás eszközei ugyanazok.