Malta bíróság elé kerülhet az újrahasznosítás miatt

Az Európai Bizottság július 8-án jogi határidőt szabott Máltának: két hónapon belül igazolja, hogy teljesíti az uniós újrahasznosítási célokat, különben az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet. Az indokolással ellátott vélemény, vagyis a bírósági eljárás előtti utolsó figyelmeztetés, azért érkezett, mert Málta nem hasznosítja újra vagy használja fel újra a települési hulladék legalább felét, noha ezt 2020 óta uniós jog írja elő (Newsbook).

Ugyanezen a napon a Bizottság külön eljárást indított Málta vízgazdálkodása miatt is. Valletta így egyszerre több ügyben tartozik magyarázattal Brüsszelnek, és a két eljárás együtt ugyanarra a gyenge pontra mutat: a máltai államnak vannak jogi kötelezettségei, de egyelőre nem látszik, hogy képes lenne megszervezni azok teljesítését.

Hat év késés

Az ügy jogi alapja a hulladékokról szóló keretirányelv (2008/98/EK irányelv), amely minden uniós tagállamtól megkövetelte, hogy 2020-ra a települési hulladék legalább 50 százalékát újrahasznosítsa vagy újrahasználatra előkészítse. Málta az EU leggyengébben teljesítő országai közé tartozik ezen a területen (Eurostat). A határidő hat éve lejárt. Ez nem egyszeri mulasztás, hanem tartós alulteljesítés.

Az Európai Bizottság lépcsőzetesen kényszeríti ki az uniós jog betartását. Először felszólító levelet küld, vagyis írásban figyelmezteti a tagállamot. Ezt követi az indokolással ellátott vélemény, amely már konkrét jogi határidőt szab. Ha ez sem vezet eredményre, a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján bíróság elé viheti az ügyet. Pénzbírság csak később jöhet, ha Málta elveszíti a pert, és továbbra sem tesz eleget a kötelezettségeinek (Commission overview).

Málta nem egyedül került célkeresztbe. A július 8-i csomagban a Bizottság 14 tagállammal szemben lépett fel újrahasznosítási hiányosságok miatt (Europa Press, Newsbook). Spanyolország a települési hulladék és a csomagolási hulladék újrahasznosítása miatt is figyelmeztetést kapott. Portugália szintén szerepel ugyanebben a körben (TVI/IOL). A Bizottság tehát olyan jogi kötelezettséget kér számon, amelyről a kormányok évek óta tudtak, mégsem teljesítették. Ez nem Valletta kipécézése, hanem annak próbája, hogy az uniós környezetvédelmi céloknak van-e következményük, ha a tagállamok figyelmen kívül hagyják őket.

A vízügyi dosszié

A vízgazdálkodási eljárás még az első szakaszban jár: a Bizottság egyelőre felszólító levelet küldött, vagyis ez az ügy egy fokkal lejjebb áll a jogérvényesítési létrán (Commission overview). Közvetlen jogi kockázata kisebb, de Brüsszelnek újabb dossziét ad, amelyben választ kérhet Máltától.

Málta vízproblémái régóta ismertek: szűkösek a készletek, az ország erősen függ a tengervíz sótalanításától, a vezetékhálózat pedig elöregedett. Az ARTE részletesen bemutatta ezt a szerkezeti gondot. A cikkhez végzett kutatás ugyanakkor nem talált érdemi reakciót sem a máltai kormánytól, sem az ellenzéktől, sem a civil szervezetektől az új vízügyi eljárásra. Az ügy Máltán alig kapott nyilvános figyelmet, pedig a mögötte álló probléma súlyos.

Ciprus kínál hozzávetőleges párhuzamot. A nicosiai kerületi önkormányzati szervezet vezetője nemrég egységes vízügyi hatóság létrehozását sürgette, amely egy kézben kezelné a gátak, a sótalanító üzemek, a vezetékhálózatok és a víztartó rétegek ügyét (Politis English). Ugyanez a logika Máltára is érvényes: ha a vízgazdálkodási felelősség több hivatal és kormányzati szint között oszlik meg, könnyen előáll az a helyzet, hogy a kudarcért végül senki sem felel egyértelműen.

Ki felel a lemaradásért

A hiányzó láncszem a máltai belpolitikai felelősség. A Bizottság jogi lépései megnevezhetők, Málta újrahasznosítási teljesítménye adatokkal leírható. Azt viszont egyelőre nem lehet azonosítani, mert a máltai tisztviselők nem mondták ki nyilvánosan, hogy melyik minisztérium, ügynökség vagy hatóság felel a lemaradás ledolgozásáért. Ki tervezi a hulladékgazdálkodási infrastruktúrát? Ki irányítja a vízügyi adatszolgáltatást? E nélkül az „elszámoltathatóság” címzett nélküli szó marad.

A máltai kormánynak most konkrét kötelezettsége van: két hónapon belül válaszolnia kell az újrahasznosítási ultimátumra, különben a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet. A vízügyi eljárás későbbi szakaszban tart, de már elindult. Brüsszel megjelölte, mit vár Máltától. Valletta részéről egyelőre senki sem magyarázta el nyilvánosan, hogyan akarják teljesíteni.