Hormuzi alku után $80 alatt az olaj

A piac gyorsan beárazta a feszültség enyhülését: a Brent ára június 16-án hordónként 80 dollár alá süllyedt, két nap alatt több mint 5 százalékot esett, miután az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodást jelentett be az ellenségeskedés lezárásáról és a Hormuzi-szoros újranyitásáról (Bloomberg, The National). Az európai gázfuturesök árfolyama napközben akár 5,8 százalékkal is csökkent (Straits Times). A kereskedők kisebb eséllyel számolnak ellátási katasztrófával. A hajótársaságok, a biztosítók és az aknamentesítők egyelőre nem osztják ezt a derűlátást.

A határidős piac és a teherhajók közti rés

A memorandumot a hírek szerint június 19-én írják alá a svájci Bürgenstockban. A megállapodás az ellenségeskedés beszüntetéséről, a Hormuzi-szoroson átmenő szabad hajózásról, nukleáris garanciákról és az iráni olajexport keretéről szólna (Sigmalive, in.gr). A teljes szöveget még nem tették közzé, ezért a kiszivárgott feltételek egyelőre állítások, nem kikényszeríthető kötelezettségek.

A határidős piacok nem várják meg a jogi bizonyosságot. Amint a valószínűségek elmozdulnak, újraárazzák a kockázatot. Ha kisebb az esélye annak, hogy a Perzsa-öböl tartósan zárva marad, esnek az energiapiaci futuresök, ez pedig átszűrődik az európai nagykereskedelmi üzemanyag-, dízel-, fűtőolaj- és áramtermelési költségekbe. Az EKB, vagyis az euróövezet árstabilitásért felelős jegybankja ezeket a várakozásokat is beépíti az inflációs előrejelzéseibe. Joachim Nagel, az EKB döntéshozója ugyanakkor június 15-én arra figyelmeztetett, hogy Európa nem számíthat gyors könnyebbségre, mert az olajkínálat még a szoros újranyitása után is csak hónapok alatt térhet vissza a háború előtti szintre (Handelsblatt).

A szűk keresztmetszet fizikai. Hajózási elemzések szerint nagyjából 300 rakott és 250 üres hajó vesztegel továbbra is az Öbölben vagy annak közelében. A napi áthaladások száma most körülbelül 40, kevesebb mint fele a háború előtti, nagyjából százas szintnek (InvestingLive). A német hajózási szövetség, a VDR biztonsági garanciákat és egyértelmű aknahelyzetet kér, mielőtt a hajókat visszaküldenék az útvonalra. A manager magazin szerint 46 német lobogó alatt közlekedő hajó, rajtuk körülbelül 1 000 tengerésszel, még mindig nem tud továbbindulni. A Hapag-Lloyd, Európa legnagyobb konténerhajózási társasága legalább három hónappal számol, mire a működés normalizálódik.

A biztosítás a valódi kapuőr

Egy diplomáciai szöveg önmagában nem teszi olcsóbbá a következő átkelést. A háborús kockázati felárak hajónként és áthaladásonként a jármű értékének 1-4 százalékára ugrottak, miközben a konfliktus előtt 0,1 százalék alatt voltak. Egy 200 millió dolláros tankernél ez egyetlen út esetében nagyjából 2-8 millió dollár többletköltséget jelent (Lloyd's List). A Lloyd's Market Association egyértelműen fogalmazott: a Hormuzi-szoros forgalmát nem a biztosítások elérhetetlensége, hanem a hajók és a legénység biztonsága miatti aggodalom fogja vissza (LMA). A biztosítók akkor csökkentenék a díjakat, ha megbízható bizonyítékot látnának az aknamentesített útvonalakról és a helyreállított forgalomelválasztó rendszerekről.

Ezek a költségek nem tűnnek el attól, hogy a Brent ára esik. Benne maradnak a fuvardíjakban, a charterköltségekben és a leszállított energia árában, vagyis a kockázati felár egy része akkor is eljut az európai fogyasztókhoz, ha a címlapok már enyhülésről szólnak.

Európa figyel, de nem irányít

Az EU mozgástere ebben a folyamatban szűk. Brüsszel összehangolhatja a diplomáciát az öböl menti partnerekkel, alakíthatja a szankciós politikát, és ösztönözheti a tengeri együttműködést. A hajózási útvonal biztonságát azonban nem tudja tanúsítani, a Lloyd'sot nem kényszerítheti díjcsökkentésre, és a bankokat sem utasíthatja iráni olajügyletek feldolgozására. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint Róma kész lenne részt venni egy védelmi célú aknamentesítő misszióban, de csak parlamenti jóváhagyással és a libanoni ellenségeskedés lezárása után (Euronews Italia). A szándék és a cselekvés között itt a mandátumok, a műveleti szabályok és az aknamentesítő kapacitások jelentik a távolságot. Ezeket nem lehet egyik napról a másikra előállítani.

A szankciós réteg külön akadályt jelent. Egy amerikai-iráni memorandum nem írja át automatikusan az EU korlátozó intézkedéseit; az uniós szankciók módosításához külön politikai és jogi folyamat kell a Tanácsban, ahol a tagállami kormányok egyhangúlag döntenek a külpolitikai intézkedésekről. A dolláralapú piacokon működő európai vállalatoknak az iráni olaj kereskedelméhez amerikai OFAC-mentességekre és banki komfortérzetre is szükségük van, függetlenül attól, hogy Brüsszel mit határoz.

A piac már mozdult, az útvonal még nem. Európa inflációs könnyebbsége akkor válik tartóssá, ha a magánszereplők kockázati árazása, a tényleges hajóforgalom és a jogi megfelelés utoléri a határidős görbét. Ha a megállapodás kitart, ez hetekig tarthat; ha a szöveg csalódást okoz, aknák maradnak a térségben, vagy a biztosítók óvatosak maradnak, hónapokig is. A pénteki aláírás csak diplomáciai kezdőpont. A valódi bizonyíték a vízen látszik majd.