MiCA-határidőt csak 210 kriptocég teljesített

Holnap, 2026. július 1-jén lejár a MiCA, vagyis az EU kriptoeszköz-piacokról szóló rendelete szerinti átmeneti időszak. Ez az első uniós szintű szabálykönyv a kriptoipar számára. Azok a cégek, amelyek nem szereztek engedélyt, nem vehetnek fel új ügyfeleket, és el kell kezdeniük a tevékenységük leépítését. Sajtó- és iparági becslések szerint június végéig a korábban nyilvántartásba vett több mint 1 200 kriptocégből csak nagyjából 210 kapott teljes engedélyt (Euronews). Ezt a számot hivatalos ESMA-közlemény nem erősítette meg, de a nagyságrend így is világos: az uniós kriptopiac érezhetően kisebb lesz.

Az ESMA, vagyis az Európai Értékpapír-piaci Hatóság egy júniusi közleményben részletezte a következményeket. Az engedély nélküli cégeknek le kell állítaniuk az ügyfélszerzést és a marketinget, a meglévő felhasználóknak pedig biztosítaniuk kell a pénzeszközök kivonását. Közben a leépítés alatt is fenn kell tartaniuk a pénzmosás elleni ellenőrzéseket. Halasztás nem lesz: ezt az ESMA már áprilisban is jelezte.

A mechanizmus egyszerű. A MiCA egységes engedélyezési mércét állít fel, és kiszorítja azokat a cégeket, amelyek ezt nem tudják teljesíteni, vagy amelyek kérelmét a nemzeti felügyelet nem bírálta el időben. A piacon főként azok maradnak, amelyeknek van pénzük megfelelőségi szakemberekre, auditokra, tőketartalékokra és felügyeleti jelentési rendszerekre.

Egy szabálykönyv, huszonhét sor

A MiCA közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet, vagyis minden tagállamban ugyanaz a jogi keret érvényes. A végrehajtás egy része azonban nemzeti szinten történik: minden országnak ki kell jelölnie a felügyeletet, létre kell hoznia az engedélyezési eljárást, majd el kell bírálnia a kérelmeket. A hézagok éppen itt jelentek meg.

Lengyelország a legélesebb példa. Még nem lépett hatályba az a belföldi törvény, amely formálisan a KNF-et, a lengyel pénzügyi felügyeletet jelölné ki MiCA-hatóságnak. A Rzeczpospolita szerint a MiCA-felügyelet nagy részére nincs felhatalmazott nemzeti szerv, így a lengyel cégeknek nincs hazai engedélyezési útvonaluk. A Binance Poland már leállította az új felhasználók fogadását, és arra kérte ügyfeleit, hogy vigyék át máshová az eszközeiket (TVN24, Money.pl).

Portugália módosította a jogi keretét, de az engedélyezés lassan haladt. Az ANIPE iparági szövetség arra figyelmeztetett, hogy a határidő előtt napokkal az engedélyezett cégek száma „a minimumra csökkent”, vagyis egyes vállalkozások akkor is kénytelenek lehetnek leállítani az ügyfélkiszolgálást, ha beadták a kérelmüket (ECO). A Banco de Portugal nem finomított az álláspontján: a parlamentben azt közölte, hogy „nagyon szigorú” az engedélyezésben (RTP).

Franciaországban könnyebb volt az átállás, mert az AMF regisztrációs rendszere révén már korábban is létezett strukturált nemzeti rezsim. A Coinhouse és a Paymium típusú bejáratott szereplők így zökkenőmentesebben jutottak el a MiCA-engedélyig, bár a kisebb cégeknek ott is komoly akadályt jelent a megfelelési költség (Cryptoast). A spanyol CNMV arra számított, hogy június végére nagyjából 20 engedélyezett szolgáltatóval zár (Cinco Días).

Ki nyer, ki veszít

A nyertesek a nagy, erős tőkéjű cégek. Ők tudják finanszírozni azt, amibe az engedély ténylegesen kerül: megfelelőségi csapatokat, külső auditokat, minimális tőkekövetelményeket és folyamatos felügyeleti adatszolgáltatást. Németországban a banki kapcsolódású szereplők, köztük a Boerse Stuttgart Digital, a Bitpanda és a Trade Republic jó helyzetben vannak ahhoz, hogy piaci részesedést szerezzenek (Handelsblatt). A MiCA útlevélmechanizmusa nagy előnyt ad nekik: egy bármelyik uniós országban megszerzett engedéllyel az egész EU-ban kiszolgálhatnak ügyfeleket. A méret itt közvetlen versenyelőny.

A vesztesek a kisebb szolgáltatók, amelyek nem tudják fenntartani ezt a megfelelési gépezetet, valamint azok a cégek, amelyek önhibájukon kívül lassú nemzeti engedélyezési sorokban ragadtak. Egy vállalkozás lehet működő, valós piaci szereplő, ha holnaptól jogilag mégis engedély nélkülinek számít.

A fogyasztók az engedélyezett szolgáltatóknál erősebb védelmet kapnak: irányítási szabályokat, vagyonmegőrzési előírásokat és közzétételi standardokat. Cserébe szűkül a választék. Azokban az országokban, ahol kevés cég kapott engedélyt, a felhasználók kényszerű pénzkivonással vagy gyors eszközáthelyezési nyomással szembesülhetnek, mielőtt a platformok elsötétülnek.

Hová kerül a kockázat

A fő számokat óvatosan kell kezelni. Azok a becslések, amelyek szerint a cégek 75-83 százaléka elveszítheti piaci hozzáférését, kriptomédiás forrásokból származnak, nem felügyeleti hatóságoktól.

A nagyobb kérdés az, hogy mit tesznek azok a felhasználók, akiket az engedély nélküli platformokról leszorítanak. Ha uniós engedéllyel rendelkező szolgáltatókhoz mennek át, a MiCA a tervezett módon tisztítja meg a piacot. Ha viszont EU-n kívüli, a közösségi felügyelet hatókörén kívül működő tőzsdékre vándorolnak, a szabályozás nem csökkenti a kockázatot, csak kitolja a felügyeleti körön kívülre. Arról egyelőre nincs jó adat, merre mozdulnak majd a felhasználók; ez hónapok alatt derül ki. Ezen múlik, hogy a MiCA fogyasztóvédelmi szabályként működik-e, vagy főként piacszelekciós eszközként.