Visszatértek az észak-koreai rakéták

Oroszország a jelek szerint csaknem egy év szünet után ismét észak-koreai ballisztikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen. Erre utalnak azok a radarnyomok és roncsdarab-elemzések, amelyekről a Reuters számolt be. Zelenszkij előzetesen szintén megerősítette ezt (Pravda). Néhány nappal később Donald Trump visszavonta azt a korábbi jelzését, hogy Washington engedélyezné Ukrajnának Patriot-elfogórakéták gyártását. A technológiáról azt mondta: „nehéz dolog csak úgy átadni” (ABC News, BBC).

A két fejlemény ugyanabba az irányba mutat: miközben Oroszország ballisztikusrakéta-készlete bővülhet, Ukrajnának egyre kevesebb eszköze marad ezek megsemmisítésére.

Észak-koreai rakéták térnek vissza, miközben fogy a PAC-3

A Krivij Rih közelében fekvő Radusné elleni támadásban az elemzők szerint KN-23 vagy KN-24 típusú, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát használtak. Ezek gyorsan repülnek, alacsony pályán közelítik meg a célpontot, ezért nehéz elfogni őket. Ha az azonosítás helyes, Phenjan friss lőszerszállítmányt küldött Moszkvának azután, hogy ilyen rakéták igazolt bevetésére csaknem egy évig nem volt példa.

Az időzítés azért különösen kedvezőtlen Kijevnek, mert az ukrán légvédelem már most szűk keresztmetszethez ért. Oroszország augusztus 1-jén 27 ballisztikus rakétát lőtt ki Kijevre. Ukrajna ezek közül egyet semmisített meg, mert a PAC-3-készletei szinte kimerültek (To Brief).

A Lockheed Martin által gyártott PAC-3 az egyetlen olyan hit-to-kill, vagyis közvetlen ütközéssel romboló elfogórakéta Ukrajna arzenáljában, amelyet beérkező ballisztikus célpontok ellen terveztek. Zelenszkij az Axiosnak azt mondta, hogy tél előtt 300 PAC-3 elfogórakétára lenne szüksége az energetikai infrastruktúra védelméhez. Ezek nélkül szerinte Oroszország fűtési összeomlást idézhet elő Ukrajnában.

A kérés azonban beleütközik a gyártási kapacitásokba. A Lockheed Martin 2025-ben világszerte több mint 600 PAC-3 MSE elfogórakétát szállított le, és 2030-ra évi 2 000 darabos termelést céloz (Lockheed Martin). Zelenszkij téli igénye tehát nagyjából a tavalyi teljes globális kibocsátás felének felel meg. Ugyanebből a készletből látják el az amerikai haderőt, Japánt és azokat a szövetségesi raktárakat is, amelyekre már az iráni rakéták elleni amerikai elfogások is nyomást helyeztek.

A július végén aláírt, 58,62 milliárd dolláros többéves szerződés gyorsítja a termelést, de csak évek alatt (CTV/Reuters). Minden elfogórakétában a Boeing gyártja a célkereső egységet, és a Pentagon külön hétéves megállapodást kötött a vállalattal ennek a gyártásnak a megháromszorozására (Defense News). Ezek a felfutások is többéves ciklusokban mérhetők. Egy olyan ország számára, amelynek erőműveit most érik ballisztikus csapások, a gyártási naptár nem jelent azonnali védelmet.

Washington ismét jelezte, kinél van a kapu kulcsa

A július 8-i ankarai NATO-csúcson Trump azt mondta Zelenszkijnek, hogy az Egyesült Államok előrelép az ukrajnai Patriot-gyártáshoz szükséges licencek ügyében. Három héttel később tagadta, hogy ilyen megállapodás született volna. Nyilvános licencet azóta sem tettek közzé. Az amerikai exportellenőrzési szabályok szerint Washington jóváhagyása nélkül egyetlen külföldi gyártó sem kezdhet Patriot-rakéták előállításába (France 24, Guardian). A két érintett védelmi vállalat, a Lockheed Martin és az RTX csak „korai tárgyalásokat” erősített meg (Breaking Defense).

Trump visszakozása a lehető legrosszabb pillanatban emlékeztette Ukrajnát és Európát arra, hogy a Patriot-technológia felett továbbra is az Egyesült Államok rendelkezik. Ez nemcsak ukrán probléma. Európa legfontosabb ballisztikusrakéta-elfogó eszközének gyártását, exportját és átadását Washington ellenőrzi a gyártósortól a frontvonalig.

Zelenszkij maga is elismerte, hogy még a licencek birtokában is egy-öt évbe telne a hazai gyártás felfuttatása (Pravda). Ukrajnának októberig kellene megoldást találnia.

Európa tél előtt nem tudja betölteni a rést

Európának vannak olyan légvédelmi rendszerei, amelyek nem amerikai ellenőrzés alatt állnak. Franciaország és Olaszország SAMP/T ütegeket használ Aster elfogórakétákkal, az MBDA pedig több mint 200 Aster-rakétára kapott megrendelést (MBDA). Júliusban tíz ország Párizsban ballisztikusrakéta-ellenes koalíciót indított, de nyilvános szállítási határidőket vagy gyártási célokat nem vállaltak (Al Jazeera).

Ezek a programok középtávon módosíthatják az erőviszonyokat, de egyik sem PAC-3 MSE elfogórakétát gyárt. Márpedig Ukrajnának ezen a télen éppen erre a fegyverre van a legnagyobb szüksége a ballisztikus támadások ellen.

A hideg beállta előtt Ukrajna ballisztikus rakéták elleni védelme azon múlik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hajlandók-e felszabadítani meglévő PAC-3 készleteik egy részét, ha egyáltalán van átadható mennyiségük. Zelenszkij augusztus 2-án ezt egyértelműen fogalmazta meg: a ballisztikus rakéták elleni elfogóknak „az ukránokat kellene védeniük, nem raktárakban állniuk” (To Brief). Új gyárak, legyenek európaiak vagy ukránok, nem készülnek el időben. A válasz a meglévő készletekben van, ezek felszabadítását pedig Washington ellenőrzi.