NATO-légvédelem a Baltikumban

A NATO ankarai csúcsa egy kézzelfogható katonai változást hozott, a többi vállalás viszont azon múlik, hogy a tagállamok otthon pénzt, eszközt és politikai felhatalmazást is adnak-e hozzá. Huszonkét év után a szövetség a balti légtérrendészeti missziót légvédelmi misszióvá minősítette át, vagyis a parancsnokok és a pilóták szélesebb jogkört kapnak a légi fenyegetések kezelésére (ERR, LRT). A szövetségesek emellett 70 milliárd EUR katonai támogatást ígértek Ukrajnának 2026-ra, és 2035-re a GDP 5 százalékában határozták meg a védelmi kiadási célt. Egyik vállalás sem működik magától.

Gyorsabb döntések, nem több repülő

Észtországnak, Lettországnak és Litvániának nincsenek vadászgépei. A három balti állam légterét 2004 óta más NATO-tagok rotációban érkező gépei őrzik. Eredetileg békeidős feladatról volt szó: azonosítani kellett a transzponder nélkül repülő orosz gépeket, felszállni elfogásra, majd jelenteni az esetet. Ezt a rendszert nem drónokra, légtértesztelésre és percek alatt eszkalálódó, nehezen értelmezhető berepülésekre tervezték.

Az ankarai döntés a jóváhagyási láncot változtatja meg. A NATO európai főparancsnoka, a SACEUR szélesebb átruházott jogkört kap, a pilóták pedig egyértelműbb felhatalmazással járhatnak el. A döntések mostantól a NATO németországi, uedemi egyesített légi műveleti központján keresztül futnak, nem pedig lassú egyeztetési körökön át a nemzeti fővárosokkal (RMF24). Észtország Ämari légibázisát Litvánia Šiauliai bázisa mellé NATO-műveleti státuszba emelik, így mindkettő a szövetség állandó parancsnoki és logisztikai hálózatába illeszkedik, nem pusztán ideiglenes rotációs helyszínként működik.

A gyorsabb döntési jogkör ettől még nem jelent működő légvédelmi rendszert. Jaak Tarien, az észt légierő korábbi parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy a pontos parancsnoki lánc és a bevetési szabályok titkosak maradhatnak, a nemzeti korlátozások pedig továbbra is érvényesek: az egyes országok saját feltételeket szabhatnak arra, hogyan használhatók a katonáik és eszközeik (ERR). Vadászgépekkel önmagukban nem lehet légteret védeni. Ehhez rétegzett radarrendszer, földi indítású rakéták, lőszer, megerősített bázisok és kiképzett személyzet kell. A csúcs ezekből nem jelentett be új csomagot.

A kiadási ígéretet most a kormányoknak kell kifizetniük

A tagállamok abban állapodtak meg, hogy 2035-re a GDP 5 százalékát fordítják védelemre. Ebből 3,5 százalék jutna katonai képességekre. A fennmaradó 1,5 százalék védelmi szempontból fontos infrastruktúrát fedezne: utakat, vasutakat, kikötőket, raktárakat és azt a képességet, hogy a haderőt gyorsan lehessen mozgatni a határokon át (NATO, Bankier/PAP). Több szövetséges még a korábbi, 2 százalékos célt sem teljesíti (AP). Egy csúcstalálkozó zárónyilatkozata nem fogad el nemzeti költségvetést. A teljesítés 32 fővárosban függ választásoktól, költségvetési vitáktól és politikai akarattól.

Az ukrajnai csomag körül hasonló a bizonytalanság. A szövetségesek nagyjából 70 milliárd EUR támogatást vállaltak 2026-ra, és legalább hasonló szintet 2027-re, bár német források eltérően értelmezték, hogy a fő összeg évi 70 milliárd EUR-t vagy két év alatt 140 milliárd EUR-t jelent-e (German Foreign Office, Forbes). Berlin fregattokat és Eurofightereket ad a NATO regionális haderőterveihez, vagyis valódi eszközöket helyez szövetségi parancsnokság alá (tagesschau). A fegyverek, a lőszer és a kiképzés azonban továbbra is egyes kormányokon keresztül jut el Ukrajnába. A fronton nem a kommunikék számai számítanak, hanem az aláírt szerződések és a gyártási kapacitás.

Románia fekete-tengeri nyomása kevésnek bizonyult

Románia, Bulgária és Törökország kiterjesztette háromoldalú aknamentesítési mandátumát a tenger alatti kábelekre, vezetékekre és energetikai infrastruktúrára is (Agerpres, DW). Ez érinti a romániai Neptun Deep gázmező körüli vizeket is. A mező évtizedek óta a Fekete-tenger legnagyobb földgáz-felfedezése, és az EU orosz energiahordozóktól való leválásában is szerepet kaphat. A mandátumbővítés valódi műveleti lépés.

Bukarest viszont nem érte el, hogy a Fekete-tenger önálló stratégiai prioritásként jelenjen meg a csúcsnyilatkozatban. A végleges szöveg az 5. cikkre, vagyis a NATO kollektív védelmi garanciájára épült, amely szerint egy szövetséges megtámadását mindenki elleni támadásnak tekintik, valamint általános keleti szárnyi támogatásról beszélt. A Fekete-tenger így a balti légvédelemhez képest háttérben maradt (Digi24).

Ankara a NATO működési rendszerének több elemét javította. Azt nem bizonyította, hogy a szövetségesek már odaadták azokat az eszközöket, lőszereket és politikai felhatalmazásokat, amelyekkel ez a rendszer nyomás alatt is kitart. Mark Rutte NATO-főtitkár a szövetség haderőmodelljét „tervezési eszköznek” nevezte (NATO). A keleti szárny számára az a kérdés, mikor lesz ebből teljesítési ütemterv.