Pentagon: 5,000 katona távozik Németországból

Ötezer amerikai katonát rendeltek haza Németországból. Egy páncélosdandár lengyelországi áttelepítését menet közben állították le. A NATO-nak ígért amerikai tengeralattjáró-kapacitásokat nullára vágták. A Pentagon egyetlen hónap alatt olyan katonai vállalásokat bontott le, amelyek évtizedek alatt épültek fel. Pete Hegseth védelmi miniszter május 30-án Szingapúrban, a Shangri-La Dialogue-on, Ázsia legfontosabb biztonságpolitikai fórumán azt üzente az európaiaknak, hogy a folyamatnak nincs vége. Azok a szövetségesek, amelyek „nem hajlandók viselni a saját terheiket”, „egyértelmű változással” szembesülnek majd abban, ahogyan Washington velük dolgozik, és szerinte hamarosan „jelentős döntések” jönnek a NATO-val kapcsolatban.

Az európai fővárosok erre rekordméretű védelmi költségvetésekkel reagáltak. Franciaország 2030-ig 36 milliárd EUR-val növeli a katonai kiadásait. Lengyelország három nap alatt 113 milliárd zloty értékű fegyverszerződést írt alá. Spanyolország 5 milliárd EUR-t különít el légvédelemre. A pénz megvan. A kérdés az, hogy mit lehet belőle időben megvenni.

A rendszerek, amelyeket ritkán látni

Washington éppen azokat a rendszereket vonja vissza, amelyek nélkül a modern hadseregek csak korlátozottan működnek: az ellenséges radarokat zavaró elektronikai hadviselési repülőgépeket, a légvédelem elnyomására használt eszközöket, a nagy hatótávolságú precíziós rakétákat és a légi utántöltő gépeket, amelyek a vadászgépeket a levegőben tartják. Május 22-én a Pentagon tájékoztatta a NATO tisztviselőit a NATO Force Model, vagyis a válsághelyzeti erők előzetes nemzeti hozzárendelését rögzítő, minősített keretrendszer csökkentéséről. A vadászgép-vállalásokat harmadával vágták vissza, a stratégiai bombázók számát megfelezték, a tengeralattjárókat pedig teljesen kivették. Európának egyik képességre sincs kész pótlása.

Az EA-18G Growler, az amerikai haditengerészet gépe, amely zavarja az ellenséges radarokat és folyosót nyit a szövetséges vadászgépeknek, európai megfelelő nélkül maradt. Európai cégek gyártanak hozzá hasonló részrendszereket, de egyetlen ország sem épített belőlük külön erre a feladatra szolgáló légi platformot.

A nagy hatótávolságú csapásmérésnél ugyanez a hiány látszik. Miután Washington lemondta a Tomahawk rakéták németországi telepítését, Boris Pistorius német védelmi miniszter elismerte, hogy a döntés „újra felszakítja ezt a képességhiányt”. Az európai rakéták nagyjából 500 kilométerre érnek el. A Tomahawk hatótávolsága 1 600 kilométer. A francia, német, olasz, lengyel, svéd és brit részvétellel futó ELSA-konzorcium alternatívái a 2030-as évek közepéig nem állnak hadrendbe.

Tankok szemek nélkül

Az új európai pénz nagy része hagyományos haditechnikára megy. Lengyelország K2-es harckocsikra, M1A2 Abramsokra, F-35-ösökre és önjáró lövegekre szerződött, vagyis olyan platformokra, amelyek éppen azokra a háttérképességekre támaszkodnak, amelyeket Washington visszavon. Spanyolország 5 milliárd EUR-s légvédelmi programja amerikai gyártású Patriot és NASAMS rendszereket vásárol, miközben Madrid nem engedett amerikai bázishasználatot az iráni műveletekhez. Így a spanyol döntés egyszerre növeli az amerikai hadiipartól való függést és szűkíti Washington műveleti mozgásterét.

Franciaország részben kivétel. Párizs szuverén rakéta-sorozatvetőt fejleszt az amerikai HIMARS kiváltására, és 53 százalékkal növelte a lőszergyártást. Csakhogy az amerikai exportkorlátozások a Párizs által szuverénnek nevezett rendszerekben is újra és újra megjelennek, mert több rakétaalkatrész amerikai ellenőrzés alatt áll. Egy saját rakéta-sorozatvető kevesebbet ér, ha az irányítóchipek Texasból jönnek.

Időablak, amelyet pénzzel sem lehet bezárni

A Pentagon csökkentései június elején, a NATO Force Sourcing Conference-en kapnak formát. Ezen minden európai szövetségesnek meg kell mondania, melyik, Washington által hátrahagyott hiányt tudja betölteni. Papíron vannak pótlások: GlobalEye AWACS légtérellenőrző gépek, ELSA nagy hatótávolságú rakéták, Németország 260 000 aktív katonát célzó terve a mai 186 000 után. Ezek legkorábban 2029-ben érkezhetnek.

Észtország és Lettország, amelyek a lakosságarányos védelmi kiadásokban a NATO élmezőnyéhez tartoznak, nyíltan kimondták, amit sok kormány kerül: Európa túl lassan halad a harckészültség felé. Az EU 150 milliárd EUR-s SAFE hitelkeretét, vagyis az uniós garanciával támogatott, kedvezményes közös védelmi beszerzési hitelt éppen erre a helyzetre találták ki. Lengyelország május 29-én hívta le az első részletet. A pénzből vett eszközöket azonban le kell gyártani, minősíteni kell, majd hadrendbe kell állítani. Ez években mérhető folyamat.

Az európai szövetségesek azt teszik, amit Washington kért tőlük: többet költenek védelemre. Csakhogy a legnehezebb katonai képességek évtizedes kiszervezését nem lehet csekkekkel visszafordítani. Június elején, a Force Sourcing Conference-en minden szövetségesnek oda kell írnia a nevét azok mellé a hiányok mellé, amelyeket vállalni tud. A sorok többsége üresen maradhat.