Kilenc ország határkönnyítést sürget

Amikor az EU elindította digitális határellenőrzési rendszerét, sokan azt feltételezték, hogy az újabb schengeni tagoknál lesznek gondok a technológiával. Kilenc hónappal később ennek inkább az ellenkezője látszik. Horvátország, amely csak 2023-ban csatlakozott a belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez, azt mondja: nála az Entry/Exit System, vagyis az EES zökkenőmentesen működik. Brüsszeltől most Belgium, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Málta, Hollandia, Portugália és Svájc kér sürgős könnyítést (Euronews, Travel Tomorrow).

Az EES a pecsétes útlevél-ellenőrzést váltotta fel elektronikus nyilvántartással minden olyan utasnál, aki nem EU-állampolgárként lép be a schengeni térségbe, vagy hagyja el azt. Az első regisztrációnál a határőrök arcképet és ujjlenyomatot rögzítenek (EES-rendelet). A rendszer 2025 októberében indult el. A szabályokat az uniós jog adta, a közös adatbázist az EU informatikai ügynöksége, az eu-LISA építette ki és üzemelteti, a konkrét ellenőrzést viszont a nemzeti hatóságok végzik a repülőtereken, kikötőkben és szárazföldi határátkelőkön. Ez a háromszereplős felállás magyarázza a mostani konfliktus nagy részét.

Öt óra a kapunál

A francia működési becslések szerint az első biometrikus regisztráció utasonként nagyjából 60-90 másodpercig tart (Le Monde). Egy nyári repülési hullámban ez gyorsan egymásra torlódó sorokat jelent. Francia repülőtereken akár ötórás várakozásokról és lekésett csatlakozásokról számoltak be (Ouest-France). A Berlin Brandenburg repülőtéren Aletta von Massenbach vezérigazgató szerint az EU-n kívüli utasoknak akár két órát is várniuk kellett (Berliner Zeitung). A jelentős brit turistaforgalmat kezelő görög szigeteken hasonló a nyomás (The Guardian).

Schengeni szinten nincs átfogó, nyilvános adat arról, mennyit kell várni az egyes határpontokon, milyen gyakran állnak le a kioszkok, vagy milyen arányban hibásodik meg a regisztráció. Emiatt a „kezdeti gyerekbetegségekről” szóló hivatalos érvelés és az a kritika is, hogy a rendszer mindenütt csődöt mond, inkább eseti beszámolókon nyugszik, nem összevethető bizonyítékokon.

Mit kér a kilenc ország?

A kilenc ország nem az EES megszüntetését kéri. A kérésük ennél szűkebb: hosszabbítsák meg azt az átmeneti időszakot, amelyet a Bizottság az induláskor engedélyezett, és amely rendkívüli torlódás esetén lehetővé teszi, hogy a határőrök felfüggesszék a biometrikus adatrögzítést, miközben a belépéseket és kilépéseket továbbra is elektronikusan nyilvántartják. Ez a türelmi idő szeptember 6-án jár le (Connexion).

Az Európai Bizottság eddig elutasította az általános felfüggesztést. Érvelése szerint a késéseket nem a közös rendszer tervezési hibája, hanem a tagállami létszámhiány okozza (CNN Greece). Ezt az álláspontot erősítette Davor Božinović horvát belügyminiszter is, aki szerint országa megfelelően felkészült, és nem tapasztal komoly problémákat. Egy olyan államtól ez célzott üzenet, amelynek határőrizeti képességeit a régebbi schengeni tagok éveken át vizsgálták: a rendszer működik, ha a kormányok elvégzik az előkészítést.

A legerősebb bírálat viszont az ellenkező irányból érkezik. Alexander Zinell, a Fraport Greece vezérigazgatója alapvetően hibásnak nevezte az EES-t, és teljes átalakítást sürgetett, például utazás előtti előregisztrációval a pultnál végzett feldolgozás helyett (The Guardian, Newsbeast). A görög repülőtereken emellett kevés a kiképzett határőr. Ezt a strukturális problémát nem az EES hozta létre, de a rendszer látványosan felszínre hozta (Dnews).

Mit dönt el szeptember?

A szeptember 6-i határidő döntésre kényszeríti a Bizottságot. Ha nem hosszabbítja meg a türelmi időt, minden schengeni külső határátkelőn teljes biometrikus regisztrációt kell végezni a csúcsforgalomban is. Ha meghosszabbítja, a biometrikus adatrögzítés torlódás esetén gyakorlatilag választhatóvá válik. Ez éppen azt a garanciát gyengítené, amely miatt az EES-t létrehozták: hogy minden EU-n kívüli utas belépéséről és kilépéséről ellenőrzött nyilvántartás készüljön. A fennakadások valószínűleg már így is 2027-re tolták az ETIAS, vagyis a különálló előzetes utazási engedélyezési rendszer bevezetését, bár az EU hivatalos menetrendje továbbra is 2026 végét említi (travel-europe.europa.eu, Euronews).

Az EES jogi alapja erős, a biztonsági logikája pedig világos. A schengeni belső szabad mozgás politikailag csak akkor tartható fenn, ha a külső határt következetesen kezelik. Az EU azonban egyetlen közös szabályt írt, a végrehajtást pedig huszonkilenc különböző repülőtérre, kikötőre és határállomásra bízta. Ugyanaz a rendelet Zágrábban gördülékeny ellenőrzést, Párizsban ötórás sort eredményez. Erre a kapacitáskülönbségre kell most választ adnia a Bizottságnak.