Kilenc rendelet írja át az EU-határokat

Június 12-én kilenc közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet váltja fel a 27 tagállamban az eddig széttartó menekültügyi rendszert. A repedések már a start előtt látszanak: május végéig a 27 tagállamból csak 11 fejezte be a technikai felkészülést, miközben a Bizottság jogérvényesítési eszközei jellemzően csak évek alatt hoznak eredményt. A Dublin-rendszer óta ez az EU legátfogóbb migrációs reformja. A régi szabályok szerint annak az országnak kellett feldolgoznia a menedékkérelmet, ahol a kérelmező először belépett az EU-ba. Az új rendszer úgy indul el, hogy a frontországok közben már saját utakat keresnek.

A paktum a Dublin-rendszer alapvető hibáját próbálja kezelni: Görögország, Olaszország és Spanyolország eddig aránytalanul nagy terhet viselt, mert a tengeri és szárazföldi érkezések feldolgozása náluk csapódott le. Az új szolidaritási mechanizmus alapján az EU-nak évente legalább 30 000 áthelyezési helyet és 600 millió EUR hozzájárulást kellene biztosítania (Verfassungsblog). Aki nem akar ténylegesen menedékkérőket átvenni, személyenként 20 000 EUR-t fizethet. Ez a kivásárlási lehetőség már a rendszerbe van építve. Az első hat hónapra a Tanács, vagyis a tagállami miniszterek testülete már jelentősen visszavágta a célokat, és a helyek kevesebb mint felére van biztos nemzeti vállalás.

Négy ország, ugyanannak a jognak négy változata

Olaszország igazolásként keretezte a paktumot. Piantedosi belügyminiszter "kopernikuszi fordulatról" beszélt, és azt állította, hogy az albániai feldolgozóközpontok előrevetítették a paktum „visszaküldési központjait”. Egy olasz bíróság februárban jogszerűtlennek mondta ki ezeket az átszállításokat. A kormány saját végrehajtási tervét titokban tartotta, amíg a laziói közigazgatási bíróság márciusban ki nem kényszerítette a nyilvánosságra hozatalát. A dokumentumban olyan létesítmények szerepeltek, amelyek „megépülhetnének”, a becsült költség pedig öt év alatt meghaladná a 2 milliárd EUR-t.

Németország a paktumnál is szigorúbb irányba ment. A berlini végrehajtási törvény „másodlagos migrációs központokat” hoz létre, amelyekben akár 24 hónapig is tarthat a fogva tartás, és gyermekes családokra is éjszakai kijárási korlátozást rendelhetnek el. Dobrindt belügyminiszter közben ragaszkodik ahhoz, hogy Németország szeptemberig fenntartsa a schengeni belső határellenőrzéseket, arra hivatkozva, hogy az EU külső határai továbbra sem elég védettek. A Bizottság június 9-én elutasította ezt az érvelést.

Lengyelország szelektív végrehajtást választott. Duszczyk belügyminiszter-helyettes szerint Varsó "nem fogja végrehajtani az összes rendelkezést": biztonsági okokra hivatkozva elutasítja a határinfrastruktúrát és a menedékkérelmek feldolgozását a belarusz határon. Lengyelország 2025 márciusa óta hétszer függesztette fel a menedékkérelmek befogadását ezen a határszakaszon, és a Tanácstól kapott szolidaritási mentessége 2026 decemberében jár le.

Görögország június 9-én fogadta el a végrehajtási törvényt, egyedül a kormányzó Új Demokrácia szavazataival. Papíron a jogszabály az uniós minimumokat követi. A görög megfelelési probléma máshol van: az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2025 júliusában jogerőssé vált ítéletben megerősítette, hogy az országban "rendszerszintű gyakorlat" a visszatoloncolás. Az Európai Menekültügyi és Száműzetési Tanács szerint tavaly több mint 80 000 jogellenes visszatoloncolás történt az EU határain. A paktum monitoringja csak a hivatalos átvilágítási központokra terjed ki, így nem lát rá azokra a "zöld és kék határokra", ahol ezek az esetek ténylegesen történnek.

Amikor egy állam egyszerűen nemet mond

Nyílt szembeszegülés esetén a Bizottság lényegében kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága, az EU legfelsőbb bírói fóruma előtt. Ez évekig tart. Amikor az EUB 2024 júniusában 200 millió EUR-ra és napi 1 millió EUR-ra bírságolta Magyarországot, amiért nem hajtott végre egy 2020-as menekültügyi ítéletet, a Bizottság az uniós kifizetésekből vonta le a pénzt. A mechanizmus működik, de rendszerint jóval a jogsértés után ér oda. Magyar Péter miniszterelnök már kijelentette, hogy Budapest „nem fog bírságokat fizetni”.

Az első formális megfelelőségi vizsgálat július 12-én esedékes. A szolidaritási alapot még soha nem tesztelték élesben. Spanyolország belügyminisztere a kapcsolódó visszatérési rendeletet "aránytalannak és az EU értékeivel ellentétesnek" nevezte, pedig baloldali kormánya a szélesebb keretrendszert támogatja. A jog csütörtöktől mind a 27 tagállamot köti. Hogy a határokon mi történik majd, azt egy olyan végrehajtási gépezet dönti el, amely csak évek múlva érheti el a teljes sebességét.