Mochovce 440 MW-ja átrendezi az áramáramlást

A szlovák atomenergia-felügyelet, az ÚJD SR szeptember 18-án engedélyezte a mochovcei atomerőmű 4-es blokkjának „energetikai indítását”. Ebben a szakaszban a mérnökök fokozatosan növelik a reaktor teljesítményét, miközben a blokkot rákapcsolják az elektromos hálózatra (ÚJD SR, SITA). A reaktorban augusztus 6-án indult el először szabályozott láncreakció (Slovenské elektrárne). A kereskedelmi üzemhez azonban még a magasabb teljesítményszinteken végzett teszteket is le kell zárni. A közép-európai villamosenergia-gazdaság szempontjából már most az a kérdés, hogy teljes kapacitáson kihez jut el a 4-es blokk árama.

A láncreakciótól a kilowattórákig

Az energetikai indítás során a mérnökök lépésekben növelik a reaktor hőteljesítményét, a turbinákat rákapcsolják a hálózatra, majd minden teljesítményszinten teszteket végeznek. A felügyeletnek minden egyes növelést jóvá kell hagynia, mielőtt megkezdődhet a következő szakasz (Aktuality.sk).

A folyamat időigényére a szomszédos, csaknem azonos 3-as blokk működése adja a legjobb támpontot. Az energetikai indítást 2023 januárjában engedélyezték, a 144 órás, teljes teljesítményen végzett próbaüzemet pedig kilenc hónappal később, októberben zárta le (ÚJD SR). A szlovák hálózatüzemeltető, a SEPS azt célozza, hogy a 4-es blokk 2026 végére érje el a teljes kapacitást; az alállomási csatlakozás ehhez elkészült (Energie-portal). Ez azonban egyelőre csak célkitűzés. Szeptember 19-éig még nem jelentették be nyilvánosan, hogy a blokk először szinkronba került volna a hálózattal.

Az első hatás: Szlovákia kevesebbet importál

A létesítmény üzemeltetője, a Slovenské elektrárne szerint a 4-es blokk Szlovákia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13 százalékát fedezheti, és az atomenergia részesedését nagyjából 77,5 százalékra emelheti (Slovenské elektrárne). Ez a szlovák kereslethez képest jelentős többlettermelés.

A blokk legvalószínűbb első hatása az lesz, hogy Szlovákia kevesebb áramot vásárol majd a szomszédaitól. Az ország 2025-ben csak Csehországból mintegy 4,36 TWh nettó villamos energiát importált (Novinky). A 4-es blokk éves termelése ennek jelentős részét kiválthatja, így a cseh erőművek előbb veszíthetnek el egy exportpiacot, mint hogy Szlovákia új áramexportot indítana.

A szomszédos országok árára gyakorolt hatást az európai villamosenergia-piac működése magyarázza. Az összekapcsolt másnapi piacon a termelők óránkénti ajánlatokat tesznek, az algoritmus pedig országhatárokon át párosítja a kínálatot és a keresletet (ACER). Egy már működő atomerőműben viszonylag olcsó minden újabb kilowattóra előállítása, ezért az atomenergia-termelők alacsony áron ajánlanak, és hamar bekerülnek a termelésbe. A nagykereskedelmi árat csak azokban az órákban szorítják le, amikor a termelésük kiváltja a drágább gázerőművet vagy szénerőművet, amely egyébként meghatározná az árat. A szomszédos országokban pedig csak akkor jelenik meg ez a hatás, ha marad szabad kapacitás a határkeresztező vezetékeken. Telített hálózat mellett az előny Szlovákián belül marad.

Magyarország csak feltételekkel járhat jól

A lehetséges kedvezményezettek között leggyakrabban Magyarországot említik. Az ország 2025-ben mintegy 9 TWh nettó villamos energiát importált, ami az ellátás 20,2 százalékát fedezte (Infostart). Ez a függőség a 2026. augusztusi hőhullám idején tovább nőtt, amikor a paksi atomerőmű üzemzavarai miatt Magyarországnak még inkább külföldi áramra kellett támaszkodnia (Profitline, Telex).

A szlovák nukleáris kapacitás bővülése enyhítheti az ilyen helyzeteket. Ehhez azonban egyszerre kell megbízhatóan működnie a 4-es blokknak, elegendő átviteli kapacitásnak rendelkezésre állnia a szlovák–magyar határon, és akkorának kell lennie az árkülönbségnek, hogy megérje az áramkereskedelem. Egyik feltétel sem biztosított. Ráadásul a 4-es blokk teljes teljesítményen sem pótolhatja a paksi atomerőmű 2 000 MW-os kapacitását, ha az ismét kiesik.

Költségtúllépések és orosz üzemanyag

A 3-as és a 4-es blokk eredetileg mintegy 2,8 milliárd euróba került volna, és 2012–2013-ra készültek volna el. A fukusimai baleset után elvégzett biztonsági áttervezések, a kivitelezőkkel folytatott viták és az ismétlődő csúszások azonban 6 milliárd euró fölé emelték a két blokk együttes költségét (Slovenské elektrárne). Ez a pénz már elsüllyedt költség. A továbbiakban az a kérdés, hogy a nagyjából 440 MW nettó teljesítmény évtizedeken át tartó, viszonylag olcsó termelése indokolja-e az üzembe helyezés hátralévő kockázatait.

A reaktor továbbra is orosz tervezésű VVER-üzemanyagtól függ. A Slovenské elektrárne a Westinghouse-szal és a Framatome-mal is megállapodott alternatív üzemanyag kifejlesztéséről, az új fűtőelemek engedélyezése és minősítése, majd a gyártás felfuttatása azonban éveket vesz igénybe (European Commission). A 4-es blokk első üzemanyag-készletei még a meglévő ellátási láncból származnak.

A 4-es blokk valódi termelőkapacitással bővíti egy olyan régió villamosenergia-rendszerét, amelynek szüksége van rá. Regionális értékét azonban kevésbé a névleges 440 MW, mint inkább az határozza meg, hogy ténylegesen hány órán át termel, és a Szlovákiát szomszédaival összekötő hálózatok el tudják-e szállítani a többletet.