Egy mandátumon múlik a svéd kormány

A választókerületek mintegy 80 százalékának összesítése után az ellenzék 175, a kormányoldal 174 mandátumot szerzett a 349 fős svéd parlamentben, a Riksdagban – az SVT előzetes adatai szerint. Az eredmény még változhat, miközben a pártok abban sem értenek egyet, melyikük kerülhet kormányra. Az utolsó mandátum azt döntheti el, melyik oldal tudja megakadályozni a másik miniszterelnök-jelöltjének megválasztását. Saját jelöltje mögött azonban egyelőre egyik tömb sem tud biztos többséget felmutatni.

A számlálás, amely eldöntheti az erőviszonyokat

A svéd választási hatóság szeptember 16-án, szerdán kezdi összesíteni a fennmaradó előzetes szavazatokat és a késve beérkező külföldi voksokat; a munka akár csütörtökig is eltarthat (választási hatóság). Ezután a megyei választási bizottságok külön újraszámolják és ellenőrzik a szavazatokat. Az eredmény csak a választási hatóság hivatalos hitelesítésével válik véglegessé, várhatóan a szeptember 19–20-i hétvégén (választási hatóság).

A mandátumok pontos eloszlása a svéd negatív parlamentarizmus miatt különösen fontos: a miniszterelnök hivatalba léphet, ha nem szavaz ellene legalább 175 képviselő. A parlament elnöke, vagyis a talman jelöli a kormányfőt, akiről ezután a Riksdag dönt. A 175 mandátummal rendelkező tömb tehát bármely rivális jelöltet megakadályozhat, de csak akkor, ha valamennyi képviselője nemmel szavaz. Erre a fegyelemre jelenleg egyik oldal sem számíthat biztosan a saját partnereitől.

Andersson gondja, Kristersson gondja

A baloldalon Magdalena Andersson, a szociáldemokraták vezetője minden párttal kész együttműködni a Svéd Demokraták kivételével (TT/Hallands Nyheter). A Baloldali Pártnak ugyanakkor azt üzente, hogy még „hosszú utat kell megtennie” a kormányba kerülésig. Anderssonnak elegendő, ha 175-nél kevesebb képviselő szavaz ellene, ehhez azonban két vonakodó partner engedménye kell: a Baloldali Pártnak el kell fogadnia, hogy kimarad a kabinetből, a Centrumpártnak pedig azt, hogy a baloldal kívülről befolyásolja a kormány munkáját. A választás éjszakáján egyik párt sem vállalta nyilvánosan ezeket a feltételeket.

A jobboldalon Ulf Kristersson miniszterelnök először ígért kormányzati tisztségeket a Svéd Demokratáknak (AP, BBC). A párt 2022 és 2026 között miniszteri posztok nélkül is érdemben alakította a kormány politikáját; Kristersson most bevonná a kabinetbe, koalíciós partnereit azonban nem kötheti ehhez a döntéshez. A Liberálisok, akik ugyanebben az időszakban tagjai voltak a kormánynak, nyilvánosan sohasem fogadták el, hogy a Svéd Demokraták minisztereivel együtt üljenek a kabinetben (SVT). Így még akkor sem biztos a jobboldali kormányalakítás, ha a későn beérkező voksok 175 mandátumhoz juttatják a tömböt.

Vétó az EU költségvetéséről

A svéd koalíciós alkudozás ritkán kerül az európai hírek élére, most azonban közvetlenül érinti az uniós pénzek elosztását. Svédország augusztusban Németországgal, Ausztriával, Dániával, Finnországgal és Hollandiával együtt több száz milliárd eurós csökkentést követelt az Európai Bizottság csaknem 2 000 milliárd eurós, hétéves költségvetési javaslatából (német kancellári hivatal). A keretről valamennyi tagállamnak egyhangúlag kell döntenie az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke alapján, így Stockholm önálló vétójoggal rendelkezik (312. cikk). Mivel a legtöbb svéd párt ellenzi az EU költségvetésének növelését (Göteborgi Egyetem), ez az álláspont egy kormányváltással sem valószínű, hogy módosul. Az viszont változhat, mely programokat védené Stockholm egy kisebb kereten belül: a Centrumpártra és a zöldekre támaszkodó baloldali kormányra a klímaügyi kiadások megőrzése érdekében nehezedne nyomás, míg egy, a Svéd Demokraták befolyása alatt álló jobboldali kabinet inkább ezekből faragna le.

A védelmi kiadások növelését a nyolc parlamenti pártból hét támogatja, márciusban pedig a Riksdag egyhangúlag hagyott jóvá egy 12,9 milliárd svéd koronás ukrajnai segélycsomagot (Riksdag). Svédország NATO-tagságát és Ukrajna támogatását széles politikai egyetértés övezi, ezért ezen egyik lehetséges koalíció sem változtatna.

A szerdai számlálás megmutatja, melyik tömbé lett több mandátum. A kormányalakításhoz azonban a Baloldali Pártnak, a Centrumpártnak, a Svéd Demokratáknak vagy a Liberálisoknak fel kell adniuk a választás éjszakáján képviselt álláspontjukat. Amíg ez nem történik meg, Svédországnak van megválasztott parlamentje, de nincs járható útja egy új kabinethez.