Mureșannak 63 szavazat hiányzik

Nicușor Dan elnök szeptember 17-én Siegfried Mureșan EP-képviselőt kérte fel miniszterelnöknek. Mureșan elfogadta a felkérést (România TV, HotNews). A kinevezés jogi hatálya azonban egyelőre nem világos: a román alkotmány 100. cikke szerint az elnöki rendeletek közzétételükkel lépnek hatályba, a nap végéig pedig nem tették közzé a rendeletet (Romanian Constitution). A rendelet közzétételétől a jelöltnek tíz napja lesz arra, hogy bemutassa kormányát és megszerezze a bizalmi szavazást, amelyhez a 464 képviselő és szenátor abszolút többsége, 233 igen szavazat szükséges.

A pártok nyilvánosságra hozott álláspontjai alapján Mureșan nem tudja elérni ezt a számot.

A hiányt a PSD pótolhatja

Mureșan mögött a PNL (a jobbközép liberálisok), az USR (egy reformpárt) és az UDMR (a magyar kisebbség szövetsége) áll. A három pártnak együtt nagyjából 170 mandátuma van (Adevărul). Így 63 szavazat hiányzik. A nemzeti kisebbségek képviselőinek várható támogatásával a különbség 47–50-re csökkenhet, de ez továbbra is messze van a többségtől (Mediafax).

A nacionalista AUR kizárta, hogy olyan kormányt támogasson, amelynek nem tagja. Így a nagyjából 126 fős PSD, vagyis a Szociáldemokrata Párt marad az egyetlen olyan párt, amely biztosíthatja a kormány beiktatásához szükséges szavazatokat.

A PSD nem mondott egyértelmű nemet. Vezető politikusai eltérő álláspontokat képviselnek: egyesek hivatalos koalíciós részvételt követelnek, mások politikai engedményekhez kötnék a támogatásukat, a képviselőház elnöke, Sorin Grindeanu pedig Mureșan jelölésének teljes elutasítását javasolta. A frakció döntését pártelnökként Marcel Ciolacu tartja kézben (Agerpres). A PNL a konzultációkat azzal kezdte meg, hogy nem kormányoz a PSD-vel együtt (G4Media).

Az UDMR önmagában nem tudja pótolni a hiányzó szavazatokat. Vezetője szerint a párt csak akkor vesz részt a kormányalakításban, ha előbb a PSD és a PNL megállapodik (Transtelex).

Dan számítása egyszerű: Mureșan jelölésével választás elé állítja a PSD-t. A pártnak vagy támogatnia kell a kormányt, vagy ki kell alkudnia a kormányba lépés feltételeit, vagy vállalnia kell a politikai bénultság folytatódásának felelősségét.

A helyreállítási pénzek a tét

Mureșan jelölése tizenkét nappal a 2026. szeptember 30-i határidő előtt történt, ameddig Romániának be kell nyújtania végső kifizetési kérelmét az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez, vagyis ahhoz a járvány utáni alaphoz, amely a pénzeket reformmérföldkövek teljesítéséhez köti. Ahogy korábban megírtuk, az Európai Bizottság már pontosításokat kért Bukaresttől az uniós pénzekhez kapcsolódó integritási törvénymódosításokról (To Brief).

Az új kormány a már elveszített pénzt nem tudja visszaszerezni. A mérföldkövek teljesítésének határideje augusztus 31-én lejárt. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és Dan elnök egyaránt elismerte, hogy Románia becslések szerint 770 millió EUR-t veszített, mert a parlament nem fogadta el az egységes közszolgálati bérezési törvényt, amelyet az Európai Bizottság a támogatás feltételeként írt elő (HotNews, Euronews).

Egy Mureșan-kormány még benyújthatná a végső kérelmet, pótolhatná a vitatott reformok hiányzó igazolásait, és válaszolhatna a Bizottság kérdéseire. Arról, hogy a mérföldkövek teljesültek-e, illetve hogy a kifizetéseket felfüggesztik vagy csökkentik-e, egyedül az Európai Bizottság dönt. Az augusztus 31. után elfogadott törvények nem számíthatók be a határidőre teljesített reformok közé. Mureșan Európai Parlamentben töltött évei megkönnyíthetik a brüsszeli egyeztetést, de semmilyen kapcsolat nem pótolja a bukaresti parlamenti szavazatokat.

Bulgária külön elhalasztotta a két új Duna-híd megépítéséről szóló tárgyalásokat, amíg Romániában nem stabilizálódik a kormány (BNR). Az EU-s finanszírozás kérdése azonban a politikai bénultság határokon túli következményei közül a legközvetlenebb: a Bizottság jó szándék mellett sem utalhat pénzt nem teljesített mérföldkövek után.

Mi történik, ha elutasítják?

Ha a parlament leszavazza Mureșant, az ügyvivő kormány marad hivatalban, Dan pedig újra jelölhet miniszterelnököt. A román alkotmány 89. cikke szerint az elnök csak akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha 60 napon belül két kormányalakítási kísérlet is kudarcot vall (Romanian Constitution). Dan már a jelölés előtt elismerte, hogy az előrehozott választás lehetőségét immár számításba kell venni.

A pártok nyilvánosságra hozott álláspontjai alapján a PSD támogatása vagy az AUR valószínűtlen fordulata nélkül Mureșannak nincs útja a 233 szavazathoz. A közvetlen politikai alkupozíció a PSD kezében van. Vezetői ezt koalíciós feltételek kikényszerítésére, politikai engedmények megszerzésére vagy arra használhatják, hogy az alkotmányos határidőt a parlament feloszlatása felé vigyék. Azt sem tudni, hogy a határidők számítását elindító rendeletet aláírták-e már.