Nicosia elutasítja Ankara ciprusi tervét

Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök Törökország katonai beavatkozásának 52. évfordulóján három határt húzott meg: Ciprus továbbra is egyetlen köztársaság, nem lehet kétállami megoldás, és nem fogadható el olyan „álcázott konföderáció” sem, amelyben a föderációs címke valójában két szuverén kormányt takar (Euronews FR, Philenews). Ezek a feltételek nemcsak a szigetről szólnak. Az egész EU–Törökország-viszony felső határát jelölik ki, mert Ciprusnak megvan az intézményi ereje ahhoz, hogy ezt a határt fenn is tartsa.

Egy tagállam, kétféle zár

Az EU a Ciprusi Köztársaságot tekinti az egész sziget uniós tagállamának. A török ellenőrzés alatt álló északi részen az uniós jog alkalmazását nagyrészt felfüggesztették az újraegyesítésig, a csatlakozási szerződés 10. jegyzőkönyve alapján (Protocol No 10).

Ez közvetlen vétót ad Nicosiának minden olyan uniós döntésnél, amelyhez egyhangúság kell, vagyis minden tagállam beleegyezése szükséges. Törökország csatlakozási tárgyalásai, az uniós külpolitikai állásfoglalások és a védelmi együttműködéshez való hozzáférés is ebbe a körbe tartozik (TEU Article 24). Ciprus ezeket egyedül is meg tudja akadályozni.

Más ügyekben, például a vámunió korszerűsítésénél vagy a vízumliberalizációnál Ciprusnak nincs formális vétója. Az Európai Tanácsban azonban, ahol az állam- és kormányfők az EU politikai irányát kijelölik, konszenzussal dolgoznak, így egyetlen kormány ellenállása is elég lehet ahhoz, hogy egy ügy napirendre se kerüljön (TEU Article 15). A vezetők ritkán indítanak újra olyan dossziét, amelyre az egyik főváros nemet mond.

Az eddigi gyakorlat ezt támasztja alá. A Tanács 2018-ban befagyasztotta a csatlakozási fejezeteket és a vámunióval kapcsolatos munkát (Council, June 2018). 2019-ben, miután Törökország ciprusi vizeken végzett fúrásokat, felfüggesztette a magas szintű párbeszédet és csökkentette az előcsatlakozási támogatásokat (Council, July 2019). Idén júliusban Ankara csak szűk vámegyüttműködési megállapodást kapott, nem pedig a vámunió felújítását, a vízumfolyamat megnyitását vagy a védelmi hozzáférést, amelyet szeretett volna (DG TAXUD).

Párizs védi a zárat, Berlin kerülőutat keres

Franciaország Ciprust szuverenitási tesztként kezeli. A nicosiai francia nagykövet „szokatlanul erős” védelmi partnerségről beszélt, és jelezte: bármilyen rendezésnek az ENSZ alapvonalát kell követnie, vagyis kétzónás, két közösségű föderációt, egyetlen szuverenitással (French Embassy Cyprus). Párizs nem lát okot arra, hogy a Törökországgal való együttműködést leválasszák a ciprusi előrelépésről (Euronews FR).

Németország más irányba húz. Berlin a Ciprusi Köztársaságot ismeri el egyedüli legitim kormányként (German Foreign Ministry), de migrációs, energetikai és NATO-védelmi ügyekben úgy akar együttműködni Ankarával, hogy nem várná meg a ciprusi rendezést (Eurotopics).

Olaszország a kettő között helyezkedik el. A Bizottság július 13-án Raffaele Fitto olasz alelnököt nevezte ki ciprusi különleges képviselőnek; feladata az ENSZ vezette békefolyamat támogatása és annak biztosítása, hogy egy esetleges rendezés illeszkedjen az uniós joghoz (EUAlive, Formiche). Törökország azonnal elutasította a kinevezést. Az ankarai külügyminisztérium szerint az EU elvesztette pártatlanságát, amikor Ciprus csatlakozott a blokkhoz, a rendezéshez pedig két, egyenlő szuverén állam kell (Turkish MFA). A ciprusi török hatóságok szintén illegitimnek nevezték a megbízatást (Euractiv).

Mit nyithat meg Guterres látogatása, és mit nem

António Guterres ENSZ-főtitkár július 27. és 29. között látogat Ciprusra. A formális közvetítői mandátumot továbbra is megbízottja, María Angela Holguín viszi (DW). Fitto nem léphet a helyükbe. A szerepe akkor válik fontossá, ha a diplomácia megmozdul: a Bizottságnak így lesz politikai felelőse annak az uniós jogi munkának, amelyet bármilyen rendezés elindítana.

Ciprusi sajtóbeszámolók szerint a 27 tagállam által elfogadott dokumentum úgy fogalmaz, hogy az EU „különös jelentőséget tulajdonít” a ciprusi tárgyalások újraindításának, mert ezt az EU–Törökország-együttműködés erősítéséhez vezető lépésnek tekinti (CNA, Politis). Ez nem formális előfeltétel. A 2018 óta látható minta mégis következetes: a csatlakozás és a védelem kemény zár, ahol Ciprusnak szerződéses vétója van; a vám- és vízumügyek politikai zárak, ahol Nicosia dönti el, kinyitják-e egyáltalán az ajtót az uniós vezetők. Egy egymilliónál kevesebb embert érintő szuverenitási vita továbbra is korlátozza az EU kapcsolatát egy 85 milliós NATO-szövetségessel. Hrisztodulidisz évfordulós beszéde Ankarával és Berlinnel is azt közli: a plafon nem került magasabbra.