Nausėda eltörölné a nukleáris tilalmat

Litvánia alkotmányának 137. cikke két tilalmat tartalmaz: nem lehet tömegpusztító fegyvert litván területre telepíteni, és külföldi katonai bázis sem működhet az országban. Gitanas Nausėda elnök most az egész cikket töröltetné. A parlamenti frakcióvezetőkkel tartott július 2-i egyeztetés után azt mondta, szinte mindenki egyetért abban, hogy a szabály idejétmúlt. Nem módosítást javasol, hanem teljes hatályon kívül helyezést.

A litván alkotmány megváltoztatásához a Seimasban, vagyis a litván parlamentben két külön szavazás kell, mindkettőn legalább 94 igen a 141 képviselőből, a két voksolás között pedig legalább három hónapnak kell eltelnie. A kormánykoalíciónak 75 mandátuma van. Az elvi frakcióvezetői egyetértés tehát csak az első feltétel; kétszer alkotmányozó többséget vinni a parlamenten már más feladat.

A záradék, amelyről kevesebb szó esik

A figyelem nagy része a nukleáris tilalomra irányul. A 137. cikk azonban a külföldi katonai bázisokat is tiltja, miközben Litvániában már most jelentős szövetséges erők vannak jelen. Németország 2027 végéig nagyjából 5 000 fős dandárt telepítene az országba. A legutóbbi NATO-gyakorlatokon további több ezer katona érkezett litván területre.

A 137. cikket 1992-ben írták bele az alkotmányba, hogy biztosítsák a szovjet erők távozását. A szöveg azóta nem változott, a gyakorlat viszont igen. Nincs nyilvános jogi magyarázat arra, hogy a rotációs alapon érkező szövetséges erők jogilag más kategóriába tartoznak-e, mint az állandó „külföldi katonai bázisok”, vagy egyszerűen a biztonságpolitikai gyakorlat nőtte túl az alkotmány szövegét. A 137. cikk törlése ezt a bizonytalanságot megszüntetné, de a litván vezetők eddig nem azzal érveltek nyilvánosan, hogy a jelenlegi megfogalmazás konkrét műveleti gondot okoz.

Jogi mozgástér, nem nukleáris fegyverek

Robertas Kaunas ügyvezető védelmi miniszter úgy keretezte a törlést, hogy Litvániának hozzá kell férnie a NATO-képességek teljes köréhez. Nausėda közölte, hogy nincs közvetlen terv nukleáris fegyverek tárolására, és Litvánia továbbra is betartaná az atomsorompó-szerződést, azt a globális egyezményt, amely a nukleáris fegyverek birtoklását öt elismert államra korlátozza (Internazionale/Reuters).

Egy alkotmányos záradék törlése egy akadályt vesz ki a rendszerből. Több másik megmarad. A NATO nukleáris megosztási rendszere amerikai őrizetben lévő fegyverekre, kettős rendeltetésű repülőgépekre, kiképzett személyzetre és szövetségi szintű tervezésre épül. Jelenleg csak néhány nyugat-európai állam vesz részt ilyen megállapodásban. A fegyverek keletebbre telepítéséhez megerősített tárolókra, bázisfejlesztésekre, a nukleáris fegyverzet kezelésére kiképzett légiszemélyzet amerikai minősítésére és olyan parancsnoki láncra lenne szükség, amely szabályozza az alkalmazás engedélyezését. Ezt az infrastruktúrát évek alatt lehet kiépíteni. Nem került elő ellenőrizhető amerikai vagy NATO-döntés arról, hogy nukleáris fegyvereket telepítenének Litvániába (CNBC).

Nem csak Litvánia kérdez rá erre

Finnország június 17-én, 125–61 arányú parlamenti szavazással oldotta fel saját nukleárisfegyver-tilalmát. A finn tisztviselők hangsúlyozták, hogy békeidőben nem terveznek telepítést. A parlamenti vita mégis valós nézetkülönbséget mutatott arról, hogy a jogi korlátok eltávolítása erősíti-e az elrettentést, vagy inkább ellenlépésekre ösztönöz anélkül, hogy használható katonai képességet teremtene.

Lengyelországban a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője azt mondta, reális lehetőség a belépés a nukleáris megosztási rendszerbe, és Washingtonnal is terveznek tárgyalásokat. A Rzeczpospolita Litvánia lépését a keleti szárny szélesebb törekvésébe illesztette: ezek az államok az elrettentésben is egyenrangú státuszt akarnak. A nukleáris megosztás kiterjesztéséhez azonban nem elég a nemzeti jogi akadályok lebontása; ehhez a NATO Nukleáris Tervező Csoportjának, vagyis annak a szövetségi testületnek a döntései is kellenek, ahol a nukleáris politikáról egyeztetnek.

A litván vezetés érve könnyen érthető: egy NATO-frontállam ne zárjon ki alkotmányosan szövetségi opciókat még azelőtt, hogy válsághelyzet állna elő. Az ellenérv ugyanilyen kézzelfogható: infrastruktúra, repülőgépek, kiképzett személyzet és amerikai telepítési döntés nélkül a jogi alkalmasság politikai jelzés, nem katonai képesség. Hogy a törlés a NATO tényleges nukleáris pozícióján változtat-e, vagy csak Litvánia jogi nyelvét igazítja a biztonságpolitikai valósághoz, Vilniusban leadott szavazatoktól és olyan szövetséges döntésektől függ, amelyeket eddig egyetlen főváros sem tett nyilvánossá.