A NATO-erők védelme hiányos, miközben azonosítatlan drónok hatoltak be 6 szövetséges tagállamba

2026 májusának két hetében legalább hat NATO-tagállam területére jutottak be, zuhantak le vagy sodródtak át drónok. Egy robbanóanyaggal felszerelt ukrán tengeri drón egy görögországi barlangba sodródott. Orosz csapásmérő drónok a szlovák határtól 50 kilométerre találtak el célpontokat. Finnország 48 órán belül kétszer riasztott vadászgépeket azonosítatlan, drónra utaló hangok miatt. Az európai légvédelem repülőgépekre és rakétákra épült, a drónokkal szembeni rését viszont a jelenlegi jogi keretekkel és katonai doktrínával nem tudja bezárni.

Mit bizonyított az Aurora 26

A legerősebb figyelmeztetés a szövetségen belülről érkezett. Az Aurora 26 hadgyakorlaton Gotlandon (április 27. és május 13. között, mintegy 18 000 katona részvételével, 13 országból) a svéd egységeket szándékosan drónelhárító eszközök nélkül vetették be, hogy kiderüljön, mennyire sebezhetők. Egy 24 éves ukrán FPV-drónpilóta, aki a „Tarik” hívójelet használja, így foglalta össze az eredményt: „Háromszor is leállították a gyakorlatot, hogy a katonák kitalálják, mit kellene jobban csinálniuk, de ha ez éles helyzet lett volna, mindenki halott lenne” (TV4, Omni).

Michael Claesson svéd vezérkari főnök egyértelműen fogalmazott: „Minden nyugati hadseregnek nagyon gyorsan meg kell tanulnia, hogyan kell drónokkal és drónok ellen műveleteket végrehajtani, és ennek leggyorsabb módja az, ha meghallgatják az ukránokat” (United24 Media). Curtis King amerikai dandártábornok is elismerte a hiányt: „Még nem tartunk ott” (AviacionLine).

A gyakorlat nem egy újabb határsértésnél súlyosabb problémát mutatott meg: a NATO szárazföldi erőinek nincs meg a doktrínájuk, az érzékelőrendszerük és a kiképzett személyzetük ahhoz, hogy olyan harctéren maradjanak életben, ahol az olcsó drónok jelentik az egyik fő fenyegetést.

A jogi fal a határon

Május 13-án orosz dróncsapások érték a nyugat-ukrajnai Ungvárt, a szlovák határtól 50 kilométeren belül. Szlovákia válaszul lezárta az összes ukrán határátkelőt (Topky.sk).

A támadások nemcsak katonai, hanem jogi problémát is felszínre hoztak. Peter Pellegrini államfő sürgős törvénymódosítást követelt, hogy a szlovák hadsereg békeidőben is lelőhessen drónokat. A jelenlegi jog ezt háborús állapot kihirdetése nélkül nem engedi (TA3). Hasonló korlátokkal a legtöbb NATO-tagállam szembesül. Románia 2025-ben adott békeidős felhatalmazást drónok lelövésére, de ezt a törvényt még nem próbálta ki éles helyzetben, szövetségi szintű keret pedig nincs.

Finnországban május 17-én éjjel helikopteres keresést indítottak Lemi térségében, 30 kilométerre az orosz határtól, miután drónra utaló hangot észleltek. Ez 48 órával azután történt, hogy a helsinki-vantaai repülőteret egy külön drónfenyegetés miatt leállították. Drónt egyik alkalommal sem találtak, de a védelmi minisztérium megerősítette, hogy „fokozott megfigyelést” folytatnak a keleti határ mentén (Yle).

Május 7-én görög halászok egy fegyverzett, Magura típusú ukrán tengeri drónt találtak egy barlangban Lefkada közelében. A szerkezet robbanóanyagot és Starlink-kommunikációs rendszert vitt magával. Nikosz Dendiasz védelmi miniszter nyilvánosan ukránnak nevezte a drónt, és magyarázatot kért Kijevtől. Ukrajna nyilvánosan tagadta a felelősségét, de a Sky Greece beszámolója szerint diplomáciai háttércsatornákon elismerte azt (The Toc, Capital.gr).

Az azonosítás kockázata

Az eszkaláció fő kockázata az, hogy kinek tulajdonítják a behatolást. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a balti légtérsértéseket „az ukrán drónokat szándékosan eltérítő orosz elektronikai hadviselés” okozza (RBC Ukraine). Nagy különbség van a GPS-zavarás és a drónok célzott, NATO-terület felé irányítása között. Az előbbi bizonyított orosz képesség, amely nagyobb területen okoz zavart. Az utóbbi már szövetséges terület elleni ellenséges cselekményre utalna.

Ezen múlik, hogy a drónincidensek a NATO-szerződés 4. cikkének szintjén maradnak-e, amely konzultáció kérésére ad lehetőséget, vagy közelebb kerülnek az 5. cikkhez, vagyis a kollektív védelemhez. A CEPA 2026 áprilisi szimulációja arra jutott, hogy hibrid drónincidensek miatt politikailag továbbra sem valószínű az 5. cikk aktiválása, a 4. cikk szerinti konzultáció viszont reális (CEPA). Lettországban már kormány bukott bele abba, hogy nem sikerült elfogni egy drónt, amely Rezeknében egy üzemanyag-raktárat talált el (Defense News).

Románia és Ukrajna kétoldalú drónelhárító pajzsról tárgyal, közös dróngyárral és ukrán tudástranszferrel; a megállapodást várhatóan augusztusig véglegesítik (Economica.net). Magyarország új Tisza-kormánya bekérette Oroszország nagykövetét a kárpátaljai csapások után, amit az Orbán-kormány négy év alatt egyszer sem tett meg (Telex). Ezek országonként rögtönzött, kétoldalú válaszok. Szövetségi szintű drónelhárítási doktrína vagy közös jogi keret továbbra sincs, amely kiválthatná őket. Amíg a NATO-tagállamok erre várnak, külön-külön írják a szabályokat egy olyan fenyegetésre, amely nem áll meg a határoknál.