Egy orosz hálózat irányíthatta a két támadást

Két, Ukrajnát kiszolgáló vállalkozásokat érintő gyújtogatási ügyben nyomoznak: az egyik Németországban, a másik Szlovákiában történt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szeptember 25-én arról számolt be, hogy mindkét akciót egy Szlovákiából működő orosz katonai hírszerzési hálózat irányította. A lap névtelen biztonsági forrásokra hivatkozott, de nem mutatott be vádiratot, üzenetnaplót vagy igazságügyi szakértői megállapítást (FAZ). Ha az összefüggés igazolódik, a két helyi büntetőügy egy, uniós határokon átnyúló művelet része lehet. Egyelőre egyetlen ügyész vagy hírszerzési vezető sem erősítette meg nyilvánosan ezt az állítást.

Kisebb tűz, bizonytalan célpont

Szeptember 2-ról 3-ra virradó éjjel egy szemtanú látta, amint egy mozgó autóból gyújtóeszközöket dobnak egy müncheni, Berg am Laim negyedben lévő építési területre. A helyszín közelében van két hadiipari vállalat, a Rohde & Schwarz és a Helsing központja (BR). Az egyik eszköz lángra lobbantotta az építési konténereket. A rendőrök eloltották a tüzet, senki sem sérült meg, a Rohde & Schwarz pedig közölte, hogy a saját telephelyét nem érte kár.

A rendőrök egy közeli benzinkúton őrizetbe vettek egy 28 éves bolgár nőt és egy 38 éves bolgár férfit. Szeptember 4-én egy bíró gyújtogatás kísérletének és rongálásnak a gyanújával letartóztatásba helyezte őket (Tagesschau).

Az ügyet a bajor tartományi bűnügyi hivatal, német rövidítéssel az LKA vette át. Politikai indítékot feltételez, mert a Helsing drónokat gyárt az ukrán erők számára (BR). Az LKA szóvivője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a támadás célpontja nem feltétlenül a Rohde & Schwarz volt, hiszen a telephelyen más hadiipari cégek is működnek. Egyelőre nem tudni, kit vettek célba.

Meghiúsított támadás Kelet-Szlovákiában

A szlovák rendőrség augusztus 25-én közölte, hogy meghiúsított egy dróngyár elleni tervezett gyújtogatást a Prešov melletti Haniskában. Az üzem a Skyeton nevű ukrán cég tulajdona, amely felderítő drónokat gyárt (SITA). Az Aktuality szlovák hírportál által megszerzett bírósági végzések szerint egy lett gyanúsított elmondta, milyen utasításokat kapott Telegramon: törje be az ablakokat, öntsön benzint az épületbe, gyújtsa fel a csarnokot, majd videózza le a tüzet (Aktuality).

A német rendőrök egy szlovák európai elfogatóparancs alapján Hamburgban vették őrizetbe a lett férfit. Ez az uniós eszköz teszi lehetővé, hogy az egyik tagállam elfogja a másik által körözött személyt (SITA). Az elfogás azt mutatja, hogy Németország és Szlovákia együttműködik a szlovák ügyben; Münchenhez nem kapcsolja az esetet.

A lett férfi azt mondta a nyomozóknak, hogy egy oroszul beszélő személy kereste meg, és megfenyegette a családját (Aktuality). Az orosz nyelvű kapcsolat nyomot ad a nyomozóknak, de önmagában nem bizonyítja, hogy ki adta ki az utasításokat.

Mit mondtak a hatóságok, és mikor?

A hivatalos nyilatkozatok eltérő időpontban születtek, és más-más kérdésre válaszoltak. Augusztus 28-án, közel egy hónappal a FAZ cikke előtt, Jana Maškarová szlovák rendőrfőnök azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország állt volna a Skyeton elleni terv mögött (SITA). Az akkori szlovák bizonyítékokról beszélt, nem a FAZ értesüléseire reagált.

A cikk megjelenése után a müncheni főügyészséget is megkérdezték az értesülésről. A hivatal a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem erősítette meg azt (Abendzeitung).

Szeptember 26-án Pavol Gašpar, a szlovák hírszerzés igazgatója azt mondta, nem erősítették meg, hogy Oroszország állt volna az ügy mögött, és Németország sem erősítette meg nyilvánosan az összefüggést (STVR). A nyomozók több lehetőséget vizsgálnak, köztük a hamis zászlós műveletet: olyan akciót, amelynek célja, hogy másra terelje a gyanút. Ehhez az elmélethez sem mutatott be nyilvános bizonyítékot.

Az ügy európai tétje attól függ, helytállóak-e a FAZ értesülései. Ha igen, egy tagállamból működő hálózat más tagállamokból toborzott embereket, hogy több országban védelmi iparhoz kötődő helyszíneket támadjanak meg. Ez az Ukrajna ellátási lánca elleni szabotázst közös európai biztonsági üggyé tenné, amelyen egyszerre több ország rendőrsége dolgozna.

A nyilvánosságra került adatok alapján egyelőre három dolgot lehet biztosan mondani: Münchenben kisebb tűz keletkezett, de a célpontja nem tisztázott; Szlovákiában meghiúsítottak egy dróngyár elleni támadást; az egyik őrizetbe vétel pedig kizárólag a szlovák ügyhöz tartozik. Jelenleg nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a müncheni gyanúsítottaknak közük lenne a szlovák tervhez, vagy hogy Oroszország irányította volna bármelyik akciót. A hatóságok hallgatása nem zárja ki az összefüggést, mert a müncheni ügyészség kifejezetten a folyamatban lévő nyomozással indokolta, hogy nem erősíti meg az értesülést. Hogy van-e kapcsolat, azt a müncheni főügyészség és a szlovák rendőrség ügyiratai tisztázhatják; az erre vonatkozó bizonyítékokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra.