Meridiam beszáll a ciprusi kábelbe

Ciprus az egyetlen EU-tagállam, amelynek villamosenergia-hálózata nincs összekötve az európai rendszerrel (Európai Bizottság). Ezt az elszigeteltséget szüntetné meg a Kréta felől érkező tenger alatti kábel. Augusztus 5-én a francia Meridiam infrastruktúra-befektető megállapodást írt alá arról, hogy többségi tulajdonos lesz a Great Sea Interconnectorban, vagyis a kábelt fejlesztő társaságban (Baird Maritime, Proto Thema). A projektnek ezzel lett komoly pénzügyi támogatója. Lekötött építési költségvetése viszont továbbra sincs.

Mit vett meg a Meridiam, és mi hiányzik még

A Meridiam 50 százalék feletti részesedést szerez. A projektet eddig a görög független hálózatüzemeltető, az ADMIE irányította, miután 2023 októberében átvette egy korábbi fejlesztési struktúrától. Az ADMIE kisebbségi partner marad: a fejlesztési szakaszban a mérnöki munkát viszi, a megépült kábelt pedig üzemeltetni fogja (Iefimerida). Külön megállapodás született a francia Nexans kábelgyártóval is a tengerfenék-felmérésekről, vagyis arról az előkészítő munkáról, amely alapján a mérnökök ellenőrzik a nyomvonalat és a tengerfenék adottságait (Newsit).

A sorrend itt lényeges. A felmérések megelőzik a végső beruházási döntést, vagyis azt a pontot, amikor a támogatók ténylegesen lekötik a teljes kivitelezéshez szükséges pénzt. A Meridiam belépése a felmérési szakaszig viszi előre a projektet. A végső beruházási döntésen még nem juttatja át.

A pénzügyi feltételeket nem hozták nyilvánosságra. A Baird Maritime szerint a megállapodás részleteit nem publikálták (Baird Maritime). Egy görög lap 250 millió eurós Meridiam-befektetésről írt, de ezt Meridiam-forrás nyilvánosan nem erősítette meg (in.gr). Nem ismert a pontos részesedés, az igazgatósági felállás és a tényleges tőkevállalás sem.

Pénz ugyanakkor már mozog a rendszerben. Ahogy a To Brief korábban megírta, 2024 végéig 251,4 millió EUR-t fizettek ki a Nexansnak, és 160 kilométernyi kábel készült el, noha a teljes munkakezdési utasítást még nem adták ki a körülbelül 1,43 milliárd EUR plusz áfa értékű szerződésre. A Nexans közben egy áthidaló megrendelésről is tárgyalt, amely a késlekedés időszakát fedné le (Capital.gr).

Ki fizeti a kábelt

A Kréta és Ciprus közötti szakasz becsült költségvetése körülbelül 1,9 milliárd EUR (Kathimerini, Európai Bizottság). Az uniós támogatás nagyjából 657 millió EUR, vagyis a költségek mintegy harmada; ezt az EU határokon átnyúló energiainfrastruktúrára szolgáló programjából finanszírozzák (EUR-Lex). A fennmaradó körülbelül 1,24 milliárd EUR-t három forrásból kell előteremteni: befektetői tőkéből, bankhitelekből és a villanyszámlákra terhelt díjakból.

A költségmegosztás Ciprust érinti a legkeményebben. A megállapított képlet szerint a kábel költségeinek 63 százaléka Ciprusra, 37 százaléka Görögországra jut, a ciprusi szabályozó hatóságok pedig már jóváhagytak 125 millió EUR-nyi díjterhelést az építési szakaszra (Kathimerini). A sürgetés mögött valós ellátási kockázat áll: Cipruson 2029 után nagyjából 750 MW áramtermelő kapacitás hiányozhat, ahogy a dhekeliai és vasilikói elöregedő erőművek kiesnek, a tervek pedig azzal számoltak, hogy a kábel 2030-ra működni fog (Cyprus Mail).

A hálózati összeköttetés azonban önmagában nem jelent alacsonyabb számlákat. Az ilyen beruházásokat a hálózati díjakon keresztül térítik meg: ezek a nemzeti szabályozók által meghatározott, rendszeres tételek a villanyszámlákban. Írország 2026-os példája mutatja a mechanizmust: egy ottani döntés évente körülbelül 41 EUR-val növelte a háztartási számlákat a hálózatfejlesztések finanszírozására (The Irish Times). Cipruson ennél meredekebb lehet az egy háztartásra jutó teher, mert a kis villamosenergia-piachoz képest aránytalanul nagy infrastruktúrát kell kifizetni.

Az Európai Számvevőszék szerint az uniós határokon átnyúló hálózati projektek gyakran akkor is csúsznak, ha az építésük mellett erős szakmai érv szól (Európai Számvevőszék). A GSI ebbe a mintázatba illeszkedik. A támogatók megmutatták, hogy a projekt új lendületet kapott. Azt viszont még nem tették közzé, amiből látszana, hogy a beruházás teljes egészében finanszírozható.