MOL kivezetné a NIS-t orosz kontroll alól

Szerbia június 16-án részvényesi megállapodást írt alá a magyar MOL-lal a NIS, vagyis a Naftna Industrija Srbije irányításának átalakításáról. A terv csak akkor léphet életbe, ha a Gazprom Neft eladja az ellenőrző részesedését, és az OFAC, az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat végrehajtó hivatala jóváhagyja az ügyletet (MOL/BSE PDF, Balkan Green Energy News). A megállapodás egy olyan vállalat irányítási tervét rögzíti, amelyben még mindig orosz tulajdonosok vannak, amelynek továbbra is amerikai engedély kell a kőolajvásárláshoz, és amely Szerbia egyetlen finomítóját működteti. A jelenlegi amerikai működési engedély július 1-jén lejár, vagyis két hét maradt.

Pančevo: egy finomító, tartalék nélkül

A NIS súlyát Pančevo adja. A Belgrád közelében működő finomító évente mintegy 4,8 millió tonna kőolajat dolgoz fel, és ez Szerbia egyetlen finomítója (Focus, NIS). A becslések szerint a NIS részesedése a szerb üzemanyagpiacon 80 és 95 százalék között van (EnergyNews.pro, Večernji list). A két szám ugyanarra mutat: ha Pančevo leáll, Szerbiának nincs hazai pótlása.

A Gazprom Neft a NIS 44,85 százalékát, a Gazprom további 11,30 százalékát birtokolja, miközben a szerb állam részesedése nagyjából 29,87 százalék (BTA). Mivel a céget orosz ellenőrzés alatt állónak tekintik, az OFAC-szankciók korlátozzák, ki üzletelhet vele. A bankok, a kőolaj-beszállítók, a biztosítók és a szolgáltatócégek külön amerikai engedély nélkül jogi kockázatot vállalnak, ha a NIS-szel dolgoznak (BizSrbija).

Ezt az engedélyt ideiglenes licencekkel adják meg. A NIS működési engedélyét július 1-jéig hosszabbították meg (Marketscreener/Reuters). A MOL külön engedélyt kapott arra, hogy folytassa a tárgyalásokat az orosz részesedés megvásárlásáról (European Western Balkans). Mindkettő rövid távú, és mindkettő lejárhat.

Ha az engedélyek megállapodás nélkül futnak ki, a NIS elveszítheti a hozzáférését a kőolajvásárlásokhoz, a fizetési elszámoláshoz és az ellátási szerződésekhez (BizSrbija). Egy egyfinomítós országban ez nem vállalati fennakadás, hanem üzemanyag-ellátási válság.

Tízéves garancia, ha Washington rábólint

A megállapodás szerint a MOL többségi részvényesként venné át a NIS irányítását. Szerbia ugyanebben az ügyletben további 5 százalékos részesedést vásárolna az orosz tulajdonrészből, és vétójogot kapna nemzeti érdekű ügyekben (MOL/BSE PDF, Energetski Portal). A MOL azt vállalná, hogy Pančevót legalább 10 évig működésben tartja, nagyjából a szankciók előtti négy év átlagos kapacitásán (Serbia Business, Balkan Green Energy News).

A MOL már most is finomítókat és üzemanyag-hálózatokat működtet Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban (Portfolio). A tranzakcióval egy regionális energiavállalat venne be egy szomszédos piacot.

Ki fizet, ki nyer, és mit figyel Horvátország

Horvátországnak közvetlen pénzügyi érdeke fűződik az ügyhöz. A kőolaj a JANAF-on, az Adria-vezetéken jut el Pančevóba a horvát tengerpart felől (HRT, Net.hr). A tranzitdíj Zágráb bevétele; Pančevo leállása ezt is csökkentené.

Románia példája mutatja, mennyire nehéz a szankciós térből kimozdulni. A Lukoil ploiești-i Petrotel finomítója továbbra is bizonytalan helyzetben van: az üzemeltető hivatalos OFAC-licenc nélkül nem akarja újraindítani a termelést, hiába jelezték a román hatóságok, hogy az Egyesült Államoktól érkezett bizonyos tisztázás (HotNews). A Balkánon az orosz kézben lévő energiaeszközöket egyre erősebben szorítják az amerikai extraterritoriális szankciók, vagyis azok a szabályok, amelyek az Egyesült Államokon kívüli szereplőkre is hatnak. Minden ország más kijáratot keres.

Szerbia ellátási folytonosságot nyerhet, ha az ügylet lezárul, versenyt viszont nem. A NIS Gazprom- vagy MOL-tulajdonban is a szerb üzemanyagpiac meghatározó szereplője maradna. A fogyasztók számára ez elsősorban azt jelentené, hogy nem szakad meg az ellátás; alacsonyabb árak ebből nem következnek automatikusan (Balkan Caucasus Observatory). A MOL jelentős piaci terjeszkedést kapna. Oroszország elveszítene egy eszközt, bár a magyar sajtóban említett, nagyjából 900 millió és 1 milliárd EUR közötti vételárat a tranzakciós dokumentumok egyelőre nem erősítették meg (Portfolio).

Washingtonra várva

A megállapodáshoz még két olyan szereplő döntése kell, amelynek nincs oka sietni. A Gazprom Neftnek bele kell egyeznie az eladásba. Az OFAC-nak pedig el kell döntenie, hogy az ügylet valóban megszünteti-e az orosz kontrollt, vagy csak papíron rendezi át a tulajdonosi viszonyokat (Telex). Az sem világos, pontosan mekkora részesedést szerezne a MOL: a nyilvános beszámolók 51,56 és 56,16 százalék közötti számokat említenek (BTA, European Western Balkans). Az OFAC-licenc teljes feltételrendszere nem nyilvános. Július 1-je pedig két hét múlva van.