Az Orlen felmondta katari LNG-szerződését

Az iráni Forradalmi Gárda kedden azt közölte, hogy három olajszállító tartályhajó ég a Hormuz-szorosban, közülük kettő azután gyulladt ki, hogy tengeri aknára futott (Press TV, Anadolu). Két, ugyanaznap megjelent független beszámoló is támadásokról ír a térségben. Egyik sem említ aknát, és egyik sem azonosítja azokat a hajókat, amelyekről Irán azt állítja, hogy találat érte őket.

Ez a hajótulajdonosoknak és biztosítóiknak is számít: olyan veszélyre nem tudnak pontos díjat szabni, amelynek körülményeit nem ismerik. Európa energiavásárlóit azonban már a keddi bejelentések előtt is mérhető kár érte.

Mit állított Irán, és miről nem számolt be

Az állítás két közleményben jelent meg. Az első szerint egy szuper­tanker aknára futott, egy másik tartályhajó pedig kigyulladt, de azt nem közölték, mi okozta a tüzet (Press TV, n-tv). Órákkal később egy újabb közlemény már egy harmadik, aknatalálat után égő tartályhajóról is beszámolt a szoros keleti részén (Anadolu).

Egyik közlemény sem nevezte meg a hajókat, és lobogót, pontos helyet vagy áldozatokról szóló adatot sem közölt. Az első állítást idéző német médiumok jelezték, hogy nem tudták ellenőrizni a hírt (n-tv).

Mit mutatnak a független beszámolók

Az UK Maritime Trade Operations (UKMTO) brit haditengerészeti szolgálat incidensjelentéseket gyűjt, és figyelmezteti a kereskedelmi hajókat. Keddi riasztása szerint egy meg nem nevezett tartályhajó kapitánya arról számolt be, hogy hajóját „ismeretlen lövedék” találta el Omán partjaitól, Lima városától mintegy 19 tengeri mérföldre északkeletre (UKMTO).

A legénység biztonságban volt, környezetszennyezést nem jelentettek. A riasztás nem nevezi meg a hajót, nem említ aknát, és nem vádol meg senkit.

A másik beszámoló az ADNOC Logistics & Services emírségekbeli, állami hajózási vállalattól érkezett. A cég közlése szerint egyik hajója aznap délután támadásban rongálódott meg az Egyesült Arab Emírségek felségvizein, az öböl belső részén; a hajó nevét, a használt fegyvert és a kár mértékét nem közölték (ADNOC).

Az AP szerint nem lehetett tudni, hogy az iráni, ománi és emírségekbeli jelentések összefüggenek-e (AP). Egyik beszámoló sem igazolja tehát az iráni aknatalálatokról szóló állításokat. Ha bármelyik jelentett hajót Irán három hajója közé sorolnánk, olyan kapcsolatot feltételeznénk, amelyet egyik forrás sem állít. A beszámolók ugyanakkor nem is zárják ki az iráni állításokat: más eseményeket írnak le.

Ki fizette már eddig is a zavarok árát

Már eleve kevés hajó kelt át a szoroson. Az IMF PortWatch adatai szerint a november 8-ával zárult héten naponta átlagosan 3,9 áthaladást mértek, szemben a 2025-ös, nagyjából napi 85-tel (IMF PortWatch, Overwatts).

Azok a tulajdonosok, akik mégis áthajóznak, háborús kockázati biztosítást kötnek: ez a konfliktuszónán áthaladó útra felszámított többletbiztosítás. A holland biztosítók szövetsége augusztus végén a hajótest biztosított értékének 3–8 százalékára tette a díjat. A szövetség szerint a biztosítók azt is mérlegelik, hogy megtisztították-e az útvonalat az aknáktól, hány hajó haladt át incidens nélkül, és melyik útvonalat választják (Verbond van Verzekeraars). Ez a korábbi adat megmutatja, mi alakítja a díjat. Egy igazolt aknatalálat közvetlenül befolyásolná az első két szempontot, ezért fontos a biztosítóknak, hogy kiderüljön, mi történt kedden. Keddi dátumú díjemelésről nem jelent meg hír.

Az európai gázvásárlókat már a legújabb állítások előtt érte a zavar. Kedden a lengyel Orlen felmondta a QatarEnergy-vel kötött két hosszú távú LNG-vásárlási szerződésének egyikét. Az üzlet évente mintegy 1 millió tonna cseppfolyósított földgáz szállításáról szólt (Puls Biznesu).

Az Orlen bejelentése szerint hónapok óta nem érkeztek szállítmányok, és elhúzódott a vis maior helyzet. A vis maior olyan szerződéses kikötés, amely felfüggeszti a kötelezettségeket, ha a feleken kívül álló események ellehetetlenítik a szállítást. A bejelentés nem említi az állítólagos aknatalálatokat.

Nem az Orlen az egyetlen érintett vevő. Az olasz Edison már korábban közölte, hogy a tervezett 38 katari szállítmányból 27-et más forrásból pótolt (Edison).

A keddi beszámolók két támadásról szólnak: egy lövedék eltalált egy hajót Omán közelében (UKMTO), egy emírségekbeli hajó pedig megrongálódott. Az iráni aknatalálatokat nem igazolják, és egyikhez sem kötnek új európai gázár-változást, biztosításidíj-emelést vagy kieső szállítmányt. Később még kiderülhet, hogy az események összefüggenek. Egyelőre a Hormuz-szoros zavara a lemondott szerződéseken és a pótló szállítmányokon keresztül kerül pénzbe Európának; ez a költség már jóval kedd előtt jelentkezett.