Moszkvai bíróság 200 milliárd euró megfizetésére kötelezte a brüsszeli Eurocleart

Egy moszkvai bíróság arra kötelezte a Eurocleart, a legtöbb európai kötvényügylet elszámolását végző brüsszeli intézményt, hogy fizessen 18,17 billió rubelt – nagyjából 200 milliárd EUR-t – az orosz jegybanknak (Washington Post). Az ítélet Európában nem végrehajtható. A jelentősége inkább az, hogy Moszkva jogi hivatkozási alapot épít a még Oroszországban lévő nyugati vállalati vagyonok lefoglalásához.

Mit tart a Euroclear, és miért fontos ez?

A Euroclear központi értéktár: az az intézmény, amely nyilvántartja, ki milyen európai kötvényt birtokol, és elszámolja az ügyleteket, amikor ezekkel kereskednek. Amikor az orosz jegybank devizatartalékai részeként német vagy francia államkötvényeket vásárolt, ezeket a kötvényeket a Euroclear rendszerében tartották nyilván. Ez nem választás kérdése volt. A legtöbb európai állampapírnál a Euroclear az alapvető piaci infrastruktúra.

Ez az egyetlen függési pont tette különösen hatékonnyá a 2022 februárja utáni szankciókat. Az EU a 2022/334-es tanácsi rendelet alapján befagyasztotta az orosz jegybank Euroclearnél tartott tartalékainak nagy részét, azóta pedig a befagyasztás határozatlan idejű meghosszabbítása felé mozdult el (Al Jazeera). Az eszközök jogilag továbbra is orosz tulajdonban vannak. Csak nem lehet őket mozgatni.

A befagyasztott pénzek kamatjövedelmet termelnek, ezt a G7 Ukrajna támogatására csatornázza át, miközben a tőkéhez nem nyúl. Ez tudatos jogi kompromisszum: a nyugati kormányok így próbálják elkerülni, hogy megsértsék az állami vagyon nemzetközi jogi mentességét.

Belföldi használatra készült ítélet

A moszkvai választottbíróság május 15-én kimondta, hogy a Euroclear uniós szankcióknak való megfelelése az orosz vagyon jogellenes lefoglalásának minősül. A tárgyalást zárt ajtók mögött tartották. A Euroclear jelezte, hogy fellebbez, és a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének nevezte az eljárást (Brussels Times).

Egyetlen európai bíróság sem fog végrehajtani olyan ítéletet, amely az uniós jog betartását jogsértésként kezeli. Az EU 2026 áprilisában elfogadott 20. szankciós csomagja kifejezetten kizárja az ilyen orosz bírósági döntések elismerését (Germany Trade and Invest).

Az ítélet célpontja ezért nem a Euroclear mérlege, hanem a nyugati vállalatok oroszországi vagyona. Moszkva papíron létrehozott egy 200 milliárd eurós „adósságot”, amelyre hivatkozva igazolhatja külföldi cégek orosz földön lévő eszközeinek lefoglalását. Oroszország 2023 áprilisa óta a 302. számú elnöki rendelettel vette át több nagy európai cég, köztük a Danone, a Carlsberg, a Fortum és az Uniper helyi érdekeltségeinek irányítását. A minta minden esetben hasonló: egy orosz bíróság jogalapot talál, az állam ideiglenes kezelésbe veszi a vállalatot, a külföldi tulajdonos pedig vagy semmit nem kap, vagy csak jelentős árengedménnyel tud kiszállni.

Német cégek csapdában Alabugában

A német vállalatok különösen kitettek. A Knauf és a SARIA továbbra is üzemeket működtet az oroszországi Alabuga különleges gazdasági övezetben, ahol Oroszország harci drónokat is gyárt. Úgy nem tudnak távozni, hogy közben ne veszítsék el teljesen a vagyonukat (Krautreporter). Hasonló korlátokkal szembesül a német nyersanyagipari RMA is.

Berlin hivatalos álláspontja eddig az volt, hogy az orosz tartalékokat tartósan befagyasztva kell tartani, nem pedig elkobozni. A német kormány szerint a szankciók végrehajtása és az eszközök mozgásképtelenné tétele elegendő; a nyílt elkobzás veszélyes precedenst teremtene az állami vagyon globális védelmében (Bundesfinanzministerium, Bundesregierung). Ezt az álláspontot azonban minden újabb, Oroszországban gazdát cserélő német gyár nehezebbé teszi.

Belgium különösen nagy nyomás alatt áll

Belgium kockázata koncentrált. Mivel a befagyasztott orosz tartalékok döntő része ott van, jogi és politikai megtorlás szempontjából Belgium az első számú célpont. Orosz befektetők már kilenc választottbírósági eljárást indítottak Belgium ellen, az 1989-ig visszanyúló kétoldalú beruházásvédelmi egyezményekre hivatkozva (21news.be). De Wever miniszterelnök eddig ellenállt minden olyan lépésnek, amely a tőke elkobzása felé vinne, mondván, a jogi és biztonsági következmények aránytalanul az ő országára hárulnának (Le Monde).

Az EU egyelőre kivárásra rendezkedett be: az eszközök határozatlan ideig befagyasztva maradnak, a kamatjövedelem Ukrajnához kerül, a tőkéhez nem nyúlnak. A moszkvai bírósági döntés ezen technikailag semmit nem változtat. Politikai értelemben viszont élesíti azt a kérdést, amelyet nem lehet sokáig félretenni. Minden újabb nyugati gyárlefoglalás gyengíti az önmérséklet melletti érveket. Ha az orosz tartalékok nem elkobzásának ára tovább nő – elveszített üzemekben, kényszerű leírásokban és töredékáron végrehajtott kivonulásokban mérve –, Berlin és Brüsszel óvatossága egyre nagyobb nyomás alá kerül azok részéről, akiknek kevesebb közvetlen veszítenivalójuk van.