Egy kamatemelés, négy törlesztési menetrend

Az eurót használó húsz ország kamatpolitikáját meghatározó Európai Központi Bank (EKB) szeptember 10-én 0,25 százalékponttal emelte irányadó kamatát, így a betéti kamatláb 2,50 százalékra nőtt (az EKB döntése). Christine Lagarde elnök megelőző lépésnek nevezte az emelést. Az energia- és élelmiszerárakat is magában foglaló infláció az augusztusi 3,3 százalékra gyorsult a júliusi 2,9 százalékról (Eurostat). A növekedést elsősorban az energia drágulása hajtotta: az árak egy év alatt 14,3 százalékkal emelkedtek (az EKB előrejelzése).

A magasabb kamat nem növeli a rendelkezésre álló gáz mennyiségét. Arra viszont alkalmas lehet, hogy a munkavállalók és a vállalatok kevésbé hárítsák át az energiaköltségeket béremelésekkel, illetve a szolgáltatások árának növelésével. Enélkül az infláció az energiaárak rendeződése után is fennmaradhatna. Az EKB e kockázat ellen próbál biztosítékot teremteni, ennek háztartási ára azonban attól függ, milyen jelzáloghitel-szerződése van az adósnak.

Négy jelzáloghitel, négyféle időzítés

A piacok már jóval a döntés előtt kamatemelésre számítottak. Az EKB júliusi üléséről készült beszámoló szerint a kereskedők addigra „szinte teljesen” beárazták a szeptemberi lépést (az EKB júliusi beszámolója). Ez azért számít, mert a bankok a változó kamatozású jelzáloghiteleket jellemzően az Euriborhoz igazítják, amely a rövid távú kamatvárakozásokat és a finanszírozási felárakat tükrözi, így már Lagarde bejelentése előtt emelkedésnek indult. Az EKB döntése és a havi törlesztőrészlet tényleges változása között ezért hetek vagy hónapok is eltelhetnek, a pontos időzítést pedig a szerződés szabja meg.

Finnországban gyorsan megjelenik a hatás. Májusban a finn jelzáloghitelek 95 százaléka Euriborhoz kötődött, és mindössze 4 százalékuk volt fix kamatozású (Bank of Finland). A legtöbb hitel kamatát évente egyszer, a 12 havi Euribor alapján állapítják meg újra. Egyetlen 0,25 százalékpontos emelés csekélynek tűnhet, az egymást követő lépések hatása azonban összeadódik. A leginkább eladósodott finn háztartások, amelyek az összes háztartás mintegy 11 százalékát teszik ki, birtokolják a teljes lakossági adósságállomány 52 százalékát (Bank of Finland Bulletin). Náluk már a törlesztőrészletek mérsékelt emelkedése is komoly terhet jelenthet.

Az ír tracker jelzáloghitelek kamata még közvetlenebbül követi az EKB-t. Mintegy 100–130 ezer adós szerződése igazodik automatikusan az EKB fő refinanszírozási kamatlábához, amelyet ezekben a megállapodásokban név szerint is rögzítettek; az új kamat jellemzően a következő hónap első napjától érvényes (RTÉ, Irish Examiner). A bankoknak ehhez nem kell külön árazási döntést hozniuk. Írország három legnagyobb hitelezője a júniusi emelés után sem módosította a szokásos változó vagy fix kamatokat, így a többletteher teljes egészében a tracker hitelesekre hárul (The Journal).

Portugáliában később jelentkezik a teher. A már meglévő, saját lakhatásra felvett jelzáloghitelek nagyjából fele változó, másik fele pedig vegyes kamatozású. Utóbbiaknál az adós két–öt évig fix kamatot fizet, majd a törlesztése az Euriborhoz igazodik (Banco de Portugal). Az új hitelezésben már egyértelműen ez a vegyes modell uralkodik: a közelmúltban kihelyezett jelzáloghitelek 86 százaléka ilyen konstrukció (CNN Portugal). Az új adósokat tehát átmenetileg védi a fix időszak, később viszont az akkor érvényes Euribor alapján számolják újra a kamatukat.

Franciaországban a költség nem a meglévő lakástulajdonosokat, hanem az új vevőket terheli. A francia jelzáloghitelek több mint 99 százaléka fix kamatozású (Banque de France), ezért a már hitelt törlesztők túlnyomó többségének nem változik a havi részlete. Magasabb kamattal azok szembesülnek, akik most vásárolnának ingatlant és új hitelt vesznek fel (CAFPI).

Indokolják-e az adatok az EKB óvatosságát?

Az EKB attól tart, hogy az energiaköltségek beépülnek a béremelési igényekbe és a szolgáltatások áraiba, ezzel tartóssá téve az inflációt. Erre egyelőre kevés bizonyíték van. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció, amely jobban jelzi ezeket a másodkörös hatásokat, augusztusban enyhén, 2,4 százalékra mérséklődött, és a szolgáltatások inflációja is lassult (Eurostat, Euronews). Az EKB ezen az ülésen túl semmilyen további lépés mellett nem kötelezte el magát.

A terhek eloszlása jóval kiszámíthatóbb, mint a kamatpolitika folytatása. Egyetlen EKB-emelésből nem lesz egységes európai jelzáloghitel-sokk: azt, hogy egy háztartás mikor és egyáltalán megérzi-e a hatását, a szerződés típusa dönti el. A finn adósok hónapokon, az ír tracker hitelesek heteken belül fizethetnek többet; a portugál vegyes kamatozású hitelek törlesztése akár csak évek múlva változik, a legtöbb francia lakástulajdonosé pedig egyáltalán nem. A számla nagyságát emellett a fennálló tartozás, a hátralévő futamidő és a szerződéses kamatfelár határozza meg.

A kamatláb az egész euróövezetben azonos. A számla nem.