OPEC+: újabb olajkínálat-bővítés

Hét olajtermelő ország szombaton megállapodott arról, hogy augusztustól napi 188 ezer hordóval emeli közös nyersolaj-kitermelési célját. Ez már az ötödik egymást követő havi növelés (El Mundo, Biz Chosun). A világ olajkereslete nagyjából napi 103-106 millió hordó körül mozog (IEF), vagyis az emelés önmagában alig látszik azon a piacon, amelyet befolyásolni próbál. Itt inkább a jelzés számít, mint a mennyiség, de még ez a jelzés is annyi feltételtől függ, hogy az európai benzinkutaknál gyors áresést nem érdemes várni.

Öt hónap lazítás után még mindig sok a bizonytalanság

Az augusztusi lépés annak a folyamatnak a folytatása, amelyben az OPEC+ fokozatosan visszavonja a 2023 áprilisában bevezetett önkéntes kitermeléscsökkentéseket. Az OPEC+ a nagy olajexportőrök kartelljét és a hozzájuk csatlakozó, Oroszország vezette termelőket jelenti. Az Argus szerint a mostani kör után ezekből az önkéntes vágásokból már csak napi 188 ezer hordó marad, vagyis egy ugyanekkora újabb emelés technikailag lezárná a folyamatot (Argus Media). Az öt hónapja emelkedő célok azt üzenik a piacnak, hogy a termelők több olajat engednének ki a rendszerbe, vagy legalábbis kevésbé fogják vissza magukat.

Az már más kérdés, hogy ezek a hordók ténylegesen meg is jelennek-e a piacon. Az OPEC+ kvótákat határoz meg, nem leszállított mennyiségeket. A fizikai kínálatot a szabad kapacitás, a tagok fegyelme és az exportlogisztika dönti el. A csoport legközelebb augusztus 2-án ül össze (Charter97), vagyis még azelőtt, hogy az új mennyiségek érdemben látszanának a készletadatokban.

A keresleti oldal sem tisztább. A Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA csökkentette 2026-os előrejelzését: arra számít, hogy a globális olajfogyasztás éves alapon napi 1,1 millió hordóval esik vissza, miután a korábbi hormuzi-szorosi zavarok rontották a keresletet (World Oil). Ha a kínálat gyengülő kereslet mellett nő, az általában lefelé nyomja az árakat. Csakhogy az OPEC és az IEA keresleti becslése között több mint 2 millió hordó/nap a különbség, vagyis több mint tízszer akkora, mint az augusztusi kvótamódosítás (IEF). Ekkora előrejelzési szórás mellett az árpályáról tett magabiztos állítás inkább találgatás.

A kvótától a benzinkútig hosszú az út

Az európai autósok számára egy Öböl menti kínálati döntés és a benzinkúti blokk között sok közvetítő láncszem van. A nyersolaj előbb a globális referenciaárakba, például a Brentbe épül be, onnan a finomítói költségekbe, majd a nagykereskedelmi üzemanyagárakba, végül pedig a jövedéki adókon, az áfán és a kiskereskedelmi árréseken keresztül jut el a kutakig. Az EKB júniusi előrejelzése szerint az euróövezetben a nyersolajárak „teljesen és gyorsan” átgyűrűznek a fogyasztói üzemanyagárakba, vagyis az olcsóbb nyersolaj rendszerint megjelenik a kutaknál is (EKB-előrejelzés). Ez azonban az adózás előtti nyersanyagár-részre vonatkozik, nem a végső fogyasztói árra.

Ezért fordulhat elő, hogy egy kínálatnövelési hír mellett a tankolás mégsem lesz olcsóbb. Európa több kormánya éppen kivezeti azokat az üzemanyagadó-csökkentéseket és ársapkákat, amelyeket a hormuzi válság idején vezetett be. Ha a nyersolaj árkomponense csökken, miközben az adóteher nő, a fogyasztó ugyanannyit vagy akár többet fizethet. Németország, az EU legnagyobb olajfogyasztója, elméletben a legtöbbet nyerhetné az olcsóbb nyersolajon. Közben ott jelentkezik a legerősebben a költségvetési ellenszél is, ahogy kifutnak a válság idején bevezetett üzemanyag-támogatások. Közép- és Dél-Európában a finomítói árrések, az elosztási költségek és a szankciókhoz kapcsolódó ellátási korlátok tovább lassítják, hogy a globális ármozgás megjelenjen a helyi kutakon.

Az inflációs kép is ugyanezt mutatja. Az EKB szerint a teljes infláció, vagyis a fogyasztási cikkek és szolgáltatások széles kosarát mérő HICP 2026-ban átlagosan 3,0 százalék lehet, a harmadik és negyedik negyedévben pedig 3,4 százalékon tetőzhet, főként az energia miatt (EKB Gazdasági Jelentés). Az olcsóbb nyersolaj mérsékelheti ezt az energiakomponenst. A korábbi energiaársokkok hatása azonban már beépült a közlekedési díjakba, az utazási csomagokba és az élelmiszerárakba. A KBC júniusi előrejelzése szerint ezek a közvetett hatások továbbra is látszanak a szolgáltatásokban (KBC). Egy olcsóbb hordó olaj nem írja vissza annak a hotelszobának az árát, amelybe a szolgáltató már beépítette a korábbi üzemanyag-felárat.

Az OPEC+ döntése idővel enyhítheti az európai inflációs nyomást, a 2027-re várt nagy kínálati többlet pedig hosszabb távon is árcsökkentő irányba hatna. Egy ekkora, sok feltételtől függő kvótaemelés azonban önmagában kevés ahhoz, hogy érdemben lejjebb vigye a benzinkúti árakat.