Montenegró három fejezetet zárt le, Horvátország feltételeket szab

Montenegró október 12-én három újabb fejezetet zárt le ideiglenesen az uniós csatlakozási tárgyalásokon: a gazdaság- és monetáris politikáról, a statisztikáról és a szociálpolitikáról szólókat. Ezzel a megnyitott 33 fejezetből 21-et zárt le (Tanács, Európai Bizottság). A lezárásokhoz minden tagállam, így a szomszédos Horvátország hozzájárulása is kell. Zágráb közzétette, milyen követeléseket szeretne előbb teljesíttetni. A nyilvános dokumentumokból nem derül ki, hogy Horvátország bármelyik még nyitott fejezet lezárását megakadályozta volna.

A tárgyalási fejezetek egy-egy szakpolitikai területet fednek le, amelyen a tagjelöltnek igazolnia kell, hogy képes alkalmazni az uniós szabályokat. Az „ideiglenes” lezárás azt jelenti, hogy a felek egyelőre megállapodtak: az EU a teljes megállapodás megszületéséig újranyithat egy fejezetet (Európai Bizottság). Milojko Spajić miniszterelnök azt tűzte ki célul, hogy 2026 végéig lezárják a maradék fejezeteket, 2027-ben aláírják a csatlakozási szerződést, Montenegró pedig 2028-ban az EU tagja legyen (montenegrói kormány).

Mit kér Zágráb?

A horvát követelések többsége az 1990-es évek háborújához kapcsolódik. A horvát külügyminisztérium kártérítést kér a morinji fogolytábor egykori rabjainak, a táborban álló emléktábla védelmét, választ a 14 eltűnt ember ügyében, valamint a háborús bűncselekmények kivizsgálását (horvát külügyminisztérium). A horvát családok tulajdoni igényeinek rendezését is sürgeti.

A további követelések megmutatják, milyen szélesre nyúlhat egy kétoldalú lista. Zágráb azt szeretné, ha átneveznék a Zoran Gopčević nevét viselő kotori uszodát. A tengeri határról szóló tárgyalások folytatását és a Jadran kiképzőhajó visszaadását is kéri; Horvátország szerint a hajó az övé. Az itt áttekintett források nem tartalmaznak döntést erről a tulajdoni igényről. Gordan Grlić Radman külügyminiszter visszautasítja a „blokád” kifejezést, és azt mondja, Horvátország alapvető ügyekben ragaszkodik az álláspontjához (HRT).

Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve értékeli a tagjelölt előrehaladását, és javaslatot tesz arra, mikor áll készen egy fejezet lezárására. Egyedül azonban nem zárhat le fejezetet. Montenegró 2012-es tárgyalási kerete szerint ehhez előbb minden uniós kormánynak egyet kell értenie (tárgyalási keret). Horvátország a folyamat végén is szavazhat: az EU-szerződés 49. cikke minden tagállam jóváhagyását és a csatlakozási szerződés ratifikálását írja elő (EUR-Lex).

A horvát követelések egy része egybevág az uniós elvárásokkal. A Bizottság 2025-ös jelentése például azt vizsgálta, hogyan kezeli Montenegró a háborús bűncselekmények ügyét a 23. fejezetben, amely az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról szól (bizottsági jelentés). A 2012-es tárgyalási keret elvárja a jószomszédi viszonyt és a határviták békés rendezését. Arról viszont nem rendelkezik, kié a hajó, vagy milyen nevet viseljen egy uszoda (tárgyalási keret).

Sajtóhírekben szereplő kifogások, nem igazolt blokkolás

A legátfogóbb állítás szeptember 24-én jelent meg: az Euronews szerint Horvátország négy fejezetet tartott vissza, a közlekedésről szóló 14.-et, az igazságszolgáltatást és az alapvető jogokat tárgyaló 23.-at, az igazságügyi és biztonsági 24.-et, valamint a külpolitikáról szóló 31.-et (Euronews). A későbbi beszámolók árnyaltabb képet adtak. A montenegrói Vijesti júliusban még a közlekedési fejezettel szembeni kifogásról írt, október 9-én viszont már úgy fogalmazott, hogy nem világos, fennáll-e még ez a kifogás (Vijesti). Az RTCG októberi beszámolója a nyolc horvát követelésből hatot a 23. fejezethez, a hajó és a határ ügyét pedig a 31.-hez kapcsolja (RTCG).

A hivatalos dokumentumok ennél kevesebbet rögzítenek. A Tanács október 12-i közleménye felsorolja a lezárt fejezeteket; a közlekedési fejezet nyitva maradt, de a közlemény nem ad ennek okot (Tanács). A 24. fejezet előtt Montenegrónak saját uniós akadályokat is le kell küzdenie, például össze kell hangolnia vízumpolitikáját az uniós szabályokkal (bizottsági értékelés). Az itt idézett források nem igazolják, hogy Horvátország jelenleg visszatartaná ezt a fejezetet. Önmagában az, hogy egy fejezet nyitva maradt, nem bizonyítja, hogy valamelyik tagállam vétózott.

Az ügy Montenegrón túl is számít. A Bizottság október 6-án azt javasolta, hogy a tárgyalások közben minősített többséggel döntsenek, vagyis egyetlen ország se tudja megakadályozni a döntést (bizottsági közlemény). A végső felvételről szóló, az EU-szerződés 49. cikke szerinti döntéshez továbbra is minden kormány jóváhagyása kell. Más tagjelöltek is ismerik a kétoldalú viták kockázatát: az EU beleírta Bulgária Észak-Macedóniával szembeni sérelmeit a Szkopjéra vonatkozó 2022-es tárgyalási keretbe, így egy kétoldalú vita a csatlakozás feltételévé vált (OSW).

Zágráb október 12-én hozzájárult a három fejezet lezárásához, ahogy minden tagállamnak tennie kellett (Tanács). A legfrissebb beszámolók szerint követelései főként a 23. és a 31. fejezetet érintik (RTCG). Horvátország kétoldalú ügyekben támaszt követeléseket, és megvan hozzá a szavazata: minden fejezet lezárásakor, majd a végső felvételről szóló döntésnél is érvényesítheti az álláspontját. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján azonban nem állítható, hogy ezzel megakadályozta volna egy még nyitott fejezet lezárását.