Merz szigorítja a német jóléti rendszert

Friedrich Merz kijelölte saját politikai profilját: kínálati oldali fegyelmezőként akar kormányozni. A német kancellár koalíciós csomagja szigorítja a szociális ellátásokat, korlátozza a betegszabadság igénybevételét, és lazítja a foglalkoztatási szabályokat. A mögöttes logika egyszerű: ha többen dolgoznak szigorúbb feltételek mellett, abból növekedés lesz.

Csakhogy Németország alapvető gyengesége nem pusztán a ledolgozott munkaórák száma, hanem a termelékenység: az, hogy egy munkaóra mennyi értéket állít elő. Ha egy óra munkából túl kevés hozzáadott érték keletkezik, önmagában attól nem lesz erősebb a gazdaság, hogy az embereket hosszabb ideig és szigorúbb szabályok között terelik munkába.

Három eszköz, egy elmélet

A csomag három gazdasági kart mozgat meg. Az első a szociális ellátások feltételesebbé tétele. A koalíció a Bürgergeldet, vagyis a munkanélkülieknek járó német alapjövedelemszerű támogatást Grundsicherungra cserélné: az új rendszer gyorsabb álláselfogadást várna el, korábban vizsgálná a vagyont, és keményebben büntetné az együttműködés hiányát (Corriere d'Italia, Euronews PL).

A második elem a hiányzások szigorítása. Megszüntetnék a telefonos táppénzes igazolást, amely eddig lehetővé tette, hogy a munkavállaló orvosi rendelői vizit helyett telefonon kapjon igazolást az orvosától (DW). A nyugdíjkorhatárt 67 év fölé emelnék.

A harmadik kar a foglalkoztatási szabályok lazítása. Könnyebben meghosszabbíthatóvá válnának a határozott idejű szerződések, és gyengülnének az elbocsátás elleni védelmek (Il Fatto Quotidiano, Al Jazeera). A csomagot a közepes jövedelműek adókönnyítése egészíti ki, amelyet a legmagasabb jövedelműek magasabb adókulcsából finanszíroznának.

Egy piaci becslés szerint a reformok Németország hosszú távú növekedési ütemét nagyjából 0,4 százalékról 0,7 százalékra emelhetnék (Biz Chosun). Ez érdemi javulás lenne, de nem gazdasági fordulat, és a számot egyelőre független intézmény nem erősítette meg.

A munkafegyelem nem pótolja a beruházási hiányt

A reformok mögötti gondolat a kínálati oldali gazdaságpolitika tankönyvi logikáját követi: ha a termelés akadályait lebontják, megjelenik a növekedés. A német munkaerőpiacról azonban nem egyértelműen az látszik, hogy ne lenne elég elérhető munkavállaló. 2026 májusában a foglalkoztatás éves alapon 0,4 százalékkal csökkent (Destatis). A vállalatok inkább leépítenek, nem kétségbeesetten keresnek új embereket.

Valódi munkaerőhiány persze van az ellátásban, az építőiparban és a szakmunkás területeken. Ezeket a hiányokat azonban főleg képzési szűk keresztmetszetek és demográfiai nyomás okozza, nem az, hogy a szociális ellátások túl kényelmesek lennének.

A nagyobb probléma máshol van. A BNP Paribas Economic Research szerint 2020 és 2024 között a vállalati kutatás-fejlesztési kiadások reálértéken sokkal gyorsabban nőttek az Egyesült Államokban, mint az EU-ban. A bank elemzése szerint Európa Covid utáni termelékenységi lassulását nem a túl bőkezű juttatások, hanem a technológiai alulberuházás magyarázza (BNP Paribas).

A szigorúbb ellátási szabályokból nem lesz jobb szoftver, gyorsabb építési engedélyezés vagy olcsóbb áram. Ha a szűk keresztmetszetet az energiaköltségek, az infrastruktúra hiányai és a lassú digitalizáció jelentik, akkor a munkaerőpiacra gyakorolt nagyobb nyomás önmagában feszültséget teremt, nem többletkibocsátást.

Kik nyernek, kik veszítenek

Közvetlenül a munkaigényes ágazatok munkaadói járhatnak a legjobban: alacsonyabb hiányzási költségekkel, nagyobb jelentkezői körrel és rugalmasabb rövid távú foglalkoztatással számolhatnak (Finance Yahoo). A közepes jövedelmű háztartások az adókönnyítésből nyerhetnek, bár arról még nincs komoly becslés, hogy az adók és juttatások együttes hatása után mennyi marad náluk ténylegesen.

A vesztesek jól azonosíthatók: a keményebb szankciókkal szembesülő segélyezettek, a telefonos konzultációra támaszkodó krónikus betegek, az idősebb munkavállalók, akiknek távolabb kerül a nyugdíj, és a határozott idejű szerződéssel dolgozók, akikre több bizonytalanság hárul (Aktuálně.cz).

Makrogazdasági kockázat is van. Ha törékeny növekedés mellett vágják vissza az ellátásokat, az gyengítheti a háztartási fogyasztást. Ez részben elviheti azt a nyereséget, amelyet a reformok a nagyobb munkaerő-kínálattól várnak.

Mire várnak Németország szomszédai

Németország az eurózóna legnagyobb gazdasága. A német iparhoz kötődő lengyel beszállítókat kevésbé érdekli a jóléti államról szóló retorika, mint az, hogy a reformból lesznek-e tényleges beruházási megrendelések (Interia, Rzeczpospolita).

Olasz kommentátorok közben az ellentmondásra hívták fel a figyelmet: ha Berlin maga is a társadalmi fegyelmezést államilag támogatott autóipari és chipstratégiával kapcsolja össze, kevésbé hitelesen kérhet költségvetési önmérsékletet Brüsszelben (Corriere).

Merznek most azt kell bizonyítania, hogy a csomag beruházásokat indít el, nem csupán szigorúbb szabályokat vezet be. Németország szomszédai, amelyek gyárai a német megrendelésektől függenek, ezt előbb fogják érezni, mint ahogy a címlapokra kerülő makroadatok visszaigazolják.