Meridiamé a többség, a kábel vár

Kréta és Ciprus között továbbra sem tért vissza kutatóhajó a tengerfenékhez. Három héttel azután, hogy egy francia infrastruktúra-alap többségi tulajdont szerzett a Ciprus elektromos elszigeteltségét megszüntetni hivatott kábelprojektben, a tengeren nem indult újra a munka. A Great Sea Interconnectornak (GSI) lett tőkeerős szponzora, de a két valódi próba még hátravan: ki fizeti a számlát, és ki tudja újraindítani a tengeri kivitelezést.

Mit vett meg a Meridiam?

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök augusztus 5-én jelentette be, hogy a párizsi székhelyű Meridiam infrastruktúra-befektető 66 százalékos részesedést szerez a GSI projektcégében. A görög átviteli rendszerirányító, az ADMIE, vagyis a nagyfeszültségű hálózatot működtető állami szereplő 34 százalékot tart meg, és technikai vezetőként marad a projektben (Greek PM, Capital, Politis).

Ez irányítási változás, nem építési mérföldkő. A nyilvános dokumentumokból nem derült ki a vételár, az igazgatóság összetétele, és az sem, hogy költségtúllépés esetén ki viseli a terheket (Dnews). Két francia vállalat így már a projekten belül van: a Meridiam szponzorként, a Nexans pedig kábelbeszállítóként. Ez Párizsnak kereskedelmi befolyást ad az útvonal felett, de egy projektcég tulajdonlása nem azonos a finanszírozás garantálásával.

A projekt költségvetése nagyjából 1,9 milliárd EUR. Az EU az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön, vagyis a határon átnyúló energia-infrastruktúrák uniós társfinanszírozási keretén keresztül mintegy 657 millió EUR támogatást ad (Enerdata, Balkan Green Energy News). A fennmaradó, több mint 1 milliárd EUR befektetőktől, hitelezőktől és végső soron a fogyasztóktól függ, akik ezt hosszabb idő alatt az áramtarifákon keresztül fizetnék meg. Az Európai Beruházási Banknál jelzett, körülbelül 1 milliárd EUR értékű finanszírozási igény még átvilágítási szakaszban van, nem jóváhagyott hitel (Proto Thema, CNA).

Ciprus kapja a kábelt, és a számla nagy részét is

Ciprus az összeköttetéssel nyerhet, de a költségek jelentős része a ciprusi fogyasztóknál jelenik meg. Az EU határon átnyúló energiaprojektekre vonatkozó költségmegosztási szabályai szerint a Görögország és Ciprus közötti szakasz nagyjából 63 százalékát Ciprusra terhelnék; ezt nem egyszerre fizetnék ki, hanem a jövőbeli tarifákban terítenék szét (Politis, Kathimerini Cyprus).

A feszültséget az élesíti, hogy mást mond a beruházó az eddigi kiadásokról, és mást ismernek el a ciprusi szabályozók. Az ADMIE szerint már mintegy 251 millió EUR-t költöttek el, ebből azonban a ciprusi hatóságok eddig csak körülbelül 82 millió EUR-t fogadtak el elismert költségként. A különbség közvetlenül a későbbi tarifaviták alapja lehet (Proto Thema).

Jórgosz Papanasztasziu energiaügyi miniszter szerint Nicosia az EBB értékelésére vár, mielőtt eldönti, hogy az állam beszáll-e saját tőkével a projektbe (SigmaLive). Az ellenzéki AKEL és DISY a Meridiam és az ADMIE közötti megállapodás teljes feltárását, valamint Ciprus összes kötelezettségvállalásának bemutatását követeli (Kathimerini Cyprus).

Sajtóértesülések szerint Ciprus a saját 125 millió EUR-s hozzájárulását is látható tengeri előrelépéshez köti: NAVTEX-hez, vagyis olyan tengerészeti értesítéshez, amely felhatalmazza a kutatóhajókat a nemzetközi vizeken végzett munkára, valamint a tengerfenéki vizsgálatok újraindításához (Capital). Augusztus közepéig nem volt megerősített NAVTEX (Philenews).

Mit tesztel a kábel?

A GSI azért fontos egyetlen tengeralatti kábelen túl is, mert megmutatja, mire elég az uniós prioritási státusz és a brüsszeli támogatás, ha az útvonal Törökország által vitatott vizeken halad át, több nemzeti szabályozónak kell megegyeznie a tarifákról, és a finanszírozás sem áll teljesen össze. A döntési lánc jól látható: a Meridiam irányítja a projektcéget, az ADMIE működteti a műszaki oldalt, a ciprusi szabályozók döntik el, mennyit fizetnek a fogyasztók, az EBB határoz a hitelről, a NAVTEX pedig arról, hogy a tengeri munka újraindulhat-e. Bármelyik pont megakaszthatja a folyamatot.

A beszámolók szerint Micotákisz, Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök és Emmanuel Macron egyeztetett a tengerfenéki felmérések újraindításáról, akár francia hajók bevonásával (Les Echos). Francia állami garanciára utaló nyilvános adat nem került elő. A következő valódi bizonyíték egy NAVTEX-szám, egy hajónév és a Kréta és Ciprus közötti vízben dolgozó felmérőberendezés lesz. Amíg ez nem jelenik meg, a projekt tulajdonosi szerkezete javult, az építkezés viszont nem haladt előre.