Merz az ukrán 70 milliárd eurós hiányhoz köti az EU-büdzsét

Friedrich Merz német kancellár ahhoz köti Németország támogatását az EU 2028–2034-es költségvetéséhez, hogy minden tagállam segítsen finanszírozni Ukrajnát – írta november 9-én a Financial Times. A feltételt a november 6-án kelt, António Costának címzett levelében fogalmazta meg. Costa vezeti azokat az uniós csúcstalálkozókat, ahol a tagállami vezetők megállapodnak (Rapporteur). A levél két külön tárgyalást kapcsol össze: Ukrajna 2027-es finanszírozási hiányát és az EU következő hétéves költségvetését, amelyet bármelyik tagállam megvétózhat.

Mit ír a levél, és mit nem?

A nyilvánosságra hozott részletek szerint Merz azt kéri, hogy „mindannyian, kivétel nélkül” vállaljanak részt Ukrajna 2027-es finanszírozási hiányának fedezésében (Rapporteur, Kyiv Independent). Ezt a vállalást minden további, kiadással járó tárgyalás előfeltételévé teszi.

A levél részleteiben nincs ultimátum – írta a Kyiv Independent, amely szintén látta a dokumentumot. A költségvetési vétó lehetőségét egy névtelen német tisztviselő vetette fel: a Financial Times szerint úgy fogalmazott, hogy a költségvetési tárgyalások lezárásához minden tagállam támogatása szükséges.

A fenyegetés azért vehető komolyan, mert a költségvetés elfogadásához a tagállami kormányok egyhangú döntése és az Európai Parlament hozzájárulása kell (az EUMSZ 312. cikke). Németország visszatarthatja a jóváhagyását, ahogy a másik 26 kormány bármelyike is (az Európai Unió Tanácsának útmutatója). Costa közvetíthet a felek között, de egyetlen kormány elutasítását sem írhatja felül.

A vétó Berlinnel is költségeket fizettetne. Az uniós kiadások nem állnának le, mert a szerződés szerint az új költségvetés elfogadásáig a korábbi keret kiadási korlátai maradnak érvényben (az EUMSZ 312. cikke). Az új prioritások viszont elakadnának, köztük azok a védelmi és versenyképességi kiadások is, amelyeket Németország és öt másik kormány kért, amikor a teljes költségvetés csökkentése mellett foglalt állást (a német szövetségi kormány közleménye). Berlin tehát azt kéri partnereitől, hogy többet fizessenek Ukrajnáért, miközben az EU összkiadását csökkentené.

A finanszírozási rést még nem osztották fel

Két külön pénzügyi keret könnyen összekeverhető. Az uniós kormányok februárban megállapodtak az Ukrajnának 2026-ra és 2027-re legfeljebb 90 milliárd eurós hitelt biztosító jogi keretre vonatkozó közös álláspontjukról (az Európai Unió Tanácsa). Ezen felül Ukrajna és az EU további, mintegy 70 milliárd EUR-os hiányt azonosított 2027-re (Európai Bizottság). A levél nyilvánosságra hozott részletei nem mondják meg, melyik országnak mennyit kellene fizetnie, vagy honnan teremtenék elő az összeget.

Nehéz lehet minden kormányt rábírni a részvételre. Rumen Radev bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy országa nem tud részt venni a 70 milliárd eurós csomagban (a bolgár kormány). Csehországot, Magyarországot és Szlovákiát felmentették a már elfogadott hitel pénzügyi kötelezettségei alól; Merz mostani követelése viszont újabb vállalásokat várna tőlük.

Maga a költségvetés is megosztja a kormányokat. Azok az országok, amelyek többet fizetnek be az uniós büdzsébe, mint amennyit visszakapnak, kisebb költségvetést szeretnének. Mások, például Portugália, a regionális és agrártámogatásokat védik (To Brief). Merz feltétele újabb vitát nyit azon a tárgyalóasztalon, ahol az alapvető költségvetési kérdésekben sincs még megállapodás.

Még Ukrajna támogatói között is vannak, akik kételkednek a módszerben. November 6-án, még a levél nyilvánosságra kerülése előtt, Ignacy Niemczycki lengyel külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai és a költségvetési tárgyalások összekapcsolása megnehezítheti a megállapodást (Euronews). Merz nem veheti biztosra, hogy az Ukrajnát támogató kormányok a tárgyalási módszerét is elfogadják.

Az orosz állami vagyon befagyasztását gyakran vetik fel olyan megoldásként, amely kímélné a nemzeti költségvetéseket. Belgium azonban azt akarja, hogy a többi kormány is vállaljon részt az eljárás kockázatából: ehhez olyan garanciákat kér, amelyeket később nem vonhatnának vissza (a belga képviselőház). Így a kérdés végül ismét a tagállami pénzekre és az azokat biztosító kormányokra terelődik.

A későbbi évekre az Európai Bizottság költségvetési javaslata legfeljebb 88,9 milliárd EUR-t különítene el az Ukrajna-tartalékra, 2025-ös árakon számolva (a rendelettervezet). Ez a pénz 2028-tól állna rendelkezésre, így a 2027-es hiányt nem fedezheti. A nyilvánosságra hozott részletekből az sem derül ki, hogy Merz ezt elegendőnek tartja-e a következő évekre.

Merz a közös célként kezelt ukrajnai finanszírozást a költségvetési alku feltételévé tette. Ezt olyan vétóval támasztja alá, amelyet hitelesen kilátásba helyezhet, noha a vétó a Berlin által kívánt kiadásokat is késleltetné. Azt nem mondta meg, ki mennyit fizessen. Amíg erről nincs megállapodás, a további 70 milliárd EUR (Európai Bizottság) csak összegszerű igény marad: nincs megnevezve, ki állja a számlát.