Merz az EU-költségvetéshez köti Ukrajna finanszírozását

Friedrich Merz német kancellár azt közölte az uniós vezetőkkel: a következő többéves költségvetésről addig nem lehet megállapodni, amíg minden tagállam „kivétel nélkül” méltányos részt nem vállal Ukrajna 2027-es finanszírozásából (Financial Times, F.A.Z.). Egyelőre semmit sem vétózott meg. Mivel a költségvetéshez minden kormány jóváhagyása kell, a feltételével alkupozícióvá teszi Németország szavazatát; az újabb ukrajnai hitelezéstől tartó fővárosok pedig már válaszoltak.

A levelet António Costának, az Európai Tanács elnökének címezte, aki az uniós vezetők csúcstalálkozóit vezeti. Merz november 10-i sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajna finanszírozásáról előbb meg kell állapodni, és csak utána zárható le a költségvetési alku. A jelenlegi ukrán hitel megismétlését is elutasította: abban 24 kormány vett részt, három pedig kimaradt (a német kormány átirata). A levél első következményeiről tegnap már beszámoltunk (To Brief).

A ténylegesen vitatott összegek

Két pénzügyi tételt könnyű összekeverni. Az első már létezik: az uniós jog legfeljebb 90 milliárd EUR összegű hitelt rögzít 2026-ra és 2027-re (EUR-Lex). A konstrukció 24 kormány részvételével indult el, ami azt mutatja, hogy az EU egyhangú támogatás nélkül is tud hitelt nyújtani Ukrajnának (Tanács).

A vita a második tételről szól. A már meglévő terveken felül mintegy 70 milliárd EUR-ra van szüksége Ukrajnának (European Pravda). Ez a hiány a közvetlen tét. Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős biztos szerint az EU mintegy 45 milliárd EUR vállalását mérlegeli. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, még nem terjesztette elő a lehetséges megoldásokat.

A következő költségvetés nem tölti be időben ezt a hiányt. Az Ukrajnának elkülönített tartalék csak 2028-ban indul (EUR-Lex).

Ki kit tud megakasztani?

A következő többéves költségvetéshez minden kormány jóváhagyása kell; ez szabja meg az EU 2028 és 2034 közötti kiadási plafonjait (EUR-Lex). Németország tehát megakaszthatja az elfogadását, de ugyanezt bármelyik tagállam megteheti. A holtpont nem állítaná le az EU működését: a szerződés szerint az előző költségvetési időszak utolsó évének kiadási plafonjai maradnak érvényben, amíg meg nem születik az új megállapodás.

Robert Fico szlovák miniszterelnök erre a kölcsönösségre hivatkozott. „Zsarolásnak” nevezte Merz lépését, és azt mondta, ha Németország azért akadályozná meg a költségvetés elfogadását, hogy mindenkit ukrán hitelvállalásra kényszerítsen, Szlovákia is blokkolná azt (TASR). Fenyegetése arra épül, hogy Berlin lép először; egyelőre egyik fél sem vétózott.

Rumen Radev bolgár elnök más utat választott: elutasította az újabb hitelezést, de jelezte, hogy Bulgária nem akadályozná meg a többieket a továbblépésben (Bolgár Nemzeti Rádió). A már nyújtott segítségre hivatkozott: Szófia áramot szállít, és támogatja az ukrán családokat.

Csehország és Magyarország a két álláspont között helyezkedik el. Andrej Babiš cseh miniszterelnök támogatta Ukrajna hosszú távú uniós támogatását, azt viszont ellenezte, hogy az új költségvetésről csak az ukrajnai finanszírozás rendezése után lehessen megállapodni (cseh kormány). Magyar Péter Merz mellett állt Berlinben: elfogadta a humanitárius segítséget, de elutasította, hogy Magyarország új hitelt vegyen fel vagy garanciát vállaljon (HVG). Egyikük sem helyezett kilátásba vétót, és egyikük sem ígért pénzügyi hozzájárulást.

Ukrajna támogatói között is vannak kételyek. Ignacy Niemczycki lengyel Európa-ügyi miniszterhelyettes arra figyelmeztetett, hogy a két tárgyalási folyamat összekapcsolása megnehezítheti a megállapodást (Euronews Polska). Varsó támogatja Ukrajna finanszírozását, de kétségbe vonja, hogy a költségvetési alku visszatartása gyorsítaná-e ezt.

Costa igyekszik külön tartani a két tárgyalási szálat. November 13-án Dublinban teret adott egy átfogó ukrajnai vitának, a részletes finanszírozási tárgyalásokat viszont a november 26–27-i rendkívüli csúcstalálkozóra halasztotta (Euronews, Tanács).

Mit tud és mit nem tud kikényszeríteni Merz?

Merz addig késleltetheti a következő uniós költségvetést, amíg vállalja ennek politikai árát; ezt minden főváros tudja. Az alkupozíciója azonban nem kényszerítheti rá a hitelvállalást minden kormányra. A már működő, 90 milliárd EUR-s konstrukció mutatja, hogy az uniós jog lehetővé teszi: az erre kész tagállamok hitelezzenek, míg mások kimaradnak. Annak, hogy minden ország részt vegyen, így nincs jogi, csak politikai alapja.

Egy korlát mindkét fél mozgásterét szűkíti. Amíg a Bizottság nem mutatja be, hogyan teremtené elő a 2027-re szükséges többletforrást, egyetlen főváros sem tudja felmérni, mekkora terhet jelentene számára a „méltányos rész”. Az érdemi alku a konkrét tervvel kezdődik; Merz pedig már jelezte, milyen ára lehet annak, ha a tagállamok nemet mondanak.